Izgalmas és érdekes helytörténeti kötet született.
Megjelent Angyal Béla helytörténész legújabb munkája, ami „A gútai nemzet – Gúta mezőváros társadalma, 1768–1870” címet viseli, és a kötetet a helyi Adamis Anna Művelődési Központ körtermében mutatták be. A lakosokon kívül megjelent a város vezetősége is. Az esemény különlegességét Liszka József néprajzkutató méltató beszéde adta, aki kiemelte a kötet jelentőségét a helytörténeti és társadalomtudományi kutatások terén.

Liszka díjazta a kötet tudományos és közösségi jelentőségét. Elmondta, hogy a mű azok számára lehet igazán értékes, akik érdeklődnek a helytörténet iránt, bár nem tartozik a könnyed olvasmányok közé. Ugyanakkor hozzátette, hogy a könyv bizonyos részei szinte kalandregényt idéznek. Liszka felvetette annak lehetőségét is, hogy a jövőben akár az identitáskérdés témakörében is érdemes lenne kutatásokat folytatni.
A bemutatón Angyal Béla részletesen ismertette a könyv megírásának folyamatát és célját. A kötet a 18. és 19. századi Gúta társadalmi és gazdasági életének részletes bemutatására vállalkozik, különös tekintettel a jobbágyi társadalom átalakulására, a házassági és öröklési szokásokra, valamint a családok belső viszonyaira. A szerző célja, hogy a település lakóinak hétköznapi élete, társadalmi struktúrája és ezek történeti folyamatai a lehető legrészletesebb képet adják az olvasóknak.

Az 1768 és 1870 közötti időszakot vizsgálva Angyal kimutatja, hogy a település fejlődése szorosan összefüggött a mezőgazdasági termeléssel, valamint a helyi lakosok földbirtoklási lehetőségeivel. A korszakban zajló társadalmi átalakulások egyik legfontosabb momentuma az a hosszú pereskedés volt, amely során a gútaiak az egyházzal küzdöttek földtulajdonlási jogaikért.
Angyal rövid előadásában kiemelte, hogy a település régen a Mátyusföldön helyezkedett el, majd később átkerült a Csallóközi oldalra. A lakosság kétrétegű volt, hiszen a középkor és a török hódoltság idején népességvándorlás zajlott a településre. Külön hangsúlyt fektetett a „mi-tudatra”, vagyis arra a kérdésre, hogy mitől gútai nemzet, amely szerinte a kiváltságos mezőváros státuszából ered.

A könyv a gútai családok történetébe is betekintést nyújt, részletesen tárgyalva a házassági szokásokat. Az adatok alapján a korabeli házasságokat gyakran gazdasági érdekek motiválták, és az öröklési szabályokban is jelentős szerepet játszott a földbirtok fenntartásának és továbbörökítésének igénye. A szerző rámutat arra, hogy a családok többsége a vagyon és a társadalmi státusz megőrzése érdekében igyekezett a rokonságon belüli házasságokat előnyben részesíteni.
A mű egyik különösen érdekes fejezete a demográfiai adatokat és azok elemzését tartalmazza. Angyal Béla részletesen bemutatja a lakosság növekedésének ütemét, valamint a születések, halálozások és házasságkötések statisztikai adatait. Ezek alapján megállapítható, hogy a korszakban Gúta társadalma fokozatosan növekedett. A több mint száz év alatt demográfiai robbanás ment végbe a településen, hiszen a lakosok száma megduplázódott. Mindez annak ellenére történt, hogy a 19. században két súlyos kolerajárvány is sújtotta a települést, (1831-ben és 1849-ben) s egy évben több mint négyszázan vesztették életüket a járvány következtében. Ugyanakkor a halálozási ráta gyakran meghaladta a születések számát más járványok és természeti katasztrófák következtében is.

A kötet külön figyelmet szentel a helyi társadalmi rétegződésnek. A mezővárosi státusz Gúta lakosainak sajátos jogokat biztosított, ugyanakkor a társadalmi egyenlőtlenségek itt is markánsan megmutatkoztak. A könyv bemutatja a helyi “elit” és a közösség alsóbb rétegei közötti különbségeket, valamint a közösségi élet olyan színtereit, mint a vallási ünnepek, vásárok és egyéb közösségi események.
„A gútai nemzet – Gúta mezőváros társadalma, 1768–1870” című kötet egyedülálló helytörténeti munka, amely mélységében tárja fel a település múltját. A könyv a helyi közösség történeti tudatának erősítésén túlmenően a magyar helytörténeti kutatás fontos darabjává vált. Az esemény résztvevői a bemutató végén lehetőséget kaptak a könyv dedikáltatására is, ami tovább emelte az esemény közösségi értékét.

A kötet 15 euróért megvásárolható nyitvatartási időben a gútai városi hivatal pénztárában.
Fotók: a szerző