Kárpáty és Samu megpróbálták helyretenni egymást a Privát szobában

Autonómia, megyei önrendelkezés, platformbeli vagy etnikai alapú érdekérvényesítés és az Orbán-kormányhoz való viszony tükrében Szlovákia és azon belül a magyar közösség jövője. Mindez téma volt, erős vita alakult, sok mindenben igen, de még több dologban nem értettek egyet. Hárman háromféle színű megközelítést hoztak.

Két politikai témával jelentkezett a Beck Károly vezette Privát szoba, amely letisztultabb környezetben igazán érdekes beszélgetést hozott. Beck vendégei voltak Samu István, az Új Egység Mozgalom elnöke mellett Pikáli Róbet, az Elegünk van! szlovák párt régióért felelős alelnöke, illetve Kárpáty Ernő, a PS-Spolu párt magyar platformjának alelnöke.

Nyitókérdésekben a magyar politikai érdekképviselet lehetőségeit firtatta Beck Károly. Kárpáty elmondta, belső felméréseik szerint nagyjából tíz százalék körüli a PS-Spolu támogatottsága és az lényegében garancia arra, hogy magyar platform kellőképpen képviselje a magyar érdekeket a szlovák törvényhozásban.

„Megy a mozgósítás az utcákon, az interneten és kiállunk Kotleba propagandája ellen” – fogalmazott Kárpáty.

Pikáli Róbert a gazdák tüntetéshullámán elindult Elegünk van! pártot régiópártként jellemezte, és mivel új párt, a kezdeti felmérésekben 6,8 százalékos támogatottságon állt, azonban szerinte a média ignorálni kezdte őket, ezért sem látható a kampányuk.

„Belső felmérésünk szerint jelenleg 3,8-4,1 százalékon áll a párt, finiselünk és hiszem, hogy elérjük az 5 százalékot” – mondta Pikáli.

Samu István a parlamenti küszöbön túl látja az Új Egység Mozgalom képviselőit, bár kétségei vannak, de úgy véli, a Lampl Zsuzsanna által tavaly év végén közzétett felméréséből kitűnik, hogy legalább 4,9 százalékos támogatottság van benne a magyar összefogásos listának és hogy 65 százalékos magyar részvételt prognosztizálnak.

Beck arról faggatta Pikálit, hogy egyetlen tárcát emlegetnek a gazdák, és a többivel mi is a helyzet. Pikáli erre megjegyezte, jól látható, a listájukon doktorok, pedagógusok és bankárok is szerepelnek, ez pedig azt jelenti, nem kell beskatulyázni, mert regionális párt. Azért alakultak, mert a többi párttal való tárgyalás során nem jutottak dűlőre a mezőgazdaság prioritásait illetően.

Autonómia vagy önrendelkezés?

Kárpáty Ernő szerint csak kampánykor jön elő az autonómia, vagy önrendelkezés témája, és nem látott más koncepciót ezzel kapcsolatosan. Erre Samu megjegyezte, hogy az MKP letett egy ilyen dokumentumot az asztalra. Kárpáty úgy fogalmazott, hogy a témát kellene megtölteni valóságos intézkedésekkel. Elismeri, elindult egy folyamat a kisebbségi kultúra támogatásával (az alap létrejötte), ezt jónak látja, de még átláthatóbbá kellene tenni. „A szlovákoknál az autonómia olyan, mint egy vörös posztó, nem járható út, mert irritálja őket mint a bikát. A régiók szerinti elosztást látnám célravezetőnek. Beszélni kell róla, partnerek találni és alulról építkezve meghatározni, mit is szeretnénk.”

Samu István erre erőteljesen reagálva kifejtette, „úgy építkezik alulról a PS, hogy a párt struktúrájában van benne, ami nem alulról építkezés, hanem a párt ideológiája alapján jön létre”. Hozzáfűzte, az Új Egység Mozgalom felvállalja az autonómiát, hiszen 110 ezerrel lett kevesebb magyar Szlovákiában és ez egyre csökken. Érvelése szerint azért mennek a magyar gyerekek szlovák iskolába, mert nem érzik a megbecsülést, amit nyelvében és jogi státuszában megkapna az itteni magyar. Pikáli megjegyezte, vissza kellene állítani a régiók száz évvel ezelőtti állapotát, a Dunamenti, a Hont, a Zemplén megyék. Úgy mondja, a szlovákok is visszasírják azt az időszakot.

