A közművesítés előfeltétele a telekrendezés, de a folyamat akár évekig is eltarthat.
A gútai Dankó Pista telepen sok ház olyan földeken áll, amelyeknek a tulajdonviszonyai máig rendezetlenek. Van, ahol a tulajdonos ismeretlen, máshol az állami földalapé a parcella, máshol annyira széttagolt a tulajdonosi kör, hogy gyakorlatilag lehetetlen bármit fejleszteni. Emiatt a város hosszú ideje nem tud olyan alapvető beruházásokat sem elindítani, mint a vízvezeték vagy a csatornahálózat kiépítése.
Most ezen próbálnának változtatni. Tegnap Gútára látogatott Alexander Daško romaügyi kormánybiztos, aki a város vezetésével tárgyalt a marginalizált roma közösségeket érintő problémákról és fejlesztési lehetőségekről. A program részeként ellátogatott a Dankó Pista telepre is.
A látogatás központi témája a telekrendezés volt. A romaügyi kormánybiztosi hivatal 400 ezer eurót különített el a gútai folyamat támogatására, amely egy nagyobb, országos program része. A szlovák kormányhivatal még 2023-ban indította el azt a projektet, amelynek célja a roma telepek alatti földek tulajdonjogi rendezése. A program teljes kerete 20,3 millió euró, ebből 17,2 millió uniós forrás.
A probléma technikainak tűnik, valójában azonban ez az egyik legfontosabb akadálya annak, hogy a telepeken bármilyen érdemi fejlesztés történjen.
„Nagy előrelépés lesz, ha a Dankó Pista telepen megtörténik a telekrendezés” – mondta korábban Halász Béla polgármester. A város azt reméli, hogy a folyamat végén a parcellák jelentős része önkormányzati tulajdonba kerülhet, ami lehetővé tenné a közművesítést, a rendezettebb bérleti viszonyokat és az illegális építkezések visszaszorítását.
A polgármester szerint jelenleg abszurd helyzet áll fenn: az ott élők sok esetben saját házukban laknak, de nem az övék a telek, amelyen az épület áll. Emiatt a város mozgástere is rendkívül korlátozott.
A Dankó Pista telep problémái régóta visszatérő témái a képviselő-testületi üléseknek. Egy korábbi vitában több képviselő is a környéken tapasztalható állapotokra panaszkodott. Szóba került a műanyaghulladék égetése, az illegális szemétlerakás, a túlzsúfolt házak és a be nem jelentett lakosok kérdése is.
Madarász Róbert képviselő korábban például arról beszélt, hogy a városrészben egyre több az „ismeretlen arc”, miközben a kis alapterületű házak nem alkalmasak ennyi ember elszállásolására. A környéken élők szerint a műanyagok éjszakai égetése sokszor elviselhetetlen füsttel jár.
Halász Béla erre azt mondta, a városi rendőrök napi szinten járnak ki a telepre, de a probléma nehezen kezelhető. „Hiába szüntetik meg a műanyagégetést, fél óra múlva újra fellobbannak a lángok” – fogalmazott.
A polgármester szerint a lakók egy része folyamatosan cserélődik, és vannak vállalkozók, akik gyakorlatilag mozgatják az embereket az egyes ingatlanok között attól függően, fizetnek-e lakbért.
A városvezetés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a telekrendezés nélkül hosszú távon semmilyen érdemi változás nem várható. Ha az önkormányzat tulajdonba tudja venni a terület egy részét, könnyebbé válhat a közművek kiépítése, a szabályozott bérleti rendszer kialakítása és az illegális hulladéklerakók visszaszorítása is.
Alexander Daško látogatása után a városvezetés óvatosan optimista hangot ütött meg. Kárpáty Ernő alpolgármester szerint egy első találkozó után még felelőtlenség lenne konkrét sikerekről beszélni, de szerinte Pozsonyban is látják, hogy Gúta „szakszerűen áll hozzá” a pályázatokhoz és jelentős munkát tesz a projektbe.
A telekrendezési program országosan 2026 őszéig fut. Hogy ez idő alatt valóban sikerül-e eljutni a papírok rendezésétől a vízvezetékekig és az élhetőbb környezetig, az egyelőre nyitott kérdés.
Címlapkép: Alexander Daško romaügyi kormánybiztos fb oldala
