Nehéz év van a város mögött is, hiszen a koronavírus-járvány nem kímélte a lakókat sem. A nehézségek ellenére aránylag jól kezeli a város a helyzetet, a gondokat folyamatosan oldják. Exkluzív interjú a város első emberével.
Gútát is kemény próba elé állította a járvány. Hogyan sikerült menedzselni ezt az időszakot?
Az év elején csak a híradásokból figyeltük, hogyan tombol a vírus Kínában, hogy mennyi a fertőzött. Aztán tavasszal Szlovákiába is megérkezett. Megrendülve figyeltük. Időben léptünk, hogy minimalizáljuk a gazdasági nehézségeket. Más városokkal összehasonlítva elég jól bírjuk, bár az államtól több mint 200 ezer euróval kaptunk kevesebbet. Ám vészmegoldásként akár a 800 ezer eurós tartalékalaphoz is hozzányúlhattunk volna, viszont sikerült ezt áthidaló állami kamatmentes hitellel megoldani. Májusban az önkormányzatok közül elsőként áttértünk az online tárgyalási formára. Ez bevált, akár a tanácsülések, akár a bizottsági ülések vagy videókonferenciák tekintetében. Legutóbb a Pons Danubii ülése zajlott az online térben. Leállítottuk a sport- és kultúratámogatásokat, ugyanakkor a jövő évben az ideivel megegyező összeget fogunk szétosztani. A városi pályázatokra is beérkeztek az igénylések. Nagyon gyorsan reagáltunk a sok esetben egymásnak ellentmondó információk miatt, ezért aztán saját kézbe vettük az ügyek intézését. Nagy ismeretlen volt a vírus, ma már több tudásunk van. Úgy gondolom, jól vizsgáztunk, mint város, mert nem történt nagy baj. A segélyalapból is sikerül családokat támogatni.
Mit lehet elmondani a beruházásokról? Van, ami folytatódott…
A kezdeti teljes leállást követően nyáron kissé fellazított az ország. Gútán az egészségügyi központ úgynevezett poliklinikává alakítása is folytatódott. A csúszás ellenére is beleférünk a befejezés 2021 év végi határidejébe. Az új, tatai vár mintájára tervezett nagy játszótér is elkészült – ez utóbbi átadásra került, a minél nagyobb biztonság érdekében kamerarendszerrel látjuk el, körbekerítjük, és figyelmeztető táblákat helyezünk ki. Majd a külföldről visszatérők ismét behurcolták a vírust, és Szlovákiába megérkezett a járvány második hulláma, ami erőteljesebb. Előzetesen projekteket készíttettünk – mint például a pacséroki ivóvízhálózat-kialakítására, ami első körben nem volt sikeres, ám új pályázatot adtunk be.
Meglehetősen érdekes képet mutatott az országról, hogy milyen különbségek vannak a fertőzöttséget illetően.
Valóban. Ez számomra is furcsa volt, hogy mennyire másabb az északi és déli országrész.
Ezt minek tulajdonítja?
Nem mondanám, hogy mi fegyelmezettebbek lennénk. Szeptember végén, a roma telepünkön is kialakult egy gócpont, ám sikerült megfékezni. Odafigyeltünk és kellően beavatkoztunk. Rendszeresen tartottunk és tartunk felvilágosító sajtótájékoztatókat.
Ugyan nem említette, de befejeződött az Oldalsó utcán lévő konténertároló építése. Több kívánnivalót hagy maga után.
Sok kritika érte emiatt a várost, jogosak voltak a panaszok. A beruházó elismerte, túlvállalta magát és kiadta egy alvállalkozónak, aki nem figyelt oda kellőképpen. Mindezt orvosoljuk. A vállalkozó magára vállalta, hogy saját költségen a hibákat megszünteti, illetve tetőszerkezetet is kap a tároló, valamint jövő tavasztól chipes beléptető-rendszer lesz.
Terveznek ilyet máshová is?
Ez egy próba lesz. Ha életképes lesz a rendszer, akkor igen. De mindenképpen oldani fogjuk, hiszen a hulladékkérdés az egyik legégetőbb probléma.
Volt róla szó, hogy egyfajta reformot hoznának a hulladékgazdálkodásban, illetve a kormány a konyhai hulladékot is külön kezeltetné, s mindez költségekkel járna. Mit terveznek?
