Az első online önkormányzati ülésen is megmutatkoztak az ellentétek. Kedvezőtlennek vélik a magyar iskolákba íratottak számát, egymásnak estek a képviselők.
Egymás felelősségeinek felhánytorgatása volt napirenden, s a múltbéli vélt vagy valós sérelmekből fakadó ellentétek feszültek egymásnak a hétfőn tartott tanácskozáson. Gúta történetében először tartottak képviselő-testületi videókonferenciát.
A városi képviselők az iskolai beiratkozásokkal is foglalkoztak. Már az előzőleg nyilvánosságra hozott számok se voltak kecsegtetőek a magyar-szlovák arányokat illetően, ám a legújabb összegzés se ad derűlátásra okot. Megerősödött a szlovák iskola és évről évre több gyermeket íratnak egyházi iskolába. Ahány választott képviselő, annyi meglátás fogalmazódott meg, konszenzus azonban még mindig nem született meg.
A legújabb beiratkozási számokat (05.04-hez aktualizálva) Takács Imre, a Közös Tanügyi Hivatal vezetője ismertette az ülésen.
Elmondta, hogy bár lehetőség volt a beiratkozásokkor személyesen is jelen lenni, azonban a szülők döntő többsége, mintegy 80 százaléka, az internetes beiratkozást választotta.
Az új számok szerint a Rákóczi iskolába 23 gyermek kérte felvételét, abból vélhetően ketten halasztást kaphatnak. A Corvin iskolába 24-en jelezték felvételi szándékukat, abból 4-5 halasztóra lehet számítani. A szlovák alapiskolába 41 gyermeket írattak be, közülük tervezetten négyen halaszthatnak, az egyházi alapiskolába 29-en jelentkeztek, azokból ketten halaszthatnak, és egy gyermeknek lehet törzsiskolája.
A tanügyi osztályvezető kitért arra, hogy Gútán 96 iskolaköteles gyermek van. Takács kifejtette, még nagyjából három olyan szülőről tudni, aki még sehová se íratta be gyermekét, ám velük folyamatosan kapcsolatban állnak, és felhívták a figyelmüket, hogy a szülőnek törvényből adódó kötelessége gyermekét iskolába íratni.
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, Takács közölte, hogy a magyar óvodából húsz gyermek ment a Rákóczi iskolába, a Corvint 19 választotta, míg a szlovákba 3 jelezte felvételét, az egyházi iskolába pedig tizenegyen szeretnének járni. A szlovák óvodából egy sem ment a Rákóczi iskolába, a Corvinba ketten szeretnének járni, a szlovák iskolába 34-en jelentkeztek, míg az egyházit hatan választották, és más településre egy gyermek fog járni.
Horváth Árpád polgármester a vita előtt kurtán fogalmazva elmondta, egyes iskolaigazgatóknak át kell értékelniük a helyzetet, illetve a közeli vagy távoli jövőben mit kell másként csinálni.
Angyal Béla független képviselő hozzászólásában az iskolaügyi bizottságot tette meg felelősnek a kialakult helyzet miatt. Kifejtette, nem lehetünk megelégedve a beiratkozási számokkal a tekintetben sem, hogy Gúta a legmagyarabb város Szlovákiában. Emlékeztetett, hogy már az iskola-összevonás idején figyelmeztetett, a veszélyesnek vélt folyamatok győztese az egyházi iskola lesz. Szerinte ez az előrejelzése helyesnek bizonyult azzal, hogy megerősödött a szlovák iskola. Hangsúlyosan jelezte, ez az iskolaügyi bizottság és konkrétan Madarász Róbert bizottsági elnök valamint az MKP felelőssége, mint az iskolai politikájuknak a csődje.
„A városvezetőség részéről a két magyar iskola nem kapta meg se a politikai, se pedig az erkölcsi támogatást, amire szüksége lett volna ebben a helyzetben. Most, mikor minden egyes iskola a csökkenő demográfiai hullám végett – egyre kevesebb a gyermek – a létéért küzd, és ebben a küzdelemben nem kapta meg a támogatásokat. Támadások voltak és az iskolaigazgatói választásnál is voltak lépések. Ez volt az, ami hozzájárult, amiért ez az eredmény született”
Hozzáfűzte, nem született meg a beígért iskolaügyi koncepció és úgy véli, az iskolaügyi bizottság alkalmatlan arra, hogy kezelje ezeket a kérdéseket.
