Újabb súlyos halpusztulás sújtja a Dögösben az ott lévő tavat. A helyszínen önkéntes horgászok és a helyi horgásszövetség tagjai próbálják eltávolítani az elpusztult állatokat, de a szakemberek szerint a tó állapota mára annyira leromlott, hogy a mentés helyett gyakorlatilag már csak a kárenyhítés maradt.
A tóban az elmúlt napokban tömegesen pusztultak el különböző halfajok. Horgászok beszámolói szerint főként két-három kilogrammos csukák estek áldozatul, de méteresnél nagyobb harcsák, keszegfélék, sügérek, valamint védett halfajok – köztük a szivárványos ökle – is nagy számban pusztultak el. Több kisebb hal még a sűrű hínár között próbált oxigénhez jutni.
A helyszínen tartózkodó Horváth Péter, a Szlovák Horgászszövetség Gútai Városi Szervezetének szakembere lapunknak úgy fogalmazott:
„Ez itt halott. Már semmit nem lehet ezzel tenni. Feladni az utolsó kenetet. Már az utolsókat rúgják. Ami volt benne hal, az már szerintem mind elpusztult, már csak a kármentés történhet. Azaz kiszedjük az elhullott halakat, és eltemetjük. Itt drasztikus átalakításra lenne szükség, minden más megoldás már nem működik, sehogyan se.”
A horgászok és a helyi szervezet tagjai az elmúlt napokban már több mint egy tucat elhullott halat emeltek ki a vízből, ám további tetemekhez nem tudnak hozzáférni. A sűrű növényzet és az iszapos meder miatt több elpusztult példány sem csónakkal, sem magasszárú halászcsizmában nem közelíthető meg.
Horváth szerint a tó hosszú távú megmentéséhez már nem elegendőek az ideiglenes beavatkozások.
„Ahhoz, hogy ez a tó normálisan tudjon létezni, hatalmas, több millió eurós beruházásra lenne szükség.”
A Dögösi-tóban nem először következik be tömeges halpusztulás. Már 2014-ben is hasonló jelenséget tapasztaltak, majd 2018-ban egyetlen alkalommal közel fél tonnányi hal pusztult el. Akkor a szakemberek az extrém felmelegedést, az algásodást, a hínárosodást és az oxigénhiányt nevezték meg a jelenség fő okaként.
A probléma hátterében korábban a tó rendezetlen helyzete állt. A mintegy 16 hektáros területen eredetileg a Bős–Nagymaros vízlépcső építéséhez kapcsolódó földkitermelés nyomán kialakult munkagödör volt, amely később talajvízzel telt meg, majd az áradások révén halak kerültek bele, így fokozatosan önálló ökoszisztémává alakult a tó.
A 2018-as nagy halpusztulást követően az akkori polgármester arról beszélt, hogy rendezni kívánják a tulajdonviszonyokat, és a helyi horgásszövetséggel együttműködve a Dögösből a Csörgői-tóhoz hasonló horgászterületet alakítanának ki. A tervek azonban végül csak részben valósultak meg – nemrég átkerült a városhoz -, miközben a tó állapota az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok és a folyamatos feltöltődés következtében évről évre romlott.
Információink szerint kedden szakmai egyeztetésre kerül sor, ahol a résztvevők már konkrét elképzeléseket is ismertethetnek a Dögösi-tó jövőjéről, esetleges rehabilitációjáról és későbbi hasznosításáról.
A kialakult helyzettel kapcsolatban megkerestük Gúta város vezetését is. Arra voltunk kíváncsiak, terveznek-e rövid távú intézkedéseket a jelenlegi állapot kezelésére, illetve milyen hosszabb távú elképzeléseik vannak a tó megmentésével kapcsolatban. Amint választ kapunk, beszámolunk róla olvasóinknak.
A helyiek és a horgászok egy része attól tart, hogy a mostani halpusztulás fordulópontot jelenthet a Dögösi-tó történetében, és átfogó beavatkozás nélkül a csaknem négy évtized alatt kialakult különleges élővilág végleg eltűnhet.
A szerző felvételei