Nem lesz hulladék-adóemelés, legalábbis idén az önkormányzat erre nem bólintott rá, holott egyre több pénzbe kerül a fenntartása, ezt máshonnét kell elvenni. Több mint kétszázezer eurós tételről beszélünk, s ha ehhez még hozzájön a konyhai hulladék elszállítása is, az még nagyobb terhet ró ránk. Egyelőre marad a 25,50 eurós hulladékadó, azonban megjegyzem, a környéken lévő városok közül mi vagyunk 30 euró alatti összegnél, ezt a jövőben mindenképpen emelni kell. A következő fél évben a tömegméréses hulladékelszállítást fogjuk kipróbálni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy például a családi házaknál a kukákon elhelyezésre kerülne egy chip, és a hulladékszállító gépjárműn egy leolvasó lesz, ami leolvassa és egy központi rendszerbe küldi az adatokat, valamint a lakoshoz egy mobilaplikáción keresztül fog eljutni az információ. Ez működőképesnek tűnik, de ezt még meg kell vizsgálni az adatbiztonság szempontjából. A konyhai hulladékkezelést külsős cég fogja végezni, velük 15 ezer eurós szerződést kötünk.
Változik a hulladék-elviteli rendszer is?
Marad a kéthetes intervallum, annyi módosítással, hogy a biológiailag lebomló hulladékot (barna kuka) januártól fogjuk elhordani. Ez továbbra sincs beleszámolva a hulladékadóba. Arra számítottunk, hogy csökkentjük a kommunális hulladék mennyiségét, mivel a biohulladék mintegy 70 százalékát képezi a háztartásinak. Azonban azt tapasztaltuk, hogy nem csökken, hanem emelkedik a szemétmennyiség.
Mi lehet az oka?
Nem tudom pontosan, vélhetően több szemetet termelünk. Talán azért, mert több mindent vásárolunk, vagy többcsomagolásos holmit. Ráállunk az ismeretterjesztésre is. A tavasz folyamán (meglehet, már márciusban) szakemberekkel tartunk egy nyilvános fórumot, illetve készíttetünk szórólapokat és egyéb tájékoztató jellegű kiadványokat.
Idén nem valósult meg a nagy térfogatú hulladék elszállítása a város területéről. Jövőre lesz?
Idén csak a tanyavilágban tudtuk megoldani. Azt tervezzük, jövőre tavasszal és ősszel sort kerítünk rá. Ám a gyűjtőudvaron bárki évközben is elhelyezheti.
A hulladék mellett a környezetvédelemnek is fontos szerepet fog kelleni játszania Gúta életében: akár a szennyvíztisztító-állomás megépítése, akár a zöld területek rendbe tétele és úgy általában a zöldebb létezésre való átállás. E tekintetben miket tervez a város?
Vettem a korábbi kritikáját a fabotolások kapcsán. Elhatároztam, hogy kezelni fogjuk ezt a területet is. Felvettem a kapcsolatot két céggel is, akik térítésmentesen felmérik a zöldterületeinket. A környezetvédelmi bizottság javaslatára pedig a körforgalomtól egészen a szabadidőközpontig nagyszabású fásítást tervezünk. A zöldterületek kezelésére megbízunk egy konkrét személyt, aki ha csak részmunkaidőben, de kizárólag ezzel fog foglalkozni. Kiserdőt telepítünk a leendő szennyvíztisztító-állomás területe mellé, hogy azzal is csökkentsük az esetlegesen keletkező bűz terjedésének lehetőségét. Mi ha nem egy erdő tisztítja a levegőt? Kilencven fát fogunk kiültetni.
Mikor kezdődik meg a szennyvíztisztító építése?
Akár a napokban is. Ugyanis érvényes engedélyekkel rendelkeznek, és úgy tudom, 370 ezer eurós költségvetést is jóváhagyott a Nyugat-szlovákiai Vízművek. Nincs semmi akadálya annak, hogy megkezdjék a munkálatokat. Február végéig megkezdődhetnek a munkálatok.
Csak mert továbbra is a Vágba folyik a szennyvíz… Apropó, mi van az úgynevezett Dögös területtel, ahol a természetes tóban néhány éve jelentős halpusztulás volt tapasztalható.
Sikerült a mezőgazdasási szövetkezettel telkeket cserélnünk. A Reviczky telepen mi tulajdonunkban lévő telkeket cseréltük el a sportcsarnok mellett lévő illetve bizonyos utcák alatti telkekkel, ez utóbbi kettő már a miénk. Olyan utcák területei kerültek a város fennhatósága alá, ami a szövetkezeté volt: például a Radnóti utca. A Dögöst illető telekcsere csak ezután következik, illetve a temető kibővített része és a temető felé vezető kerékpárút telke is a városhoz kerül.
Az utcákra még visszatérünk. A Dögös területének kérdésénél maradva: ott található a vízimalom, ami már eléggé megérett a felújításra, gyűjtést is szerveztek a kezelői. Tervben volt, hogy a város is valamiképpen beszáll. Milyen lehetőségek vannak?
