Petíciók, halálos balesetek, államtitkári látogatások és egy megye, amely szerint nem az ő dolga – továbbra is megoldatlan a déli régió közlekedési problémája. Frissítés: június 20.
A Komárom és Érsekújvár közti térség polgármesterei évek óta kongatják a vészharangot: a II/573-as út állapota tarthatatlan, a közlekedés veszélyes, a tranzitforgalom túlterheli az érintett településeket. A megoldás azonban évről évre késik – vagy inkább csak tolják. Holott eddig már két, több emberéletet követelő baleset is történt – ezekről ITT és ITT írtunk.
2021: „Nem értik a panaszokat”
Már 2021 őszén petícióval fordultak a közlekedési minisztériumhoz Gúta, Komárom, Dunaszerdahely, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei. Indokaik világosak voltak: az utak rossz állapota, a fokozódó balesetveszély és a déli régió hátrányos helyzete az infrastruktúra-fejlesztésekben.
A minisztérium válasza akkor gyakorlatilag az volt: minden rendben, az ütemterv halad. Az aláírásgyűjtést szükségtelennek minősítették, mondván, egy kormány által jóváhagyott építési terv szerint haladnak, amelyet az Értéket a pénzért részleg készített el.
2023: Államtitkár Gútán – „Szélesebb utak, kevesebb baleset”
Két évvel később Jaroslav Kmeť közlekedési államtitkár Gútára látogatott. A gútai halálos balesetek és a közlekedésbiztonság sürgető kérdése újra napirendre került.
Kmeť elismerte, hogy az utak nem felelnek meg a kor követelményeinek, és szűkösségük balesetveszélyes. Ugyanakkor kijelentette: az R7-es folytatása – amely enyhíthetné a régió gondjait – csak a 40. helyen szerepel a minisztériumi prioritási listán, és 2030 előtt nem várható a kivitelezés megkezdése. „Csak akkor kerülhetne előrébb, ha valamilyen külföldi befektető telepedne meg a térségben” – tette hozzá.
Az önkormányzatok „nyomásgyakorlását” viszont Kmeť továbbra is fontosnak tartotta, noha a döntések kulcsa továbbra is a minisztérium kezében van.
A minisztérium szerint nem az ő hatáskörük
A közlekedési minisztérium napokban elküldött kérdéseinkre adott válaszaiban egyértelművé tette: nem rendelkezik sem hatáskörrel, sem forrásokkal a másodosztályú utak – így a Komárom és Gúta közti szakasz – fejlesztésére vagy az ottani települések elkerülő útjainak megépítésére. Mint írták:
„A Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériumának nincs hatásköre és pénzügyi forrása a másodosztályú utak – így Keszegfalva, Gúta, Vágfarkasd vagy Negyed körüli elkerülőutak – építésére sem.
A II/573-as út a Nyitrai Megyei Önkormányzat kezelésébe tartozik, így annak állapotáért és az esetleges elkerülőutakért is a megye felelős.”
Az esetleges súlykorlátozások, forgalomkorlátozó táblák kihelyezése vagy a teherforgalom szabályozása szintén nem a tárca feladata. A minisztérium azt javasolja, hogy az érintett önkormányzatok és a megyei vezetés közösen dolgozzanak ki megoldást.
Az általuk 2019-ben elindított Komáromi elkerülőút (I/64-es út) előkészítése – amely részben enyhíthette volna a térség forgalmát – jelenleg szünetel a pénzhiány miatt.
A minisztérium azt is közölte: egyelőre nem rendelkezik részletes információval a huszonöt polgármester kollektív fellépéséről, és ennek ismeretében nem kívántak érdemben reagálni az önkormányzati kezdeményezésre.
2024: Huszonöt polgármester összefogása – és a megye válasza
A régió türelme azonban végleg elfogyott: huszonöt polgármester közösen próbálja elérni a II/573-as út állapotának rendezését, a kamionforgalom korlátozását és érdemi megyei beavatkozást.
Nyitra megye hivatalos válasza most érkezett meg. A megye szóvivője, Zuzana Vilčeková egyértelművé tette:
„A másod- és harmadosztályú utak nem tranzitútvonalaknak készültek. Azokon nem volna szabad nemzetközi kamionforgalmat lebonyolítani.”
