Annyian akartak sortáncolni, hogy szinte még a fákon is lógtak.
Összegyűlt Gúta népe, azaz a gútai nemzet tagjai pünkösdvasárnap, hogy az immáron gútaikummá vált sortáncjáráson részt vegyen. Az idei ráadásul abban is különleges, hogy az összetartozás jegyében is zajlott.
A „Mindenki sortánca” pedig valóban mindenkié lett. A mintegy harminc táncos zenekari kísérettetl reggel óta táncra perdítette Gútát. A városi hivatal előtt senki sem maradt ülve/állva, mert bevonták őket az össznépi vigadalomnak is beillő táncba. Kicsik és nagyok, ifjak és örökifjak ropták ütemre.
A sortáncjárás egészen a 19-ik századi elejéig datálható. A hagyomány szerint a zöldághajtást illetve a pünkösdvasárnapot néptáncolással ünneplik. Erre a napra esik a májusfa kidöntése, amivel a majális ér véget.
Volt, amikor pünkösdi királyt és királynét is választottak. A lányt jelképesen kikötözték a vámkerékhez, s a kedvesének, vagy egy vállalkozó szellemű fiatalembernek csókkal kellett kiváltani. Ha ezt megtették, ezzel kapcsolatukat pecsételték meg, s még abban az esztendőben házasságra keltek.
Fotó-videó: Gúta TV
