Elérte a kultúrház a rendezvényplafont, ám van, ami segíthet a kihívásokkal teli helyzetben.
Dinamikus fejlődésen ment keresztül Gúta kulturális élete. A 2024-es évben több mint 100 kulturális esemény szervezése és azok iránti folyamatos érdeklődés jól mutatja a helyi és régióbeli közösség kultúra iránti elkötelezettségét. Azonban a siker mögött számos kihívás és megoldásra váró kérdés húzódik meg. Ebben az elemzésben feltárjuk a gútai Adamis Anna Városi Művelődési Központ tevékenységének részleteit, a helyi művészek támogatását, valamint a nemzeti kultúrpolitika hiányának hatásait.
Szinte egymást érik a teltházas előadások a művelődési központban, alkalmanként a 340 férőhelyes nézőkapacitás is kevésnek bizonyul, s ennek részleteit Mayer János intézményvezetővel vettük át. “Ez most kívülről nagyon szépen mutat, talán jó úton is haladunk, de akkor lehetünk igazán elégedettek, ha a jelenlegi helyzet olyan alapokon nyugodna, amely a sebezhetőségét a minimálisra csökkentené. Tény, hogy ha csak a rendezvények számát vesszük figyelembe, akkor országos viszonylatban is nagyon előkelő helyen állunk” – fogalmazott az igazgató.
Az AKIS (Művelődési Központok Országos Szervezete) áprilisi közgyűlésén kiderült, hogy Gúta kevesebb pénzből és kevesebb alkalmazottal (nincsenek egy tucatnyian se) is jobb eredményeket ér el, mint sok más szlovákiai város művelődési központja.
A siker ellenére a gútai kulturális központ számos kihívással néz szembe. A rendezvények nagy száma miatt az alkalmazottak gyakran hosszú hónapokon keresztül nem tudnak szabad hétvégét tartani, és a túlórák kifizetése sem lehetséges a költségvetésből. Ez kompenzációs szabadnapok felhalmozódásához vezet, ami a jövőbeni rendezvények szervezését nehezíti.
Mayer elmondta, a város elismeri ezeket a problémákat, és közös erőfeszítésekkel próbálnak megoldásokat találni, például az alkalmazotti létszám fokozatos emelésével és az anyagi támogatás növelésével.
„A gútai városvezetés és az önkormányzat elkötelezett a gútai kultúra támogatása iránt, biztosítja számunkra a nyugodt és zavartalan működést, nem gyakorol ránk semmilyen politikai vagy egyéb nyomást,” mondta Mayer János.
Az új online jegyértékesítési rendszer segítségével pontos adatokkal rendelkeznek arról, hogy honnan érkeznek a látogatók. A gútai lakosok száma enyhén növekszik, de a térségbeli látogatók száma jelentősen emelkedett. Két megye öt-hat járásából egyre több látogatót vonzanak, ami jól mutatja, hogy helyesen mérték fel a piacot és eredményesen használják fel az információkat a marketingtevékenységükben.
A gútai művelődési központ népszerűsége több tényezőnek is köszönhető. Az egyik legfontosabb a pontos helyzetelemzés és kockázatelemzés. Emellett az intézményi ethosz és az Adamis Anna nevével összefüggő új arculat is jelentős motivációt ad. Az 50 éves múltjuk is hozzájárul ehhez, amely extra motivációként jelenik meg az intézmény mindennapjaiban.
Mayer János kifejtette, hogy a központ elkötelezett a helyi művészek támogatása iránt. Ennek egyik nagy visszhangot kiváltó kezdeményezése volt a “Csináljunk kultúrát!” elnevezésű nagyvonalú akció, amely keretében a Covid-utáni időszakban minden rendelkezésükre álló eszközt felajánlottak bérmentve a jelentkező előadók, együttesek számára. Korábban ITT, ITT, ITT és ITT írtunk arról.
Az idei évben soha nem látott mértékben biztosítottak fellépési lehetőséget a helyi és regionális művészeknek. Az egyik jövőbeli cél egy állandó városi galéria létrehozása, ahol a képzőművészek is bemutatkozhatnak. Jelenleg a városi hivatal aulájában és emeleti részein rendszeresen rendeznek időszakos kiállításokat.
Ugyanakkor a helyi előadókat is nyitott ajtók várják. „Nem tudok olyan zenekarról, előadóról, művészeti csoportról Gútán vagy a környékén, akik szerettek volna nálunk a kultúrházban vagy a városi rendezvényeken bemutatkozni, fellépni és mi elutasítottuk volna az együttműködést velük” – emelte ki Mayer János.
A helyi művészi olvasztótégelynek lehet nevezni a gútai Kis-Duna Menti Rockszínházat, ami bár a 2000-es évek elején élte fénykorát, ma is aktív szereplője a város kulturális életének. A társulatban jelenleg generációváltás zajlik, és próbálnak alkalmazkodni a megváltozott kultúrfogyasztási körülményekhez. Bár a nemzeti hitvallás kevésbé hangsúlyos, továbbra is nagy igény mutatkozik a szórakoztató műfajokra.
„A rockszínház az elmúlt negyed évszázadban sem szűnt meg, megpróbálta mindig a rendelkezésre álló lehetőségekből a maximumot kihozni,” mondta Mayer János.
Ahogy a gútai rockszínház előadásaiban, úgy a befogadó közönségnél is egyaránt megjelent a magyar nemzeti identitásmegnyilvánulás fontossága. Sajnos ma nem létezik egy széles konszenzuson alapuló nemzeti kultúrpolitika, ami rendszerszintű megoldásokat biztosítana a kulturális élet fenntarthatóságára. Az egész rendszer ad-hoc módon működik, nincs stabil finanszírozási rendszer. A kulturális központok a városok teljes kiszolgáltatottságában léteznek, és a jogi és gazdálkodási szabályozás sem segíti az eredményes működtetést. Az országos szervezet, amelyhez Gúta is csatlakozott, azon dolgozik, hogy nyomást gyakoroljon a jogalkotókra.
Mayer János szerint: „A kultúrát helyi szinteken képviselő intézmények helyzetét rendszerszerűen próbálja meg kezelni és megoldásokat találni a kulturális élet fenntarthatóságának és fejlesztésének biztosítására.”
Mindemellett más társulások is kiveszik a részüket a kultúraszervezésből, amelyek olyan nagyszabású akciókat hoznak létre Gútán, mint a helyi kulináris sajátosságot kínáló Kattancs-fesztivál, illetve a minden szempontból Dél-Szlovákia legjelentősebb nyári rendezvénnyé váló Hajómalom-fesztivál, ez utóbbi többezres nézősereget vonz a térségből illetve a határon túlról egyaránt.
Lényegében kimondható, hogy a Covid-utáni időszakban folyamatosan emelkedő rendezvények jelentős regionális kulturális tényezővé tették a gútai Adamis Anna Városi Művelődési Központot. Az intézményt külső felújítás várja, amire mintegy 1,5 millió eurós dotációt sikerült elnyerni, jelenleg a közbeszerzés zajlik.
Fotók: VMK és a város képarchívuma