Ferencz László független képviselő úgy fogalmazott, hogy amikor két magyar verekszik, akkor a szlovák iskola jön ki győztesen. Úgy látja, az egyházi iskola eredményesen harcol a diákokért. Ferencz úgy látja, nem szabad az iskolaigazgatókat hibáztatni, hiszen a Corvin mellett az is szól, hogy egy országos felmérésben a negyedik legjobb iskola lett. A képviselő elmondta, felelős az iskolaügyi hivatal és az önkormányzat mellett működő iskolaügyi bizottság.
Nem tartja szerencsésnek, hogy Madarász kezeli az iskolaügyi témát, mivel szorosan kapcsolódik a gútai egyházi iskolához, és emiatt csak elfogultan tud mindehhez viszonyulni.
Forgács Attila (Progresszív Szlovákia) képviselő kifejtette, becsapva érzi magát, mivel kiálltak a három éve hozott koncepció mellett, ő rábízta magát az akkor szakértelemre, ami alapján idén egyetlen gyermek se jelentkezett volna a Rákócziba, és most azt látni, mégis jól alakulnak a számok.
„Akkor, vagy most vagyunk megvezetve?” – tette fel költői kérdését Forgács.
Samu István független képviselő szerint nem az igazgatóknak kell elgondolkodniuk, mivel ők azt megteszik, ám úgy véli, sok esetben ellenszélben kell dolgozniuk. Úgy látja, az eredmények tekintetében jól szerepelnek az önkormányzati iskolák. Meglátása szerint magyarként fájóak a beiratkozási számok, illetve leginkább az, hogy több magyar gyermeket is szlovák iskolába írattak.
„Aki azt mondja ezekre a számokra, hogy nem katasztrofálisak, az gyakorlatilag abszolút érzéketlen a nemzetiségi arányok leképezése tekintetében” – mondta az ülésen Samu.
Hozzátette, olyan bizottsági elnökre van szükség, aki „együtt lélegzik az önkormányzati iskolákkal, és odaíratja a gyermekeit, vagy legalábbis Gútára”, és mindenkit a cselekedeti minősítenek.
Viola Miklós (MKP) képviselő elutasítja az MKP-t illető kritikát, és nem tud azonosulni azzal az állítással, miszerint ez a helyzet az iskola-összevonáskor kezdődött volna.
„Emlékezzünk, hogy kik azok a képviselők, akik kiálltak a Corvin iskola igazgatónője mellett, hogy ne kettő, hanem három első osztályt nyithasson és ezzel rálépett arra az útra, hogy a Corvin iskolába beiratottak száma csökkent” – fogalmazott Viola.
Éles bírálattal élt Csütörtöki Erzsébet, a Corvin iskola igazgatónőjét illetően. Úgy fogalmazott, hogy a rivalizálás az ütköző pont és a Corvinban lezajló iskolaigazgató-választás azt mutatta, hogy „hajszálon maradt meg az igazgatónő”. Azt fogalmazta meg, most érkezett el a pillanat, hogy kimondja, „nem lehet az igazgatónőnek aranytojása, amit hímezgetni lehet”.
Viola szerint nem történhet meg, hogy külföldi politikus beszédét kell elemezni, valamint a tanintézmény egyik tanárának a versét kell megtanítani. Itt lényegében arra utalhatott, hogy korábban megtörtént, Samu István versét is tanulták a diákok.
Madarász Róbert (MKP) képviselő, az iskolaügyi bizottság elnöke érintettként hosszabb fejtegetésbe kezdett. Úgy fogalmazott, hogy elsősorban azon kellene elgondolkodni, hogy egy szülő mi alapján választ iskolát. Elemzésében rámutatott, hogy ha a falak adnák az adott tanintézmény erejét, akkor a beiratkozási számok tekintetében például az egyházi iskolának nincs saját épülete, a Rákóczinál meg romos a tető, s éppen ezen iskolák hoztak meglepetéseket. Madarász azt mondja, az iskola a lelkiség képviseletéről, a különféle programokról szól, és végső soron a szülő másként tekint mindenre, nem elfogult.
