Keresik a lehetőségeket.
Ismét a figyelem középpontjába került az illegális építkezések kérdése. Legújabban az önkormányzat legutóbbi ülésén esett róla szó, apropóját az a kérvény adta, amit húsz csörgői hétvégiház-tulajdonos nyújtott be a városi hivatalba.
Mészáros Imre, az építésügyi osztály vezetője az ülésen kifejtette, hogy a városfejlesztési terv módosítását kérik a hétvégiház-tulajdonosok a „kis kerteknél”, a jelenleg ötven négyzetméteres beépíthetőséget szeretnék százhúsz négyzetméterre emeltetni.
Király Tibor, az építésügyi bizottság vezetője az ülésen elmondta, testületük nem támogatja a javaslatot. A városi tanács is azonosult ezzel az állásponttal.
A vitában Hájas Tamás (Szövetség) képviselő jelezte érintettségét, mondván, ő is tulajdonol egy kis hétvégi házat Csörgőben, azonban nem ért egyet a beadvánnyal, és bár szerepel ott a neve, azonban ő nem írta alá. Úgy fogalmazott, információi szerint 1976-ban lett meghatározva, hogy a csörgői üdülőben a terület középső részén 80 négyzetméteres a beépíthetőség, míg a szélein 50-50 négyzetméteres. Elmondta, hogy legutóbb 2022-ben volt módosítva a városfejlesztési terv és akkor senki se kért arról a részről változtatást. Kifejtette, nagyjából négy áras telkek vannak azon a területen és ő egységesen 80 négyzetméteres beépíthetőséget tenne lehetővé.
Halász Béla polgármester közölte, hogy a beadott kérvényt kell elbírálniuk, s azt ajánlja az illetékes szakbizottságnak, hogy tegye magáévá a javaslatot. „De az a gond, hogy ha most megszabjuk a 80 négyzetméterest, akkor végül 150 négyzetméteresek lesznek és három év múlva megint jön egy kérvény, azzal, hogy nem elégséges. Nem véletlenül szerepel a beadványban a 120 négyzetméteres javaslat, mert vannak, akiknek akkora háza van ott. Vannak, akik betartották a szabályokat, s vannak, akik nem. Élnek ott 150 négyzetméteres házakban is, kolaudáció nélkül, s nem fizetnek adót sem. Nem zárom ki, hogy ezt valahogy legalizálni kellene” – fogalmazott a polgármester.
Nem tartja egyszerű kérdésnek Ferencz László független képviselő, aki szerint, ha engednek a követeléseknek, akkor lesznek, akik vérszemet kapnak, és azt csinálnak, amit akarnak. „Teljes fegyelmezetlenségnek és nagyon csúnya húzásnak tartom a többséggel szemben” – mondta Ferencz. Hozzáfűzte, az építésügyi és más, érintett bizottságokban is szükséges megvitatni a kérdést és valami megoldással jönni.
Lengyel István független képviselő annak a meglátásának adott hangot, hogy egy dolog a moralizálás, azonban a problémára egyelőre nincs megoldás. Mert van egy valóság, hogy vannak ott épületek, amik 15-20 éve állnak ott, amik 80 négyzetméternél is nagyobbak. Úgy látja, kétfajta legalizációs lehetőség van: építési vagy bontási engedély. Felvázolta, hogy ha az új építésügyi törvény jövő tavasszal hatályba lép, akkor az összes nem legális épületre bontási engedély kell kiadni. „Nem dughatjuk homokba a fejünket, hogy nincs itt ez a probléma. Mert meg kéne oldani. Az emberek eddig sunnyogtak, csak az új törvény miatt léptek” – fogalmazott Lengyel.
A képviselők egyetértettek, hogy a szakbizottság készítsen egy ajánlást, illetve a polgármester jelezte, a városi hivatal is foglalkozik a témával.
Korábban is foglalkoztunk már a fekete építkezésekkel, cikkeinket ITT és ITT lehet megtalálni.
Címlapkép: Google Maps
