Liget utca: a polgármester szerint nem a város vágatta ki a fákat, a lakók szerint viszont senki nem szólt nekik

A Liget utcai terület miatt petíció indult. A kezdeményezők azt szeretnék, hogy a város ne értékesítse a családi házak építésére kijelölt telkeket, és állítsák le a fakivágást, illetve a tereprendezést. A szervezők még nem adták le az íveket, mert tovább gyűjtik az aláírásokat. Halász Béla polgármester szerint a terület évtizedek óta beépítésre szánt, a mostani fakivágást pedig nem a város, hanem a gyermekotthon végeztette el. A lakók legfontosabb kérdésére, hogy miért nem szólt nekik senki előre, továbbra sincs egyértelmű válasz.

Néhány nap alatt tűnt el a fák jelentős része a gútai Liget utcai területről, és ezzel együtt egy régóta meglévő, a környék lakói számára megszokott zöldfelület is. A történtek miatt petíció indult. A kezdeményezők azt kérik a várostól, hogy ne hirdessen győztest annak a nyilvános versenytárgyalásnak a keretében, amelyet a városi tulajdonban lévő telkek értékesítésére írtak ki családi házak építésének céljára. Azt is követelik, hogy a területen azonnal állítsák le a fakivágást és a tereprendezést. Korábban ITT írtunk a témáról.

Fekete Ákos, a kezdeményezés kapcsolattartója szerint papíron eddig 266 aláírás gyűlt össze, ezeket azonban egyelőre nem adták le a városi hivatalban, mert tovább szeretnék gyűjteni a támogatókat. A petíciónak online változata is van, amelyet jelenleg 317-en írtak alá. A két számot nem lehet egyszerűen összeadni, mert nem tudni, hányan szerepelnek mindkét aláírói körben.

A vita időközben politikai üggyé is vált. A Viola Miklós független városi képviselő köré szerveződő Gúta Hangja csoport támogatja a kezdeményezést, Koczkás Beáta (MKP) korábbi alpolgármester pedig a terület történetét próbálta rekonstruálni a régi önkormányzati határozatok és dokumentumok alapján.

Most Halász Béla polgármester is megszólalt.

Halász a közösségi oldalán azt írta, hogy megérti a Liget utcában élők felháborodását, de szerinte a vita során több dolog összekeveredett. A legfontosabb állítása az, hogy a fakivágást nem Gúta városa végezte. A polgármester szerint a terület egy része a gyermekotthon tulajdonában van, a gyermekotthon pedig a tervezett és engedélyezett beruházás megkezdése miatt kérte a fás növényzet eltávolításának engedélyezését. A város ezt az engedélyt kiadta, a kivágást pedig a gyermekotthon mint tulajdonos és beruházó végeztette el.

A városi képviselő-testület június 15-én kilenc, összesen 5862 négyzetméternyi önkormányzati telek értékesítéséről döntött. A telkeket családi házak építésének céljára kínálták fel, a minimális vételárat négyzetméterenként 55 euróban határozták meg. A képviselő-testület a polgármestert is felkérte a versenytárgyalás lebonyolítására. A petíció szervezői éppen ezt a folyamatot szeretnék megállítani.

A konfliktus egyik lényegi része azonban nem feltétlenül az, hogy a terület beépíthető-e. A lakók azt kifogásolják, hogy szerintük nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy a házaik közvetlen közelében megszűnik a megszokott zöldfelület, és építkezés kezdődik.

Szabó Viktor ezt egy korábbi megszólalásában az önkormányzat nyári faöntözési kampányával állította párhuzamba. Szerinte amikor a nagy melegben a város arra kérte az embereket, hogy öntözzék meg a házuk előtt álló fákat, az információ ténylegesen eljutott a lakókhoz. Az erdős terület felszámolásáról viszont szerinte nem történt hasonló tájékoztatás.

„Nem azzal van bajom, hogy valamiről döntés születik, hanem azzal, hogy miért nem lehetett erről ugyanúgy tájékoztatni az embereket, mint amikor a fákat kellett öntözni?” – írta.

A kérdés azért is érdekes, mert a júniusi önkormányzati döntés alapján a telekeladás nem az elmúlt napokban merült fel, hanem a képviselő-testület már hónapokkal a fakivágás előtt döntött a kilenc telek értékesítéséről. A polgármester most azt írja, hogy a lakók számára természetesen nagy változást jelent, hogy eltűnik az a növényzet, amelyet évtizedek óta láttak a házaik mellett. Azt azonban nem fejti ki, hogy miért nem tartottak előzetes lakossági fórumot, vagy miért nem indult célzott tájékoztatás a beruházásról és a fakivágásról.

Halász szerint a vita egy része abból fakad, hogy a környékbeliek „kiserdőként” élték meg a területet. A polgármester azt írta, hogy a terület közel harminc éve beépítésre szánt terület, és 2005 óta az alapvető koncepció sem változott. A területet családi házak építésére jelölték ki. A növényzet azért nőhetett fel rajta, mert a területet hosszú időn át nem gondozták rendszeresen. Vagyis Halász szerint attól, hogy a beépítésre szánt területet évtizedek alatt benőtte a növényzet, annak területrendezési rendeltetése nem változott meg.

Koczkás Beáta ugyanakkor éppen a korábbi önkormányzati dokumentumokra hivatkozva állít mást a terület történetéről. Szerinte 2008-ban a város még nem egyszerűen családi házas telekként tekintett az egész területre. A korabeli elképzelésben bérlakások, természetes vízgyűjtő, pihenőpark és egy későbbi szociális intézmény számára fenntartott terület is szerepelt. A város egy 18 lakásos bérházat is ide tervezett, amelyre 2009-ben már jogerős építési engedély volt. A beruházás végül máshol valósult meg, Koczkás szerint a magas talajvíz miatt. 2011-ben a képviselő-testület jóváhagyta a bérlakás építésének áthelyezését a déli zónába.

