Epidemiológus Komáromból: A közegészség érdekében kötelezővé tenném a koronavírus elleni vakcinát Szlovákiában

Az oltás és a megbetegedés is hozhat magával negatív következményeket, ám az esélyek arányai annyira valószínűtlenül különbözőek, hogy az értelmes szülő a hatványozottan kisebb kockázatot vállalja, amikor beoltatja a gyermekét. Ezt fogalmazta meg az epidemiológus.

A szlovák Denník N napilapnak adott interjúban Andrea Kološová, epidemiológus – aki a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatalban dolgozott – megfogalmazta érveit az oltásokkal és az emberekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, megértve, de cáfolva a vakcina-ellenkezéseket.

Már tudott, hogy immáron 21 vakcinát tesztelnek a világban. „Az védőoltás kifejlesztése és legfőképpen a hatékonyságuk és biztonságuk tesztelésre nagyon hosszadalmas folyamat. Úgy számolnak, hogy ez legalább 12 és 18 hónapot vesz igénybe. A vakcina klinikai tesztelése négy fázisban történik. Nem számíthatunk arra, hogy a közeljövőben lesz oltóanyag” – nyilatkozta az epidemiológus.

Hozzáfűzte, hogy a tesztelési fázisoknál mindig nagyobb embertömegen próbálják ki az oltóanyagot, és úgy alakítják ki, hogy végül biztonságos legyen. Nem egyszerű alkalmas embercsoportot találni ahhoz, hogy valós értékeket kapjanak a fejlesztők. Emellett maga az adatgyűjtés is hosszú ideig tart, akárcsak a kiértékelésük. Nem beszélve arról, hogy ez anyagilag rendkívül megterhelő folyamat.

Az epidemiológus azt mondja, hogy az oltóanyag előállításán erőteljesen dolgoznak, ám ügyelni kell arra, biztonságos legyen. Szót ejtett arról is, hogy az emberek java része nem hagyná magát beoltatni.

„Nem értem, miért ellenzik az emberek ezt a vakcinát. Valószínűleg azért, mert új és ezért bizalmatlanságot szül, hogy eléggé letesztelt lesz-e. Bizonyossággal állíthatom, hogy az engedélyeztetési folyamat úgy van felállítva, hogy ne kerüljön a piacra veszélyes vakcina. Ez teljesen rendben van. Az emberek azért is ellenzik az oltást, mert sok pletyka és igaztalanság terjed róla.”

Minderről Andrea Kološová a gyakorlatból is szerzett tapasztalatokat, amikor a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatalnál dolgozott. Úgy véli, az emberek tartanak attól, hogy az oltóanyag nem biztonságos, illetve hamis biztonságérzetük van, hogy nincs szükségük védőoltásra. Azt is elmondta, tapasztalata szerint az emberek egy része azt hiszi, nem szükséges beoltatni magukat, mert nincsenek súlyos betegségek. „Csakhogy azok éppen azért nincsenek, mert vannak oltások és működik a kollektív immunrendszer. Vannak, akiknek erkölcsi és vallási fenntartásaik vannak. Megint mások pedig abban vannak, hogy az oltások felválthatóak az egészséges életmóddal, ami viszont nem igaz” – fogalmaz a szakember.

Meggyőződése, hogy kötelezővé kellene tenni a koronavírus elleni oltást is. Az epidemiológus elmondja, hogy az emberek többségében hamis kép él, mivel számos esetben csak enyhe vagy tünetmentes a betegség lefolyása, ami azt erősíti az emberekben, ez csak olyan, mint az influenza. A szakember szerint azonban vannak, akiknek súlyos következményekkel bír a betegség, és hosszadalmas a gyógyulási folyamat, illetve egyéb szövődmények is előfordulhatnak. Nem beszélve arról, hogy az influenza se egy könnyű betegség.

Hollandiában illetve az Egyesült Királyságban az emberek 70 százaléka beoltatja magát, ami az epidemiológus szerint azért van, mert más országokban az emberek nagyobb felelősséget éreznek az egészségükért.

Említésre került, hogy más országokban már a gyógyszertárban is beoltathatják magukat az influenza ellen az emberek, míg nálunk hosszan kell várakozni az orvosi rendelő előtt, sok esetben más fertőző betegségben szenvedő emberekkel. A szakember úgy mondja, szükséges lenne, hogy a kezelőorvosokat oltási rendelési időt szabjanak meg és ahhoz is tartsák magukat.

Becslések szerint Szlovákiában az emberek mintegy öt százaléka oltásellenes, amit a szakember szerint kellő informálással és kommunikációval le lehet csökkenteni. Hozzáteszi, hogy Szlovákiában nincs jegyzett haláleset, ami az oltás következménye lett volna.

„Nem lehet azt mondani, hogy a vakcina nem okozhat súlyos egészségügyi problémákat, mert az hazugság lenne. Ám az egészségügyi gondokat bármilyen idegen anyag okozhat. Szükséges hangsúlyozni, hogy az oltásból származó egészségkárosodás kockázata jóval alacsonyabb, mint maga a betegségből származó egészségügyi kockázat. Ez a leglényegesebb különbség” –mondta az epidemiológus.

Szlovákiában foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy akinek esetleg valamilyen gondja származna az oltásokból, az kártérítésre lenne jogosult. A szakember azt állítja, hogy nincs semmilyen összefüggés az oltás és esetleges súlyos egészségkárosodások között, illetve éppen az oltásoknak köszönhetően gyakorlatilag eltűnt a kanyaró, ám, ha elmaradnának az oltások, akkor visszatérne.

A szakember arról is szót ejtett, hogy hamisan érvelnek azok, akik azt állítják, nagy üzlet a vakcina. Ugyanis sokkal nagyobb üzlet a gyógyszer, mondjuk egy antibiotikum, mint egy oltóanyag, ami filléres dolog a gyógyszerhez képest. Ráadásul míg a gyógyszert többször és hosszabb ideig kell szedni, a védőoltást jóval ritkábban kell alkalmazni. Van, amelyiket csak tízévente egyszer.

Az epidemiológus nem híve az önkéntes beoltásokkal, mivel Szlovákiában nincs ilyen jellegű tudatosság a lakosokban, és például a kanyaró esetében legalább 98 százalékos vakcinálásra lenne szükség ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, s ekkora számot önkéntes alapon történő beoltással nem lehetne elérni.

Andrea Kološová, epidemiológus úgy fogalmaz, a kötelező oltások nem alkotmányellenesek, mivel az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a közegészség fontosabb az egyéni szabadságnál.

Forrás: DenníkN

Fotó: net