Alapvetően háborús körülmények között szokták kihirdetni. Szlovákia szerdán dönt arról, bevezeti-e a vészhelyzetet. Nézzük meg, mit jelent!
Igor Matovič szlovák miniszterelnök a hétfői (09.28.) sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány szerdán (09.30) dönt arról, kihirdeti-e a vészhelyzetet (núdzový stav).
Az alkotmány szerint a vészhelyzetet legfeljebb 90 napra lehet kihirdetni. Általában háború, vagy háborús helyzet során szokták elrendelni. Ez alapján az alapvető jogok és azzal együtt a szabadságjogok szükséges mértékben és ideig korlátozni lehet.
A vészhelyzetet a kormány csak azzal a feltétellel hirdetheti ki, ha az emberi egészség és élet fenyegetve van.
Mi történne?
Kényszeríthetik az embereket lakhelyük elhagyására evakuálás céljából. Kötelezhetik az embereket munkára: a közutak és vasutak ellátásának, karbantartásának megőrzése, valamint a közlekedés bebiztosításának-üzemeltetésének, illetve a vízellátás és csatornázás, a villamos energia, a gáz és a hő előállításának és elosztásának érdekében. De ugyanígy behívhatóak szolgálatra az egészségügyi dolgozókat, de a közrendfenntartásra és a károk megszüntetésének bebiztosítására bevonhatják az embereket.
Kisajátíthatnak ingatlanokat a katonák és fegyveres erők elhelyezésére, illetve azáltal biztosítani az orvosi ellátást valamint egyéb ellátmányozást, de a mentőszolgálatok számára is át kellene adni az ingatlant.
Korlátozhatja az ingó vagyon tulajdonjogának gyakorlását azáltal, hogy megtiltja a gépjárművek belépését illetve korlátozza azok használatát magán- és üzleti célokra. A lakás sérthetetlenségének korlátozását is feloldhatják, ha kitelepítetteket szükséges elszállásolni. Korlátozhatja a postai küldemények kézbesítését, a mozgás és a tartózkodás szabadságát, a meghatározott időre történő kiutazás és az érintett vagy közvetlenül veszélyeztetett területre történő belépés tilalmával.
Ugyanakkor korlátozhatja, illetve megtilthatja a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását, illetve a közgyülekezés lehetőségét engedélyhez köti.
Korlátozhatja az információk szabad terjesztésének jogát határoktól függetlenül, akárcsak a véleménynyilvánítás szabadságát a nyilvánosság előtt. Bebiztosíthatja a rádióba és a televízióba történő belépést a felhívások közzététele és az információk átadása miatt a lakosság felé.
Megtilthatja a sztrájkjog gyakorlását.