Az iskolaügyi bizottság elnöke az ülésen saját statisztikával jött, hogy Gútán az iskolákba íratott gyermekek arányában 65 százalék magyar, míg 35 százalék szlovák. Madarász Róbert szerint illúzió, hogy Gúta lenne az ország legmagyarabb városa.
„Gúta, mint az összes többi város, elindult az asszimiláció útján” – mondta a bizottsági elnök.
A képviselő kifejtette véleményét arról is, hogy ő vagy bizottsága felelőse lenne a kialakult helyzetnek, mivel a komisszió csak javaslattévő szerv és a koncepciókat, stratégiákat az egyes iskolák vezetőinek szükséges kidolgozni, és azt mondta, a bizottság részére nem érkeztek javaslatok megtárgyalásra az iskolaigazgatók részéről. Madarász visszautasította, hogy elfogult lenne az egyházi iskola irányában, megfogalmazása szerint a bizottságának fő alapelve az azonos elbírálás elve.
„Senkit nem szorítottunk hátrányba, nem soroltuk másodlagos kategóriába” – jelentette ki az ülésen Madarász.
Lengyel István független képviselőnek fájó, hogy mindenki a másikat okolja.
„Mindenki azt csinál, amit akar. Nem irányítunk, folyni hagyjuk, majd lesz valahogy, kialakul. Ennek itt van az eredménye. Mutogatunk egymásra. De a szülők döntöttek” – mondta Lengyel.
Hozzátette, hogy nyolc-tíz éve indult a két magyar iskola háborúja, hogy ki egy centivel nagyobb, szebb, jobb, különb. Úgy látja, nem változott meg Gúta magyarsága az utóbbi időben.
„Döntéseket kellett volna hozni, álláspontot, felelősséget vállalni. Meggyőződésem, hogy teljesen helytelen a másikra mutogatás és a felelősségáthárítás” – fogalmazott Lengyel István.
Kárpáty Ernő (Progresszív Szlovákia) képviselő a sportosztály létrehozását szorgalmazta és egy alternatív anyag kidolgozását kérte, amelyben felvázolnák a sportosztály kialakításának lehetőségét, pénzügyi vonatkozással.
Koczkás Beáta (MKP) alpolgármester az ülésen azt taglalta, hogy a prognózisok nem tévedtek, csak a negatív tendencia a Corvin iskolában csapódott le. Úgy véli, közösen kell átgondolni a helyzetet, és közös a felelősség is, illetve egy működőképes és jó stratégiát kell kidolgozni. A kérdés politikai vetületéről Koczkás elmondta, Komáromban nincs egyetlen MKP-s képviselő sem az ottani önkormányzatban, mégis hasonló számarányokat hozott az iskolai beiratkozás.
Egyik érintettként Nagy Finta Adrianna független képviselő is véleményt nyilvánított. Elsőként az előrejelzéseket tüntette fel arányukban, miszerint a jelenlegi helyzetben se lehet teljes pontossággal meghatározni, mi lesz a járvány lefolyása. Szerinte Gúta három éve hasonló helyzetben volt, amikor a felvázolt iskolaügyi prognózisával előrevetítette az iskolaügyi helyzet lehetséges alakulását. Szólt a Corvin Mátyás iskolában tapasztaltakról is.
„A képviselőtársaim közül én tudok a legkönnyebben hozzászólni a témához. Második gyermekem jár a Corvin iskolába, iskolatanács-tag is vagyok, korábban a szülői szövetség elnöke voltam. Fontos mozzanat volt az iskolakezdés és a ballagás. És legfőképpen az első ballagáson nem igazán értettem a kilencedikes gyermekek szülőjét, mikor azt mondta, ’csak el innen’. Sajnos ez a tendencia négy éven át ismétlődött. Akiknek odajárnak a gyermekei, ezt tapasztalják a felső osztályokban. Biztos, hogy nem véletlen”
Zárszóként Horváth Árpád polgármester elárulta, hogy elkészült az iskolaügyi helyzetet vizsgáló anyag (Hogyan tovább magyar oktatás Gútán? címmel), amit a koronavírus-járvány miatt nem tudtak szélesebb körben megvitatni. Elmondása szerint mindenki felelőssége a kialakult helyzet, ezért szükséges foglalkozni ezzel, és támogatni a városi iskolákat.
