De nem kell pánikba esni – jelezte a szakember.
Irtó sok maláriaszúnyog-lárvára bukkant Gútán Nasir Ahmad Jalili, a pozsonyi Komenský Egyetem parazitológusa, aki több mint harminc éve figyeli térségünkben a szúnyogokat.
Május közepétől szeptember közepéig többször is járni fogja a város állóvizes területeit, hogy monitorozza a csípőszúnyogok előfordulását.
Az írottan a város honlapján is elérhető jelentéseiből kitűnik, hogy többször is látogatást tett Gúta és külterületeinek vizes helyein.
„A Vág és a Kis-Duna ártereiben legutóbb harmadfokú szúnyog-katasztrófa helyzetet találtam, ahol a mintegy 160 hektáros területen azonnali biológiai lárvairtást javasoltam. Sajnos a fizikai korlátok nem tették lehetővé, hogy a szakemberek az erdők mélyére is bemenjenek – a pacséroki erdő kifejezetten csapásfokozatú terület. De Köveslágyon egészen Nagyszigetig olyan mértékű már az előfordulásuk, hogy lehetetlenné teszik a szabadban tartózkodást és a kinti munkát” – fogalmazott érdeklődésünkre Jalili.
Elmondta, hogy súlyos a helyzet a nem elárasztott területeken is, mint Csörgőtől egészen Keszegfalváig a Vágmenti térségben, illetve a túloldalon Örténytől egészen Vágfüzesig. De Pacséroktól Kamocsáig a töltésközi térségben is sok a szúnyog, valamint a Kis-Duna mentén egészen a Galántai járáshatárig.
Ám csapásmértékű a vérszívók előfordulása a városban is a Malom utcában, ahová többször is vissza kell térni és biológiailag irtani a szúnyoglárvákat. Jalili szerint viszont a város időben lépett és bár nem teljesen, de jórészt sikerült lecsökkenteni a szúnyoglárvák egyedszámát a térségben.
Hozzáfűzte, a csörgői kanálisban a temetőnél, közel a szivattyúhoz, a Köveslágytól egészen Nagyszigetig, valamint a kanálisokban illetve Dögösi tóban is rengeteg maláriaszúnyog-lárvára bukkant, ezek azonban nem terjesztik a malária-betegséget, így tehát pánikra semmi ok.
„Rég élnek köztünk a maláriaszúnyogok. Ma már nem terjesztik a maláriát, mivel nincs ilyen beteg ember az országban. Volt rá példa, hiszen egészen 1959-ig az akkori Csehszlovákiában még jórészt előfordultak malária-járványok, ám 1963 óta erre nem igazán volt példa. Korábban (1936-ban) az ország keleti részében lévő nyolc járásban (ahová a Balkánról érkezett katonák hurcolták be. Ha lenne itt beteg ember, akkor elképzelhető, hogy a nyári hónapokban terjedhet a betegség. A trópusi malária számára a hőmérséklet legalább két hétig nem csökkenhet 19 fok alá, a háromnapos malária számára az ideális hőfok 16 feletti. Alacsonyabb hőmérsékleten a plasmodium élősködő nemi érése leáll” – mondta a szakember.
Gúta idén tavasztól vezetett be konkrétabb és előrelátó szúnyogkezelési „Moszkitó-programot”, amelyhez a nagynevű szakember segítéségét kérte. Lárvairtást is végeztek, illetve azóta már két alkalommal permetezték a kifejlett szúnyog-egyedeket (erről ITT és ITT írtunk). Kincel Marián, a városi hivatal illetékese részletesebb beszámolót is készített megkeresésünkre, amiről ITT lehet olvasni.
Jalili már többször járt a térségben, ám a lakosok nagyobb megelégedéséhez állami beavatkozásra lesz szükség, ugyanis a csípőszúnyogok több kilométert is repülnek gazdatestet keresni. A lokális irtás csak rövidtávon megoldás.
Ennek érdekében a Komáromi járás polgármesterei kéréssel fordultak Ján Budaj, szlovák környezetvédelmi miniszterhez, hogy fogadja a regionális szervezetek vezetőit és keressenek hatékony megoldást a szúnyog-problémára.
Gútán mindemellett immáron rendszeressé vált a kifejlett szúnyogok gyérítése. Ma (06.24.) este nyolctól újabb permetezésre kerül sor.
Fotók: a szerző, városi hivatal, Jalili