Közös társulás létrehozását szorgalmazzuk. Azaz a Vízimalom Egyesület és a város egy társulással aztán pályázhat és fellendítheti azt a területet. Ráfér. A részleteket még le kell tárgyalni, ám én látok esélyt, hogy előrelépjünk ebben is. Meg kell egyezni, még a vagyoni kérdéseket is tisztázni kell. Reményeim szerint tavasszal előrébb leszünk, és akkor lassan megkezdődhet a Dögös területének rendbetétele, figyelembe véve a környezetvédelmi szabályozásokat is. Ugyanis van, ami Natura 2000 természetvédelmi területként van kezelve. Nem üdülőközpontot tervezünk, hanem egyfajta természetjárós, csónakázós időtöltésre alkalmas területet, tanösvénnyel és kisebb madárlessel. Bizakodó vagyok.
Az utcákhoz visszatérve: elkészült a városi közlekedési felmérés (generel), ami változásokkal is számol, átértékelnék az utcákat, van, ahol egyirányú lenne illetve minden kereszteződésben lennének táblák.
Nagyjából ezt lehet belőle kiolvasni, azzal, hogy mindezt még széleskörű megvitatásra bocsájtjuk. Már most elérhető a város honlapján a tervezet, de a járvány alakulásától függően nyilvános fórumot és egyéb tárgyalásokat is tervezünk. Tudni kell, hogy 1994-től napjainkig megduplázódott a gépjárművek száma. Nemcsak a helyiek rendelkeznek több kocsival, hanem az átmenő forgalom is jelentős.
Mikor fogják kihelyezni a közlekedési táblákat?
Ha lefolytatjuk az egyeztetéseket az érdeklődőkkel és rábólint a közlekedésrendészet is, akkor szakaszosan 2021 őszétől folyamatosan fognak kikerülni a táblák.
Úgy tudom, tervben volt a főút kiszélesítése is. Azzal mi van?
A Nyitra Megyei Önkormányzat legutóbbi ülésén jóváhagytuk a Gúta-Komárom illetve a Gúta-Vágsellye útvonalak felújítására a költségvetést, s ez tartalmazza a főút mintegy 40 centiméteres szélesítését is.
Többéves terv volt, hogy a jelenlegi körforgalom mellé még további hármat – Purukban az Aranykalász vendéglőnél, a Szent Anna utcán, valamint a Komáromi út, Diófa utca és Érsekújvári út hármas kereszteződésénél lévő területen – alakítanának ki. Hol tart a folyamat?
Legfontosabbnak tartom Szent Anna kereszteződésének megoldását egy körforgalommal. Már város elé terjesztették a tervdokumentációt a tervezőirodák, ezzel kellene eljutni az engedélyeztetésig. Ezután Nyitra megyével karöltve megtalálni a közös finanszírozás lehetőségét.
Kardinális kérdés a kerékpárutak kialakítása is. Igény van rá, az emberek kihasználják. Milyen tervek vannak ezen a téren?
Jópár kerékpárút fog épülni a városban vagy a városhoz kapcsolódóan. Elsőkörben a Gúta-Kamocsa-Szímő útvonal valósulhat meg, ám dolgozunk a Gúta-Vágsellye kerékpárút megvalósításán. Ehhez több településsel megalapítottuk az Alsó-Vágmente Kerékpárút Társulást, a töltésen lenne a nyomvonal. Néhány éven belül valósággá válhat.
Három éve országos téma volt a gútai iskolahálózat kérdése, konkrétan a magyar alapiskolák összevonása kapcsán volt botrány. Gondok vannak, a megoldásokat elodázza a város. Mik a fejlemények?
Úgy látom, hogy a távoktatás új lehetőségeket hozott az oktatásban. Kritika volt a szakemberek részéről, hogy ha a gyermek erre tér át, akkor kimarad a közösségből és nehezebben alkalmazkodik. Reméljük, hamarosan visszatérhetnek. Úgy gondolom, a háborúk idején több évig nem tanultak a diákok és közülük is kikerültek tudósok, alkotók, sőt, Nobel-díjasok is. Senki se fog lemaradni. Ami a városi iskolák koncepcióját illeti, felkértem Albert Sándort, Fodor Attilát és Szőköl Istvánt, mint szakembereket, hogy állítsanak össze egy elemzést.
Már elnézést, hogy közbeszólok: de milyen új eredményre juthatnak, amiről ne tudnánk? Mondjon egy példát!
