Nem csitulnak a kedélyek.
Egyre mélyül a feszültség a város közéletében a Magyar Asszonyok Ligájának (MAL) tisztújítása és az azt követő városvezetői döntések nyomán. A civil szervezet belső választása után a polgármester július 31-hez felmondta a Ligával kötött bérleti szerződést a város tulajdonában álló Tájház használatáról, amivel a közélet egyik legnagyobb vihart kavaró vitáját robbantotta ki.
A választás, amely mindent megváltoztatott
A több mint három évtizedes múltra visszatekintő Magyar Asszonyok Ligája április 26-án tartott tisztújítást, ahol a jelenlévő negyvennyolc tag 30:18 arányban nemet mondott az eddigi elnök, Németh Iveta újraválasztására. A döntés súlyát növelte, hogy más nem indult a posztra, az elutasítás így egyértelmű bizalomvesztést jelzett. A háttérben sokak szerint a politikai befolyás erősödése állt – Németh Iveta ugyanis városi képviselőként, majd főellenőrként is szerepet vállalt, miközben Halász Béla polgármester nyíltan támogatta őt a szervezeten belül is.
„Egy új, frissebb irány mellett tettük le a voksunkat. Nem valaki ellen, hanem a civil függetlenségért” – mondta egy névtelenséget kérő tag.
A polgármester kiakadt – és lépett
Halász Béla a történtek után élesen bírálta a tagságot:
„Undorító, gerinctelen módon félreállították Ivetát. A tisztújítás puccs volt harminc ember részéről, amelyet sunyi, régi pártidőket idéző módszerrel vittek véghez” – írta közösségi oldalán.
Néhány nappal később a város felmondta a MAL-lal kötött bérleti szerződést, amellyel a Tájház fenntartását eddig a civil szervezet látta el. A Tájház az elmúlt években a Liga önkénteseinek munkájával újult meg – a városvezetők szerint azonban a tulajdon önkormányzati, és a működtetés sorsa bizalmi kérdés.
Civilek: büntetés egy demokratikus döntésért
A lépés nagy visszhangot váltott ki. Civil és politikai szereplők egyaránt megkérdőjelezték a döntés arányosságát és etikai alapjait.
Viola Miklós (Szövetség) képviselő videóüzenetben kérte a döntés felülvizsgálatát:
„A szervezetek belső formálódása és tisztújítása az ő magánügyük. Az önkormányzatnak nincs joga ezt felülbírálni vagy megpecsételni a jövőjüket.”
A kritikák sorát gyarapította Nagy Jenő, a város korábbi főellenőre is, aki nemcsak az eljárás függetlenségét kérdőjelezte meg, hanem rámutatott egy további aggályos pontra is:
„Felmerül a Polgári Társulás elnökének és annak főellenőri státuszának jogi összeférhetetlensége.” (Németh Iveta jelenleg is főellenőrként tevékenykedik.)
A polgármester nyílt levele: „Rombolás történt”
Halász Béla május 19-én nyílt levélben fordult a lakossághoz, amelyben megismételte: a szervezet belső konfliktusa és az elnökváltás módja miatt vesztette el a bizalmat a MAL iránt.
„Egyeseknek mit sem számított a jól működő szervezet. Nekik a hatalom visszaszerzése a legfontosabb – minden áron” – írta.
„Ezért indítványoztam, hogy a Tájházat visszavesszük városi fenntartásba.”
A polgármester ugyanakkor jelezte: a jövőben is lehetőség nyílhat arra, hogy a Tájházban rendezvényeket tartsanak civil szervezetek – de immár szigorúan szabályozott keretek között.
A nyílt levél további aláírói a polgármester közösségi oldala szerint: Kárpáty Ernő alpolgármester, Beke László hivatalvezető, Peczár Károly hivatalvezető-helyettes, valamint független, ám a polgármestert támogató városi képviselők: Lengyel István, Gőgh Péter, Németh Béla, Kürti Mónika, Ferencz László, Kögler Zoltán és Samu István, illetve Forró Tibor (Progressszív Szlovákia).
A MAL még hivatalban lévő elnöke, Németh Iveta egyelőre nem nyilvánult meg a kérdésben, megkeresésünkre se reagált, amint megteszi, természetesen közzétesszük állásfoglalását.
A Liga visszavág: „Sértő, amit a polgármester tesz”
A Magyar Asszonyok Ligája május 19-én hozzánk is eljuttatott nyilatkozatában határozottan visszautasította a vádakat, hangsúlyozva: a közgyűlés szabályosan és a civil szféra belső autonómiájának megfelelően zajlott le.
„Egy civil szervezet legfelsőbb döntéshozó szerve a tagsági gyűlés. A választás titkos szavazással történt, és az elnök nem kapott bizalmat” – fogalmaznak a nyilatkozatban.
„A Polgármester Úr maga is jelen volt, méltatta a szervezet munkáját, majd a szavazás után közölte: nem kíván a továbbiakban együttműködni velünk.”
Az önkéntes szervezet azt is állítja: többször keresték a városvezetést, hogy rendezzék a helyzetet, de nem kaptak választ.
„A tagság számára érthetetlen, mi válthatott ki ilyen tiszteletlenséget” – írták.
„A tagok ezért személyes sértésnek érzik, hogy a Polgármester Úr e döntés miatt a tagság többségét – köztük alapító tagokat, sok éve tevékeny tagokat és újabb tagokat egyaránt illetlenül támadja, amit a gyűlés után a közösségi médiában fejezett ki.”
Mit veszít Gúta?
A kérdés már nemcsak arról szól, ki használhatja a Tájházat, hanem arról is, milyen jövője lehet a helyi civil közösségek autonómiájának. Többen attól tartanak, hogy a döntés precedensértékű lehet – politikai alapú „büntetés” egy szervezet demokratikus döntéséért.
„Értetlenül állunk a döntés előtt – nem értjük, mivel érdemeltük ki ezt a bánásmódot” – fogalmazott egy MAL-tag.
A vita azonban nemcsak egy ingatlan sorsáról, hanem arról is szól, hogyan viszonyul egy önkormányzat a civil közösségek autonómiájához – és mennyiben van joga beavatkozni belső döntéseikbe. A történet egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a civil szervezetek, még ha támogatást is kapnak közpénzből, működésük függetlenségét meg kell őrizniük – és azt a közélet szereplőinek is tiszteletben kell tartaniuk.
Korábbi cikkeinket a témában ITT, ITT és ITT találják.
Fotó: a szerző
