Kiszáradóban.
Néhány héttel ezelőtt arról írtunk, hogy a Dögösi-tó állapota rendkívül súlyossá vált. Július 28-án újra felkerestük a helyszínt. A változás szinte felfoghatatlanul gyors és a tó nyílt vízfelülete gyakorlatilag eltűnt, helyén csupán néhány iszapos vízfolt maradt.
A parton állva már nehéz eldönteni, hol végződik a szárazföld és hol kezdődik a tó. A korábban összefüggő vízfelület helyét sűrű növényzet, felrepedezett iszap és sekély pocsolyák vették át. A néhány héttel korábban tapasztalt tömeges halpusztulás után most már maga a víztér is eltűnőben van.
A folyamat nem egyik napról a másikra kezdődött. A Dögösi-tó évek óta küzd az alacsony vízszinttel, a meder fokozatos feltöltődésével és az oxigénhiánnyal. Az elmúlt időszak rendkívüli hősége és szárazsága azonban látványosan felgyorsította a hanyatlást.
A térségben korábban napokon át 35 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, miközben jelentősebb csapadék hosszabb ideje nem érte el térségünket. Az ilyen sekély állóvizek különösen érzékenyek a tartós hőségre, mert a víz gyorsan felmelegszik, oxigéntartalma lecsökken, a párolgás pedig tovább apasztja a vízkészletet.
A kedvezőtlen helyi folyamatokat az országos hidrológiai adatok is alátámasztják. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) korábbi értékelése szerint 2026 májusa Szlovákia jelentős részén száraz vagy extrém száraz hónap volt, a délnyugati országrész vízkészletei pedig tartósan az átlag alatt maradtak. A régióban több vízfolyás és állóvíz is kritikusan alacsony vízállással küzd, s maga a vízmű is korlátozásokat vezetett be.
Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy a Kis-Duna vízállása jelenleg mindössze 6 centiméter. A rendkívüli vízhiány miatt a helyi horgászszervezet már június végén tiltásokat rendelt el a Kis-Duna holtágán és a Csörgői-tavon, arra hivatkozva, hogy a nagy hőség és az alacsony vízállás veszélyezteti a halállományt. Akkor azt is közölték, hogy a várossal együtt dolgoznak az érintett vizek megmentésén.
A Dögösi-tónál azonban mára egészen más kép fogadja az érkezőt. A nyílt vízfelület szinte teljesen eltűnt, a medret iszap és sűrű növényzet borítja. A megmaradt víz mélysége sok helyen már alig érzékelhető.
Mindez ráadásul egy újabb hőhullám előtt történik. Az előrejelzések szerint a következő napokban ismét közel 40 Celsius-fokos, rendkívül forró időjárás lesz. Ha nem jön számottevő csapadék, a párolgás tovább gyorsulhat, és a megmaradt vízfelület is tovább zsugorodhat.
A Dögösi-tó története különös, hiszen a Bős–Nagymarosi vízlépcső építéséhez kapcsolódó egykori munkagödörből néhány évtized alatt gazdag élővilágú tó alakult ki. Az elmúlt években ugyan felmerültek tervek a környezet rendezésére, a revitalizáció azonban nem valósult meg. A korábban bemutatott fejlesztési elképzelések elsősorban a tó környezetének rendezésére, tanösvény kialakítására és a közeli területek megújítására koncentráltak, magának a tónak a helyreállítása nem szerepelt közöttük.
Hogy a Dögösi-tó jelenlegi állapota átmeneti, vagy egy hosszabb távú ökológiai átalakulás része, azt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni. Az azonban szemmel látható, hogy az egykor szebb napokat is megélő tóból csak néhány hét alatt iszapos pocsolya maradt.
A szerző felvételei
