Megrendült a bizalom.
Értesüléseink szerint Halász Béla polgármester hivatalosan felbontotta a Magyar Asszonyok Ligájával kötött bérleti szerződést a Tájház használatáról. A lépésre azt követően került sor, hogy a civil szervezet tagsága nem szavazott újra bizalmat az általa nyíltan támogatott korábbi elnöknek, Németh Ivetának.
A több mint három évtizedes múltra visszatekintő Liga nemrég tisztújítást tartott, ahol a tagság 30:18 arányban nemet mondott Németh újraválasztására – úgy, hogy rajta kívül más nem is indult a vezetői posztért. A döntés világos üzenetet közvetített: a tagok új irányt szeretnének, távolabb a politikai befolyástól. Korábban ITT írtunk róla.
A polgármester közösségi oldalán reagált az eredményre. Posztjában úgy fogalmazott, hogy „undorító, gerinctelen módon félreállították” Némethet, és a történteket „sunyi, régi pártidőket idéző módszerként” jellemezte. Akkor jelezte először, hogy megrendült a bizalom, és ezért megfontolná, hogy a Tájház gondozását másra bízza.
A Magyar Asszonyok Ligája évtizedek óta önkéntes munkával, saját erőből és közösségi összefogással újította fel és tartotta rendben a Tájházat – a hely mára méltó állapotban fogadja a látogatókat. A bérleti szerződés mostani felbontása sokakat meglepett, mert a Liga munkájára sem szakmai, sem gazdálkodási panasz nem érkezett.
Egy névtelenséget kérő MAL-tag úgy fogalmazott:
„Értetlenül állunk a döntés előtt – nem értjük, mivel érdemeltük ki ezt a bánásmódot.”
Bár Halász Béla korábban többízben jelezte, hogy nem kíván a cikk szerzőjének nyilatkozni, kérdéseinket ettől függetlenül eljuttattuk a városvezetéshez. Az alábbiakra szeretnénk a nyilvánosság nevében választ kapni:
Igaz-e az értesülés, hogy a Tájház bérleti szerződését a Magyar Asszonyok Ligájával felbontották? Mi volt a hivatalos indok?
A döntés előtt történt-e bármilyen előzetes egyeztetés vagy figyelmeztetés a Ligával, például hibás működésre hivatkozva?
Milyen kapcsolat van a szerződés felbontása és aközött, hogy a tagság nem támogatta a polgármester által nyíltan preferált személyt a tisztújításon?
Milyen üzenetet kíván küldeni a város civil szervezeteinek azzal, hogy egy önkéntes közösséget „büntet” egy demokratikus szavazás eredménye miatt?
Mi garantálja a jövőben, hogy egy civil szervezet merjen függetlenül dönteni, ha az önkormányzat a támogatásokat vagy helyiségeket politikai lojalitáshoz köti?
Amennyiben a Tájház kezelése városi kézbe került, milyen költségvetési forrást különítettek el a fenntartásra, karbantartásra, esetleg rendezvényekre?
Készült-e költséghaszon elemzés arról, hogy anyagilag és társadalmilag jobban jár-e a város a mostani döntéssel?
Ki fogja a Tájház működését a következő időben (meddig?) felügyelni, milyen formában történik az átadás-átvétel (leltározás?), és kinek a felelőssége lesz a hely karbantartása, nyitvatartása, programjai?
Elfogadhatónak tartja, hogy jórészt közösségi munkával, önerőből felújított közvagyonból kizárjanak egy civil szervezetet, amely semmilyen kárt nem okozott?
Tart-e attól, hogy ez a döntés csökkenti a helyi civilek együttműködési kedvét vagy a közbizalmat az önkormányzat iránt?
Ön szerint egy vezető akkor jár el etikusan, ha egy civil közösség döntéseit hatalmi eszközökkel „korrigálja”?
Ha válasz érkezik kérdéseinkre, természetesen frissítjük cikkünket!
A helyi nyilvánosság pedig továbbra is választ vár arra: büntethető-e egy civil szervezet azért, mert szabadon döntött saját belügyeiről?
Fotó: a szerző
