Portálunknak nyilatkozott egy illetékes szakember.
Ahogy tavasszal visszatérnek Afrikából a fehér gólyák, sok szlovákiai település lakói is újra figyelni kezdik a jól ismert magas fészkeket. A látvány szívet melengető, ám sokszor komoly kihívásokkal jár – különösen akkor, ha a madarak az elektromos vezetékek közé költöznek vissza. A Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató (Západoslovenská distribučná, ZSD) szakemberei évek óta dolgoznak azon, hogy a gólyák és az áramellátás egyaránt biztonságban legyenek. Gúta példája jól mutatja, mennyire összetett feladat egyetlen fészek megfelelő elhelyezése.
„A gólyafészkek áthelyezésével és a fehér gólya védelmével társaságunk hosszú ideje foglalkozik. Tapasztalatainkat évről évre bővítjük, többek közt természetvédelmi szervezetekkel, mint például a Szlovák Természetvédelmi Hivatallal (ŠOP SR), a SOS Birdlife szervezettel, valamint magánszemélyekkel, köztük Roman Slobodníkkal, Miroslav Fulínnal, Ján Gúggal és Martin Hrabovszkival együttműködve” – nyilatkozta Lukáš Skurka, a ZSD környezetvédelmi szakértője.
A ZSD évente több fészket is áthelyez, és egyre több településről érkeznek pozitív visszajelzések. Gúta esete azonban azért volt egyedi, mert itt a madár eleinte nem volt hajlandó elhagyni a veszélyes oszlopot.
A gólyák által választott helyek gyakran kritikus pontokon találhatók – így történt Gútán is, a Diófa utcán. „Ez az egyik legveszélyesebb villanyoszlop volt, ahol több vezeték is keresztezi egymást. Ilyen „kereszteződési pont”-ra nem lehet biztonságosan, minden szükséges védelmi előírásokat betartó fészekalapot szerelni” – magyarázta Skurka. Így jött a döntés: új, különálló oszlopot kell állítani a madár számára. Az önkormányzat biztosította a területet, az oszlopot és a fészekalapot is.
A ZSD a várossal és a Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet szakembereivel együttműködve 2024-ben egy új fészkelőhelyet alakítottak ki. „Sajnos a gólya nem fogadta el az új helyet, és visszatért az eredeti, veszélyes oszlopra. Ez újabb kihívás elé állított minket.” A felek végül közösen úgy döntöttek, hogy hagyják a madarat befejezni a költési időszakot, és majd csak azután avatkoznak be.
„Aztán már a szezon után helyeztünk el védőzárat a régi fészekre, és a korábban kialakított új helyre olyan fészekanyagot vittünk, ami a régire hasonlít. A madár ezúttal elfogadta a fészket, így reméljük, most már itt marad.”
Maguk a gólyák is kihívások elé állítják a szakembereket. „A gólyák igazi kis “gyűjtögetők”, gyakran visznek a fészekbe hulladékot, amit a települések környékén találnak. Ha ez elektromos vezeték közelében történik, az akár végzetes is lehet.”
A cég ezért folyamatosan figyeli az újonnan létesített fészkeket, ellenőrzi az állapotukat, ugyanis a gólyák évről évre nagyobbítják fészkeiket, amik aztán egyre nehezebbé válnak, minek következtében a régebbi tartószerkezetek összetörhetnek alatta. Csak olyan fészekalapokat használ a cég, amelyek tanúsítvánnyal rendelkeznek, és biztonságosan felszerelhetők villanyoszlopokra is.
Az új helyszínen kamerát is elhelyeztek, így a helyiek élőben követhetik a gólyák életét.
A gólyák jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez: „Régen fákon fészkeltek, aztán átköltöztek a házakra, és a kéményeken építették meg hatalmas fészkeiket, majd az 1958-ban megjelentek az első példányok a villanyoszlopokon is. Ma már ritkán látni őket fán fészkelni.”
A ZSD nem csupán műszaki megoldásokkal járul hozzá a madarak védelméhez. „Mi vagyunk az egyetlen áramszolgáltató, amely saját alkalmazottal végzi a gólyafiókák gyűrűzését, ezzel is segítve a kutatást és a vándorlási szokások megértését” – emelte ki Skurka. Hozzátette, hogy a munkájuk szerves része a környezeti nevelés is: „Előadásokat tartunk iskolákban, óvodákban, de közvetlenül a terepen is – például a gyűrűzések alkalmával.”
A következő ilyen alkalom április 12-én lesz az ún.: Túzokos (SEV Dropie) környezetvédelmi központban, ahol nemcsak a gólyák életéről, hanem az emberrel való együttélés kihívásairól is szó lesz.
„A gólyák egyre gyakrabban választanak lakott területeket fészkelésre, de még mindig vadon élő, óvatos madarak. A cél, hogy megtanuljunk együtt élni velük – és hogy ők is biztonságban legyenek tőlünk” – zárta gondolatait Lukáš Skurka.
Tavaly összesen 2593 gólyafészek-helyet térképeztek fel Szlovákiában, ezek közül 1559 már különálló oszlopra épült. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külön oszlop biztonságosabb megoldás, mint az elektromos vezetékeken elhelyezett fészekalapok (podložky).
A gútai gólya esete egyszerre mutatja meg a természet alkalmazkodóképességét és az ember felelősségét. A jövő kulcsa az együttműködés – ember és madár között egyaránt.
Fotók: Halász Béla, Ipcamlive
