Ifjúságfalva kataszterében kerülne kialakításra. Öt év múlva már üzemelhet.
Nagysziget és Kissziget „közé” tervez egy beruházó cég kiépíteni szélerőmű-parkot. Megjelent a környezeti hatástanulmány, amit a lakosok (Gúta, Negyed, Ifjúságfalva, Kamocsa, Szímő) idén augusztus negyedikéig véleményezhetnek, és meglátásaikat írásban eljuttattathatják az illetékesekhez, részletek ITT.
Gönczöl Gabriella, Ifjúságfalva polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a beruházók nagyjából egy éve keresték meg őket azzal, hogy kataszterükben szélerőmű-parkot építenének ki. A település első embere úgy fogalmazott, a Covid-járvány időszaka miatt nem volt lehetőségük lakossági fórumot összehívni a témában, azonban a személyes találkozások alkalmával szóba került a kérdés.
„Ezidáig semmilyen negatív visszajelzés nem érkezett lakosaink részéről” – fogalmazott a polgármester.
A nyilvánosan elérhető dokumentum szerint a szélerőmű-park Gúta-Nagysziget-Ifjúságfalva-Kissziget területhez közel kerülne kiépítésre. Az elképzelések szerint a Green Energy Holding Kft. 8 darab 5-7 megawatt óra kapacitású, 255 méter magas szélturbinákat (a rotorok 150-180 méteres fesztávolságával) telepítene a térségbe. Azt írják, az évente mintegy 120 ezer megawatt óra villanyáramot jelentene, amihez a térségben lakók hozzáférhetnének.
A szélerőmű-parkot 25 év üzemtartamra tervezik azzal, hogy az üzemelési időben tartalékalapot hoznak létre, amiből az idő letelte után fedeznék az esetleges bontási munkálatokat, az írás szerint teljesen újrahasznosíthatóak az alkatrészek, amiket újabbakkal tudnák pótolni.
A szélerőműparkot a Gúta-Nagysziget út és a Gúta-Kissziget felé vezető főút között (az utóbbi bal oldalán) kerülne elhelyezésre, javarészt mezőgazdasági földeken, ami Ifjúságfalva tulajdona.
A Green Energy Holding nem jelentette, milyen volumenű beruházásról van szó, így egyelőre az sem nyilvános, milyen költségekkel számolnak a kivitelezésnél. Több millió eurósról beszélünk.
Garantálják, hogy a tervezett beruházás csak kis mértékben fogja érinteni a lakosok életét, és csak ideiglenesen, főleg az építkezés idején lehet nagyobb zaj- és porszennyezés, amit a tervek szerint minél jobban megpróbálják csökkenteni.
Számításuk szerint a már kiépített infrastruktúrát (főutakat illetve földutakat) vennék igénybe, mégpedig szám szerint nagyjából 9814 járműhaladást terveznek az építkezés 8 hónapja alatt, ami 58-64 teherautó jelenlétét jelentené.
Úgy tervezik, hogy munkanapokon este hat óráig folynának az építkezési munkálatok, amik a szünetekkel együtt másfél év, s ha minden engedélyt sikerül megszerezni és Ifjúságfalva pontosítja területfejlesztési tervét, akkor 2025-ben kezdődhet az építkezés és 2026-ban már üzembe is helyeznék.
Feltételezik, hogy a szélerőmű-park üzemelésével nem fog nagymértékben megváltozni a táj jellege, úgy fogalmaznak, csupán „esztétikai módosítás lehet, ami teljesen szubjektív megítélés alá esik”. Ám a szélturbinák a „szürke sajátos árnyalatában” fognak díszelegni, ami a távolság növekedésével egybeolvad az ég színével, tehát „nem fognak zavaróan hatni”.
Terveik szerint ideiglenesen 80 új munkahely létesülhet. A cég úgy véli, hogy a régióbeli vállalatok is jól járhatnak, tekintve, hogy a tervező a helyi cégektől vásárolna építőanyagokat.