Samu szerint a középtávú cél az oktatásban keresendő, mivel a „felvidéki iskolák minőségi oktatást kínáltak, és ezért a szlovákot a magyar gyerekeknek idegen nyelvként kell oktatni”. Erre jött egy megjegyzés egy kommentelőtől, hogy jelenleg is adott a szabad lehetőség a pedagógus számára, hogy akár idegen nyelvi módszerekkel taníthatja a diákot. Samu úgy reagált, a Monitor-felmérés mást követel meg, mire megint jött egy üzenet egy olvasótól, hogy a cél adott, de a módszer szabadon megválasztható.

Samu egyébként abban is látja a megmaradás esélyét, ha a többségi társadalom is elfogadja a magyar közösséget, és nem mínuszos állapotokban leleddzen, hanem a szlovákhoz hasonló kiindulási pontra kerüljön a magyar.

„Több mint száz éve gesztust gyakorolunk. Lojálisak vagyunk, nem robbantgatunk, és sok esetben a magyar közösség védte meg a demokráciát Szlovákiában. Itt az ideje, hogy a szlovák társadalom pozitívan álljon hozzá a magyar közösséghez” – jelentette ki Samu István. Példaként Tirolt említette, ami lényegében autonómiaként működik és az a régió fejlődését hozta magával.

Kisebbség vagy társnemzet?

A vitázó felek nem jutottak dűlőre abban a kérdésben, hogy a Szlovákiában élő magyar közösség az kisebbség, vagy társnemzet legyen.

Kárpáty Ernő ezzel kapcsolatosan kifejtette, egyenlő jogstátuszt kell elérni, törvényi szinten meghatározni, ez legyen a nemzeti kisebbségek jogállása. Fontosnak tartja a kétnyelvűséget, ami nemcsak a feliratokban nyilvánulna meg, hanem a különféle ügyintézés során.

„Be kell biztosítani, hogy ne kiváltság, hanem normális dolog legyen. Úgy gondolom, a régiót ugyanaz a probléma foglalkoztatja, mint egész Szlovákiát. Nagy a korrupció, nehézkes az egészségügy és az oktatás. A PS-Spolu erre megoldásokat kínál és a megalakult magyar platform a magyar ügyekkel is fog foglalkozni. Tizenkét képviselő indul Forró Tibor vezetésével” – mondta Kárpáty. Hozzáfűzte, a roma kisebbség problémáit is oldani kívánják. Pikáli megjegyezte, náluk a pártban van roma magas pozícióban.

Samu továbbra is az autonómiával érvelt, szerinte ugyanis annak a romák is haszonélvezői lesznek. „Amint regionális nyelvvé alakul a magyar, a roma is akár roma nyelvet használhatná a hivatalokban. Ha mi jól járunk, a velünk élő nemzetek is jól járnak” – fogalmazott Samu.

Szóváltásba keveredett Samu és Kárpáty. Az előbbi azzal érvelt, hogy a szobában három párt színeiben induló magyar ül és ez őt a múlt század kilencvenes éveire emlékezteti, és úgy látja, amíg ez lesz, az zsákutca. Kárpáty úgy fogalmazott, a magyar és a szlovák egyenrangú partnerei legyenek egymásnak, és ezt ő a PS-Spolu pártban látja biztosítottnak. Funkciókat nem ígértek nekik, és látva az eddigi tevékenységüket maga a párt kereste meg őket.

Pikáli nemcsak a Magyar Közösség Pártjából kívánt kilépni, hanem a politikából is, azonban a gazdák megkeresték ők pártalapítási szándékukkal, amit nem tudott visszautasítani, mert úgy érezte, felelősséggel tartozik feléjük.

Samu István a Magyar Közösségi Összefogás listájáról kijelentette, hogy ez egy népszavazási lista, és a magyar polgárok arról fogják kiállítani a bizonyítványukat. Úgy véli, a jövőt illetően újra kell szervezni a magyar közösséget. Kárpátynak odavetette, hogy bennük a sértődöttséget érzi, mivel nem sikerült megegyezniük, mikor erre nyílt lehetőség és szerinte a szlovák parlamentben csakis egy etnikai érdekeket képviselő párt tudja igazán a magyar ügyeket vinni, ám Kárpáty azzal ellenérvelt, hogy nekik platformba tömörülve megvan a szlovák párttal való együttműködés és hatékonyan fogják tudni képviselni a Dél-Szlovákiában élő magyarság érdekeit. „Nekünk már megvannak a partnereink, egy lépéssel előrébb vagyunk” – mondta Kárpáty Ernő.

