Semmivel sincs elkésve az, aki most állna neki újra a kerti munkáknak. Még belefér, hogy szép terményei legyenek. Mit elvetni, elültetni és természetből átültetni? Erre hoztunk egy kis összeállítást.
A gyakorlott kertészek már előző éven elduggatták a hagymát, illetve elvetették a salátamagot, hogy aztán szétültessék, valamint idén már földbe került a retek is. Ám aki csak most állna neki, az is szép terméssel számolhat.
Akinek semmilyen tartaléka sincs, az se keseredjen el, hiszen a koronavírus-fertőzés miatt bezárt boltok sok esetben telefonos rendeléseket teljesítenek, illetve webshopok is a rendelkezésre állnak.
Simán mehet a vöröshagyma, zöldsaláta, csicsóka.
Majd pedig fokozatosan megdolgozhatjuk a földet, napos időben elkészítjük a magágyakat, és néhány nap után átgereblyézzük, hogy csökkentsük a gyom kinövését, majd pedig tíz fok fölötti hőmérsékletnél elvetjük a vörös retket (cca.: 11 nap alatt kinő), valamint a vöröshagymát (két hét alatt kibújik).
Ha melegebbre fordul az idő, akkor lehet paszternákot és petrezselymet vetni, de nekik legalább egy hónap kell, mire szárba szökkennek. Szigorúan tizenöt fok feletti hőmérsékletnél vessük a zellert és a sárgarépát, mert bár elvethetjük és tovább maradnak a földben, azonban hamar virágba borulnának. Ilyesmit lehet látni a vörös répánál is, akinek a tavaszi melegre magasabb igényei vannak.
Húsz foknál már egészen más a helyzet, amikor a sárgarépa és a vörös répa „klaszterei” már egy héten belül kicsírázik. A paszternák és a spárga magva azonban két hétig bizonyosan a földben érlelődik.
A retket is lehet akkora hőmérsékletnél vetni, és aránylag gyorsan, mintegy négy nap alatt kibújik a földből. De semmi nem előzi meg a karórépát, ami tizenöt foknál három nap alatt, míg húsz foknál már két nap alatt kicsírázik.
A rendhagyó gyökeres növények között leggyakrabban a csicsókával találkozunk tájainkon. Ám a múltban gyakorta termesztettek esti kankalint, japán articsókát, illetve a rég elfeledett édesgyökeret.
Vethetünk még bakszakállat, aminek csírázási képessége csak két évig tart, de feketegyökér is meghálálja magát, ahogyan földi mandulát is megkedvelheti. Vannak, akik megpróbálkoznak a barabollyal, az azonban inkább a szabad földet szereti, vagy jobban megtalálható az erdei földben, mind a kertekben.
Gyógyító tulajdonságokkal bíró gyökereket is lehet termeszteni konyhakertünkben. Ilyen a torma is, azonban vigyázzunk, mert ahová elültetjük, örökre ottmarad. Sétáinkról nadálytő gyökerét is hazahozhatjuk, és elültethetjük kertünkben.
Ha szépen elburjánzanak, akkor gyógykenőcsöket készíthetünk belőlük, száruk pedig különféle kivonatok és komposztkészítmények tartozékai lehetnek.
Jó szolgálatot tesz a bojtorján, és nem utolsó sorban egész gyermekláncfű-növényeket is átültethetünk. Ez utóbbi Európában fehérítették és gyógykészítmények alapanyagává tették, sőt, egyes helyeken közvetlenül fogyasztották is.
Egyéb kerti munkákat se kell elhanyagolni, vagy éppen szintén még időben vagyunk. Akár a fametszést vesszük, vagy a pázsit oxigéndúsítását is nézzük. Márciustól kezdődően lehetőségünk van csakugyan a pázsit felújítására, vagy teljesen új területek bevetésére is.
A klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében a különféle mezei növények vetése mellett rovarszállókat is kialakíthatunk, hogy minél otthonosabbá tegyük az ízeltlábúak létezését és ezzel sokszínűbbé tehetjük kertünket.
Fotók: GútaOnline & Internet