A Gútától Nagysziget felé vezető útról aránylag rövid utat terveznek kiépíteni, mintegy 450 méter hosszúságban.
A tervező szerint nem fog zavaróan hatni a mintegy 4,3 kilométerre lévő szímői reptér forgalmára sem, mivel kellő távolságban található.
Megvizsgálták a környezeti hatását is, és ott érdekes dologra lehet bukkanni. Egyrészt egy úgynevezett „Csipke-lankák” (Šípové hony) elképzelés érdekes, amit a városi területfejlesztési terv szerint védett területté kívánnak kikiáltani. Az előzetes információk szerint európai vonatkozású madárvonulások színtere a Gúta kataszterében lévő térség, illetve a térségünkben már rég nem látott túzokmadár fészkelő helye is. Ezzel kapcsolatosan vélhetően várható az illetékes szervezet álláspontja.
Akárcsak Gúta város álláspontja is megjelenik a közeljövőben. Ezt Finta Zoltán, a városi hivatal vezetője mondta érdeklődésünkre.
A beruházó cég azonban nem látja negatívan a szélerőmű-park következményeit a környezetre, mindinkább csupán a látványt emeli ki, mint esetlegesen zavaró tényezőt.
Ugyanakkor arra is kitértek, hogy az érintett területen nincsenek védett növények (se virágok, bokrok, se fák – ez utóbbiakból párat terveznek kivágni és újakkal pótolni). Azt azonban elismerik, hogy az adott területen apró emlősök fordulnak elő (mezei pockok, csíkos szöcskeegerek, stb.) illetve mezei nyúl, fácán, hermelin, róka valamint őzek és vaddisznók is vannak.
A területen szépszámú a madárpopuláció, ami a vállalat tanulmánya szerint a régióból „szállnak a térségbe”, és „a mezőgazdasági területen kevés a fészkelő madár”, mivel nincsenek számukra ott kialakítva a megfelelő körülmények a fészekrakáshoz és az élelemszerzéshez. Amik esetleg ott vannak, azokat az építkezési munkálatok és aztán az üzemelés hangjai zavarhatják.
A madarak közül legnagyobb számban mezei pacsirtát, örvös galambot, mezei verebet és seregélyt lehet találni. De cigánycsuk, zöldike, tengelice és kenderike is fészkel a térségben. Ugyanakkor több szárnyas is táplálékszerzés céljából keresi fel a helyet: vadkacsa, őszapó, csilpcsalpfüzike, házi rozsdafarkú, széncinege, rigó, bíbic illetve szürke gém, héja és karvaly valamint fehér gólya.
Azt elismeri a cég, hogy a szélerőművek hatnak a madárpopulációra, tekintve, hogy az ütközések elkerülhetetlenek. Úgy írják, hogy a legvalószínűbb, köd alkalmával és esőben kerülhet sor arra, hogy a madarak nekiütközve elhullnak, számításuk szerint évente körülbelül 5 madár eshet áldozatul. Hivatkozásuk szerint az építkezés idején csökkenhet a madarak fészkelési kedve az adott térségben, de csak ideiglenesen, mivel úgy látják, aztán a madarak hozzászoknak a megemelkedett zajszinthez. Vállalják, hogy a kiépítés után monitorozni fogják az adott térségben a madárpopuláció alakulását.
Ellenben a szélerőmű sokkal nagyobb hatással van a denevérekre, mivel magasabb az élettartamuk, ám kevésbé szaporák, így a populációjukat hamar megtizedeli, mivel évente akár hét denevér is elhullhat az ütközések következtében. Gúta térségében rőt koraidenevér, közönséges törpedenevér valamint szoprán törpedenevér fordul elő.
Összességében a Green Energy Holding Kft. nem látja akadályát, hogy beruházásuk megvalósuljon, a szélerőmű-park környezeti hatását elenyészőnek tekintik.
Fotók: Green Energy Holding, Fűri Gábor