Fotók: Kárpáty Ernő fb oldala
1 hozzászólás
Nem értem én se….az egészet. Mi a baj? Talán hogy több az iskola, mint a gyerek….? Hiszen nem is kell iskolába járni! Lehet otthon is tanulni, csak majd félévente vizsgázni kell. Most egyébként sem lehet iskolába járni, a járvány miatt. Teljessen igazat adok Madarász Róbertnek, aki a kitért arra, hogy nem a falak adják az iskola erejét. Apropó, mi van a magyar speciális iskolával, még nem dölt össze? Elég romos annak is a fala…. és talán lehetne ez a kulcsszó, a fal. Falak a fejekben. Egy ódon katedrális falai, az iskola falai. Az alma máter falai, amit ha elvégez az ember fia, kilép közüllük a nagybetüs életbe. A falak között zajlik az élet. A gyerekek megtöltik az épületet gyerekzsivajjal, még a tanárok is beszélgetnek, megbeszélik, hogy milyen volt a hétvége, a gyerekek eredményeit, a mindennapok eseményeit. Reméljük most is így lesz. Hamarosan kinyitnak az iskolák, megtelnek gyerekzsivajjal, visszaköltözik beléjük a lélek.
Jó tető tart jó falat, tartja a mondás! Bizony, bizony ezt Madarász Úr is tudja, célozva arra, hogy a Rákóczi iskola teteje romos, na meg persze arra, ami a szívügye, hogy az egyházi iskolának meg saját épülete sincs.
Nem, nem! Nem lehet őt részlehajlással vádolni! Hiszen ő csak egy igazgató, a komáromi Mariánum iskolaközpont igazgatója, azontúl MKP -és képviselő, továbbá az iskolaügyi bizottság feje, vagy elnöke, meg …, az biztos, hogy ügyi! Nagyon ügyesen ügyködik azon, hogy legyen saját épülete az egyházi iskolának is.
A szülőket sem lehet elfogultsággal vádolni, mert melyik szülő is íratná be a csemetéjét a lejobb gútai iskolának kikiáltott iskolába, az egyháziba, akkor amikor személyesen a tanárnő keresi fel őt? Nem, nem! Kapásból én is olyan suliba íratnám be a gyerekemet, ahol van mit csinálni a tanítóknak, hogy a roma gyerekek energiáit letörve, tanítsanak.
Azt kellene megértetni, azokkal, akik nem értik, hogy a magyar iskola az érték, érték, amiben hinni kéne…, egy vélt vagy valós illúzió, amit Madarász úr hangoztat.
Azzal, hogy ott nyomul az egyházi suli, ami már eddiggi ténykedése alatt is kimazsolázta a lejobb diákokat nagyon rosszat tesz a városnak. Leegyszerüsítve, ha nem lenne, akkor minden rendben lenne. De nincs így!
Viola doktor urat sem értem…Mi baja van azzal, ha egy ott tanító tanár versét tanulják meg?
Na de menjünk a falnak fejjel, mondta könyvelő testvérünk Wejler, károgni sem szeretnék, hogy hogyan érzik magukat az igazgatók, akik szerintem szívvel – lélekkel dolgznak, mint az épületen, mint a tanári kar felállításán, akik előtt a szeg is reszket, de lelkükben nagyon is érzik, hogy mekkora felelősség hárul rájuk.
Ritkán járok Gútán, amit itt leírtam, azt főleg az ott élő emberektől tudom, na meg persze a cikkből, de van bennem egy kis félsz akkor, ha a Rákoczi suli előtt elhaladva a fagyis felé veszem az irányt, egyszerüen attól félek, hogy rám dől a fal.