Ők is egyetértenek abban, hogy ebben a helyzetben iskolaközpontokat kell létrehozni. Az önkormányzatnak újra meg kell nyitni a témát. Az a koncepció többek szerint nem megfelelően volt kommunikálva, hiszen a pedagógusok, szülők és a város lakossága se tudta előre véleményezni. Ebből aztán harc kerekedett, amit a Rákóczira hegyeztek ki. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy Kacz Jenő, a Rákóczi iskola három éve hivatalban lévő igazgatója beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az egyházi iskola még a nehéz helyzete ellenére – hiszen szanaszét vannak az osztályaik, épületük felújítása miatt – képes erősödni. A szlovák iskola is fejlődik. Az igazgató jól végzi a dolgát. Mi elsősorban a városi fenntartású iskolákra összpontosítunk. A Rákóczi iskola tetőszerkezete mintegy 100 ezer euróból megújult. Azt mindenki látja, szükség lesz reformokra. A demográfia alakulása nem a legjobb. Évente átlagosan 100-110 gyermek születik, a számok nem engednek. Ezzel kapcsolatban is tervezünk egy nyilvános fórumot, ahol megvitatnánk az érintettekkel a kérdést.
Nem érez személyes felelősséget a gútai magyar iskolák helyzete miatt? Illetve többek szerint ez az MKP sara.
Minden tőlünk telhetőt megtettünk. Különféle népszerűsítési akciókat szerveztünk: beiratkozási körút, vagy éppen az egyes pénzügyi alapok segítségével támogattuk tanintézményeinket, valamint a város költségvetéséből is juttatunk. De volt, hogy személyesen is megkerestük a szülőket, különféle ajándékokkal ösztönöztük, hogy a magyar iskolát válasszák gyermekeiknek. Azonban a szülő autonóm döntése megváltoztathatatlan.
Mégis mi lehet a titka annak, hogy a szülők egy jelentős része tanintézményileg a szlovák iskolába íratják gyermekeiket?
Úgy gondolom, hogy a szlovák iskola kezd egyre többet nyújtani az ide beíratottak számára. Nyugalom van. Szerintem ezt is értékelik a szülők. A pedagógiai karra sincs panasz. Polgármesterként kiállok az anyanyelvi oktatás fontossága mellett.
Idén megállt a kulturális és sportélet a városban is. E tekintetben milyen tervek vannak?
Korábban már említettem, a támogatásokat megtartottuk eredeti összegükön. Emellett a városi művelődési központ igazgatója arról számolt be, hogy megnyert egy 7,5 millió forintos (cca.: 21 ezer euró – a szerk.megj.) pályázatot. Ebből felújításra kerül a színházterem biztonsági rendszere, a hang- illetve fénytechnika. Vélhetően 2021 nyarától megtarthatóak lesznek a rendezvények, tehát a gútai búcsúra illetve az Őszi Kulturális Napokra is sor kerülhet.
Tervezik a művelődési központ tetőszerkezetének felújítását is?
Erről is volt szó. Olyan elképzelés van, hogy a város mintegy 50 ezer euróval járulna hozzá.
Hogyan áll az új sportcsarnok projektje?
Megvolt a vizualitásának megversenyeztetése, amelyen a Gutta Aréna látványterve nyert. Ezt most megtámadta a pályázaton nem sikeresen szereplő résztvevő, ám ettől függetlenül mi közbeszerzés alapján területi tervdokumentációt dolgoztatunk ki. Ha lassan is, de haladunk.
Milyen 2021-es évet kíván Gútának?
Szokatlan, kemény év volt. A nehézségek ellenére az új helyzet megtanította az embereket más módon gondolkodni. Máshogy álltunk a dolgokhoz, és furcsa módon szinte mindenkitől azt hallom, ez a leállás, ez a nem őrült rohanás elgondolkodtatta az embereket. Elmerültek önmagukban. A lelki dolgokat az anyagiak elé kezdték állítani. Kezdték egymást megtalálni az emberek. És még ha azt is mondták, hogy feszültek, bezárkóztak és unják egymást, mégis hozott a lelkekbe valami tisztaságot. E helyzetben mikor felnéztem az égre, nem láttam a repülőgépek kondenzcsíkjait és nem öntötték ránk a kerozint. Nagyobb volt a csend, és hallani lehetett a madárcsicsergést. Szebbek voltak a növények. Tisztább lett a világ, egy picit talán a lelkünk is. Szeretném, ha ezek a dolgok velünk maradnának a következő évben is, amikor már nem lesz koronavírus-járvány. Remélem, tavasszal Szlovákiában megkezdődik az oltás és visszakapjuk a szabadságunkat. Ami jó volt ebben az évben, azt vigyük át a következőbe.
Beoltatja magát?
Úgy gondolom, igen.
Fotók: a szerző, Kužniar Laura, Fűri Gábor és képarchívum