Ez nem jelenti azt, hogy a terület egészén tilos lett volna építkezni. A korábbi alpolgármester szerint viszont fontos előzmény, hogy a magas talajvíz egy konkrét városi beruházásnál már korábban is műszaki problémát okozott.

Halász szerint a mostani fakivágásnak nemcsak a beépítéshez van köze. A polgármester egy közel 100 méter hosszú és hat méter széles sáv kialakításáról ír, amelynek közepén háromméteres vízelvezető árok készülne, és amely a Cigánykanálisra csatlakozna. A sáv két oldalán fákat is ültetnének. A városvezető szerint az árok a Liget utca vízelvezetésének rendezésében játszana szerepet, és a fakivágási engedély kiadásakor ezt is figyelembe vették. Halász szerint a vízelvezetési munkát már korábban is megpróbálták megoldani, ezért az előző városvezetés mintegy 20 ezer eurót költött rá, de az árok nem készült el, és szerinte nem is a megfelelő nyomvonalon kezdték kialakítani.

A korábbi városvezetés történetéről Koczkás Beáta is hasonló összegről ír, de szerinte a pénzt a terület rendezésére, parkosításra, telekrendezésre és a vízelvezetés előkészítésére fordították. A két politikai értelmezés tehát ebben sem teljesen ugyanaz. A lényeg azonban az, hogy a terület vízgazdálkodása régebb óta probléma, és ezt a mostani fejlesztésnél is kezelni kell.

Koczkás szerint a mostani helyzet szempontjából 2025 fontos év volt. A korábbi alpolgármester szerint ekkor a jelenlegi városvezetés javaslatára a képviselő-testület hatályon kívül helyezte a 426/2008-as határozatot, amely a korábbi, összetettebb területkoncepciót tartalmazta. Ezzel párhuzamosan a város az önkormányzati tulajdonban maradt telkek értékesítése mellett döntött. Halász viszont azt hangsúlyozza, hogy a családi házas beépítés nem új ötlet, és szerinte a terület alapvető rendeltetése évtizedek óta ez. A júniusi képviselő-testületi határozat mindenesetre már egyértelműen kilenc önkormányzati telek értékesítéséről szól, családi házak építésének céljával. Halász szerint a kilenc telekből jelenleg nyolcra van érdeklődő.

Vagyis miközben a lakók a petícióval a folyamat leállítását szeretnék elérni, a városvezetés szerint valós piaci igény van a telkekre.

Halász a posztjában arra is kitér, hogy szerinte a mostani ügyből politikai kampányt próbálnak csinálni. Azt írja, hogy az elmúlt négy évben több mint 1500 fát ültetett a város, parkosított, öntözőrendszereket épített, vízáteresztő burkolatokat alakított ki, esővizet gyűjt és hasznosít, valamint megújítja a Szent Rozália parkot. Szerinte ezért nem igaz az az állítás, hogy Gútán az elmúlt években „csak a beton számított”. Ez azonban a Liget utcai lakók konkrét kifogására csak részben válasz. Ők ugyanis nem általában Gúta zöldfelületének mennyiségéről beszélnek, hanem arról, hogy az otthonuk közvetlen közelében lévő fák tűnnek el.

A polgármester szerint ugyanakkor mintegy száz méterre található egy másik kiserdő, amelynek hosszú távú bérbevételéről a város már közel egy éve tárgyal az erdészettel. Ezt megőriznék, rendeznék, tanösvényeket és természetközeli pihenőhelyet alakítanának ki benne.

A városvezetés és a lakók között most indulhat meg az érdemi egyeztetés. Halász ugyanis azt írta, hogy a petíciós bizottság tagjait és a Liget utca lakóit a jövő héten tárgyalásra várja. A polgármester szerint nem Facebookon akar vitatkozni velük, hanem meg akarják nézni, mit lehet tenni azért, hogy az építkezés a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon, és a környék zöld jellege tovább erősödjön. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi állás szerint az egyeztetés nem a beruházás leállításáról szól. Halász a bejegyzésében nem ígérte a telekeladási döntés felülvizsgálatát, hanem arról írt, hogyan lehet az építkezés hatásait kezelni. A petíció aláírói viszont éppen a telekeladást szeretnék megakadályozni.

A kérdés tehát továbbra is nyitott, azaz lehet-e még bármit változtatni azon a folyamaton, amelyről a város szerint évtizedek óta tudható volt, hogy egyszer beépítéshez vezet, a lakók szerint viszont csak most vált valósággá.

Lapunk a fakivágással és a telekeladással kapcsolatban öt konkrét kérdést küldött a városvezetésnek. Ezek között arra is rákérdeztünk, miért nem volt előzetes lakossági tájékoztatás vagy fórum, mi indokolta a fakivágás időzítését, készült-e környezetvédelmi vagy vízügyi vizsgálat, milyen zöldfelületi pótlást tervez a város, illetve hajlandó-e felülvizsgálni a mostani és a jövőbeni hasonló értékesítéseket.

Közvetlenül a kérdéseinkre a városvezetés nem válaszolt, Halász Béla azonban saját közösségi oldalán közzétette a város álláspontját. Bejegyzésében több kérdésünkre is kitért, de arra például nem adott konkrét választ, miért nem tájékoztatták előzetesen a közvetlenül érintett lakókat a változásokról.

A következő héten erre ugyan személyesen is lehetőségük lesz rákérdezni, de addigra viszont a fák jelentős része már nem lesz ott.

A szerző felvételei