Orbán-kormány és a szlovákiai magyarság

Óvatosan fogalmaztak a szereplők Orbán Viktorról és az általa vezetett magyar kormányról. Pikáli csupán azt jegyezte meg, hogy ami a magyarországi gazdaságpolitikát illeti, az Elegünk van! párt úgy látja, példaértékű, mivel kihúzta Magyarországot a slamasztikából, fejlődik a gazdasága. Nehézségek ugyan vannak, ám a látni a pozitív tendenciákat. Kárpáty megengedett magának némi kritikát Orbán felé, mikor kijelentette, Orbán nem most került hatalomra és amikor kezdte, akkor számára szimpatikus politikusnak tűnt, azonban az idők folyamán megváltozott. Az se tetszik Kárpátynak, ahogy Orbán a magyar médiát az irányítása alá vonta, illetve nem tetsző volt Orbán azon kijelentése sem, amikor a magyar kormányfő azt fogalmazta meg, jó lenne, ha a Smer alakítana kormányt.

Samu erre felhozta a Momentum képviselőnőjének meghívását a PS-Spolu programismertetőjére, amikor is antidemokráciával vádolta Magyarországot. Samu megfogalmazta, emlékszik azokra az időkre, amikor a média balliberális volt Magyarországon és elfogadhatónak tartja az eltolódást, mivel jelenleg kiegyensúlyozottan működik az ottani sajtó. Példaként felhozta az ATV illetve az RTL Klub tv-adókat. Kiemelte, az Orbán-kormány tevékenységében hatványozottabban van jelen a nemzetstratégiai megoldás és sokkal erőteljesebben sikerült tőkét mozgósítania, amivel segíti a határon túl élő magyarokat. A V4-ekben pedig egységesen gondolkodik. „Félelmeim vannak viszont, mivel a liberális gazdaságpolitika sosem kedvezett nekünk, mert mindig szervilis volt a nyugati hatalmakhoz.”

Kárpáty Ernő viszont nem emelte ki a V4-eket, inkább az erős Európára helyezte a hangsúlyt, azzal, hogy abban Szlovákia erős, sikeres és fejlődő ország legyen, ahol működik az oktatás és az egészségügy, és ahol mindenki jól érzi magát.

Magyar jövő

Némi vita alakult közte és Samu között, mivel Samu megjegyezte, ez némileg ellentmondás Kárpáty részéről, ugyanis szerinte a francia-német hatalomtengely ellen csak a V4-ek tudnak ellensúlyt mutatni, ám itt egységes fellépésre van szükség. Kárpáty aláhúzta, nem korlátozzák le a Visegrádi Négyekre, hanem erős Európában gondolkodnak, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe és elsősorban Szlovákiában kell rendet tenni. Felhozta, hogy elindul a nagymértékű robotizálás, ez munkanélküliségi hullámot fog elindítani, ezekre a kihívásokra kell megfelelően reagálni, s nem lesz elég az autóiparra hagyatkozni a jövőben.

Élelmiszer-önellátást szorgalmazna az Elegünk van! párt. Ezt mondta Pikáli. Úgy látja, ebben van a jövő, és hogy a mezőgazdaságba visszacsábíthatóak a fiatalok. Úgy fogalmazott, megközelítőleg 25 ezer ember dolgozik az ágazatban. Samu kibővítette, határon átívelő fejlesztéseket kell engedélyezni, az EU-ban megszűntek a határok, s legalább a természetes régiók dolgozhatnának szorosabban, ha erre törvényi felhatalmazás érkezik. Szerint Szlovákia nem ipari nagyhatalom, hanem szellemi nagyhatalomra van elegendő kapacitása.

A Szlovákiában élő magyar közösség jövőjét illetően tehát nem jutottak egységes álláspontra a Privát szoba vendégei. A műsornak üdítően jót tett Beck Károly aktívabb részvétele, pörgősebb és érdekesebb lett. Ehhez azonban kellettek a különféle meglátások ütköztetése. Jól irányban halad a mintegy egy órás műsor, és már a zászlók között is felbukkant a szlovák. Talán még az európai is helyet kap közte.