A megye szerint az R7-es és más fő közlekedési vonalak hiánya okozza a problémát, nem pedig az, hogy nem tartanák karban a meglévő utakat. 2023-ban befejeztek egy szakaszmodernizálást Vágsellye és Komárom között, de újabb beruházás nincs tervben. Elkerülő utak építésére nincs megyei forrás, és uniós pénzből is csak meglévő utak és hidak felújítása lehetséges.
A közös önkormányzati kezdeményezésről a megye hivatalosan nem tud: „A huszonöt polgármester közös kezdeményezésének eredményeit még nem kaptuk meg, így erre nem tudunk érdemben reagálni.”
Felelősség-labda: ide-oda
A kialakult helyzet szinte tankönyvi példája a széttolt felelősségnek:
- A minisztérium szerint minden terv szerint halad – csak épp nem ebben az évtizedben.
- A megye szerint nem az ő útjaira való a kamionforgalom – de pénze sincs elkerülőutakra.
- Az EU pedig, mint Kmeť mondta: „nem igazán akar már pénzt adni utakra, harminc év elég volt.”
Közben a II/573-as úton naponta százával közlekednek a kamionok, átszáguldva falvakon, gyalogátkelőkön, iskolák és házak mellett. A lakosság életminősége romlik, a balesetveszély nő, a cselekvés pedig továbbra is az ígéretek szintjén marad.
Mi a megoldás?
Rövid távon a megyék és a rendőrség fokozott együttműködése hozhat némi enyhülést: sebesség- és zajmérés, súlyellenőrzések, a vegetáció karbantartása. Keszegfalva például már elindított egy ilyen vizsgálatot.
Hosszú távon azonban csak egy új közlekedési stratégia segíthet: modern, az ország minden régiójára kiterjedő útfejlesztés, ahol a déli térségek nem utolsóként kerülnek a listára – ha egyáltalán.
Frissítés: Noha kérdéseinkkel megkerestük Gúta városvezetését, a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ehelyett három nap után a város – több más településsel együtt – egy közös nyilatkozatot tett közzé a közösségi médiában, amelyben 30 település polgármestere fogalmazta meg aggodalmait a régió közúti infrastruktúrájának válságos állapotáról. Mint írják, a közúti balesetek számának növekedése, valamint az állami szervek tartós mulasztása az utak karbantartásában rendszerszintű megoldások kidolgozását és azonnali beavatkozást tesz szükségessé.
A polgármesterek azonnali intézkedéseket sürgetnek a másod- és harmadosztályú utak kiszélesítésére, különösen a Keszegfalva és Gúta közötti szakaszon, továbbá a hidak és más kritikus infrastruktúra elemek javítására. Kiemelik az árkok tisztításának, az út menti növényzet eltávolításának és a látási viszonyok javításának fontosságát, akárcsak a közlekedésbiztonsági eszközök – táblák, útburkolati jelek – mielőbbi pótlását. A dokumentum kitér a gyorsabb és gyakoribb sebesség- és súlyellenőrzések bevezetésére is, valamint arra, hogy a községek számára is biztosítani kellene a jogot a sebességmérésre és a bírságolásra. További javaslatuk a „kartonrendőrök” – rendőrt vagy rendőrautót ábrázoló bábuk – bevezetése megelőző célból, a járművezetők gyorshajtásának visszaszorítására.
A hosszabb távú célok közt szerepel a Komáromot elkerülő út – az I/63-as és az I/64-es főutak összekötésére szolgáló beruházás – gyorsított állami projektként való megvalósítása, a teherforgalom kizárólag a fizetős, műszakilag megfelelő úthálózatra való átterelése, az R7-es gyorsforgalmi út kiépítésének folytatása, az I/63-as főút kétsávossá bővítése, valamint az izsai körforgalom megépítése. Emellett a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Monostori hídról induló teherforgalmat Magyarország illetékes szerveivel együttműködésben más útvonalra kellene terelni.
A polgármesterek hangsúlyozzák, hogy céljuk egy olyan rendszerszintű és tartós megoldás kidolgozása, amely hosszú távon javítja a térségben élők közlekedésbiztonságát, kényelmét és életminőségét. Mivel a helyzetet az állami szervek tétlensége miatt tarthatatlannak ítélik, tiltakozó akció szervezését is kilátásba helyezik.
Címlapkép: a szerző
