A képviselő-testület ülése előtt kért és kapott szót Nagy Péter János, helyi plébános, aki az ünnepi meghívó tárgyában használta másra is az időt.
Erős, kemény és éles megfogalmazásokkal teli, lényegében kisebb prédikációt adott az önkormányzat soros ülésének megkezdése előtt Nagy Péter János, helyi plébános a városi hivatal nagy üléstermében. Kikelt a liberális eszmék és a globalizmus ellen.
A jelenlévők előtt az atya egy zsoltáridézettel indított, amelyben Dávid király Isten dicsőítésére szólított fel.
Nagy Péter János felszólalásban azt mondta, jelenleg nem saját érdeméből, hanem Isten szolgájaként szól, mint küldött, hogy közös gondolkodásra, emlékezésre hívja meg a jelenlévőket. Úgy fogalmazott, hála van a lelkünkben, amiért a helyiek legalább 300 éve megőrizték katolikus hitüket, és ennek fényében ünnepséget tartanak augusztus közepén. Majd rátért a „viharos századok” eszmefuttatására.
Úgy mondta, hogy a felvilágosodás nem egy történelemkönyvekben olvasott, rég letűnt szellemi áramlat, hanem ezt összefüggésbe hozza a jelennel, mégpedig szerinte „jelen korunkban tomboló liberális szellemi áramlat ugyanannak a dögkeselyűnek, a felvilágosodásnak pelyhes fiókája, mint a többi, már-már letűnt ideológiák, mint a fasizmus, kommunizmus és a vadkapitalizmus ma.” Azzal folytatta, hogy a szentegyház alapja egy olyan korban épült, illetve vertek neki alapot, „amikor a felvilágosodás mételye éppen mérgezni kezdte világunkat”. Aztán arról értekezett, hogy ugyan azt a kort pozitívnak állították be, ami világosságot hoz, és szakít a sötétnek nevezett középkorral, ám úgy fogalmazott, hogy éppen ő maga hozta el a sötétséget.
„Le akart számolni a tekintéllyel, s maga lett elnyomóvá. Mi az a velejéig romlott métely, amit szült?” – mondta a pap. Aztán sorolni kezdte, ami szerinte legfőképpen mérgezi a mai világot. Négy négyesfogatot említett. Ami pedig szerinte: az Istennélküliség (deizmus, ne szóljon bele a dolgomba), haszonelvűség azaz utilitarizmus (nincs haszna az imának, nem hoz pénzt, se profitot), az objektív igazság megtagadása (csak az érzések léteznek, kinek mi hogyan fekszik, mi az, ami szép, vagy éppen csúnya, de objektív igazság nincs.) Itt Benedeket idézve, elmondta: „Ma egy olyan világban élünk, ahol a tolerancia diktatúrája uralkodik. Mindenki fogadja el a másik véleményét, de ha mégis valaki ki merné mondani, hogy van objektív igazság, érdekes módon a toleránsnak mondott világ ezt valahogy nem tolerálja.” Negyedikként pedig az ész istenítését említette, azaz, mivel minden megvan az emberben, nincs szüksége külső segítségre.
„Az ész az egyetlen úr. Nem számítanak a tekintélyek, mert a tekintély rossz. Nincsen vezető és vezetett, nincsen uralkodó és alattvaló, mindenki egyforma” – jelentette ki Nagy Péter János. Mindez szerinte az uniformizmust erősíti, azaz, hogy mindenki egyforma mindenben, illetve az emberi erkölcs lezüllését is feltárta, azaz, hogy az ember csak annyiban vagyon erkölcsös, amennyiben azt ésszel fel tudja fogni.
„A felvilágosodásnak nevezett sötétség megszülte gyermekeit: a marxizmust, a kommunizmust és a vadkapitalizmust. Röviden szólva: az észnek nevezett istennő oltárán feláldoztuk a legbecsesebb kincseinket, ami bennünk kimunkálhatná Isten országát. Szélesre nyitottuk az ajtót a globalizmus négy négyes fogatának: 1. eltörölni Istent, 2. föláldozni a család intézményét a tolerancia oltárán, 3. földeket kiárusítani könnyed gazdagodás és haszonérdek végett, 4. a közösség szétrombolása.”
Amikor rátért a helyi Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom fennállásának háromszázadik évfordulójára, akkor úgy fogalmazott, hogy „eleink, amikor felépítették városunk szentegyházát, azt az épületet, ahol már háromszáz éve immár imára kulcsolt kézzel imádkoztak az emberek, örömben és búban, a háború özvegyasszonyai és árvái, a kitelepített testvéreink itthon maradt rokonai, minden egyes fiókája dögkeselyűnek nevezendő felvilágosodásban jóllakott békegalambok tetemével.”
Felvázolta, hogy az aléltságból kilépve Jézus-arcú világot szükséges felépíteni, ahol az elesetteket és a szegényeket kell megsegíteni. Legyen az egyén, család, városi képviselő, polgármester, illetve ország- és világvezető egyaránt. Szerinte csakis eképpen lehet gazdagítani a közösséget, és az „Isteni GDP” így járul hozzá az Isteni gazdasághoz.
„Hogyan épülhet föl hát a Jézus-arcú világ a sátán világának ellenében? Nem emberi erőből. Erre már ráfaragott mindenki. Egyedül Isten képes rá, Ő az, aki végülis épít, gondoskodik és növeszt. Így tekintsünk Jézus arcára. A keresztre. A feszületre.” – mondta határozottan Nagy Péter János plébános.
Hozzáfűzte: „Ha így teszünk, akkor rájövünk arra, hogy létezik objektív igazság. Azaz, hogy van valaki a világ mögött van, aki nemcsak mögötte van, hanem növeszti, gondoskodik róla. Táplálja. Fenntartja. Vagy te és én. Azaz ember, aki Isten gyermeke, hogy ezt az isteni GDP-t mozgassa, családon belül, vagy éppen városi szinten. Hisz a világot nem használni kell, hanem megismerni. Ez is ma politikailag nem éppen korrekt. Egy olyan világban, amit hamarabb használjuk, mint megismernénk azt.”
Végül minden jelenlévőnek felvázolta az idén augusztus közepén tartandó háromnapos templomünnepség menetét, ahol szentmisék és egy rockoratórium is várja a híveket és hívőket egyaránt.
Alább visszanézhető, az elején látható:
Fotó: Gúta TV
