Ugyan gombnyomásra minden elérhető, ám városi szinten mégis lassan haladunk a digitális korszakban.
Gyors, nem reprezentatív gútai közvélemény-kutatás alapján – 10-ből 8-an – nem igazán ismerik az emberek a Smart City lényegét. Holott az elkövetkező tíz évben jelentős európai pénzügyi források állnak rendelkezésre ahhoz, hogy létrehozzunk úgynevezett intelligens városokat.
Miközben napi szinten egyre több azon digitális eszközök száma, amelyeket életünk megkönnyítésére használunk. Ha ezt a cikket egy okos telefonon olvassák, akkor ez bizony intelligens telefon, fut rajta az operációs rendszer és internethozzáférése van. Mi több, ha a csuklóján ott van a smart karóra, a mosógépet távirányítóval kezeli, vagy éppen az otthoni hőmérsékletet telefon applikáción keresztül állítja át, akkor Ön bizony „intelligens” – mármint a digitális világ kritériumai szerint.
Ennél egy lépés a Smart City, aminek részese lesz. Ha nem is ma, de a közeljövőben mindenképpen.
Élet a Smart Cityben
Ha a Smart Cities lényegét vesszük, akkor az energiaszolgáltatás, a hulladékgazdálkodás, a közlekedés, az életkörnyezet vagy számítástechnika területén előrelépés történik, akkor mint lakos, ennek érezhető hatásai lesznek.
Kissé elgondolkodtató, hogy Ausztriában már a szemaforok a kereszteződésben álló gépjárművek számára reagál, azaz, nem kell feleslegesen az üres úton állni. Így néz ki a gyakorlatban a smart-elem.
A kellemetlen helyzetek az utakon ugyanis a nem megfelelő közlekedés-szervezés eredménye.
A jövő az digitális
Messzebről indítva Szlovákiában az utóbbi időben egyre többször felmerül a Smart Cities fogalma, amely bizonyos programokon és különféle felhívásokon keresztül próbálja ebbe az irányban terelni a településeket. Ezt ráadásul az EU is támogatja.
„Mindezidáig összesen 350 millió euró értékben írtunk ki pályázatokat. A közberuházások mintegy 80 százalékát az európai pénzügyi alapokból álljuk. Se első- és másodosztályú utak, valamint modern városok és falvak se lennének az EU pénze nélkül, ami szükséges ahhoz, hoyg az alapvető szükségleteket finanszírozni tudjuk. Ráadásul a 2021-2027 időszakban Szlovákiába mintegy 13,4 milliárd euró érkezik az EU-ból és ezen összeg egy része a Smart Cities programban kerül kiosztásra, 2030-ig fejleszteni kell ezt Szlovákiában.”
Hozzáfűzte, hogy létrehoztak egy nemzeti stratégiát erre vonatkozóan. Szerinte a településvezetőknek nincs idejük információkat szerezni és tanulmányozni a Smart Cities tervezetét.
A Smart Cities építésébe tevékenyen részt vesz a Szlovákia Városok és Falvak Társulása (sk: ZMOS) is. Az orzsában összesen 2938 önkormányzat van, abból 2661 olyan település, ahol a lakosok száma nem éri el a háromezret.
Az általuk készített felmérésből kiderül, hogy a polgármesterek 54,2 százaléka ismeri a smart tervezetét és 75 százaléka állítja, hogy hozzájárul az önkormányzat modernizálásához.
Michal Kaliňák szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a smart hozzáállás a józan paraszti észt a műszaki megoldások ötvözésében érheti el igazán a hatékonyságát.
Az önkormányzattal történő kommunikáció egy applikáción keresztül, vagy éppen ingyen elérhető WiFi a településen, esetlen ökogépjármű megvásárlása ugyan remek dolog és előremutató, azonban ez még csak a kezdet.
Gútán is az önkormányzat azzal foglalkozik, hogy minél modernebb legyen a város és a lakosok közötti kommunikáció. Egyelőre ez a digitális önkormányzat programban a városi képviselők és a város között tud működni, a lakosok telefonon illetve e-mailben tarthatják a kapcsolatot a városi hivatallal. Finta Zoltán hivatalvezető korábban felvázolt egy mobilapplikáció létrehozását a városra szabva, erről azonban az utóbbi időben nem sok szó esik.
Forrás: dnes24.sk
Fotó: Fűri Gábor
