Újra összeültek a kis kuckóban az exMKP-s emberek, hogy jól megmondják a szlovákiai magyar (vagy felvidéki) közösségi helyzetről alkotott nézetüket. Vitát is megengedtek maguknak. Szóba került Schobert Norbi, a magyarok és a romák illetve a két magyar vonatkozású párt is.

Eszmecserés beszélgetés vitával megfűszerezve. Röviden így lehetne jellemezni a Beck Károly műsorvezetésével megtartott Privát szoba elnevezésű közéleti műsor, amelyet a közösségi oldalon élőben közvetítette. Sorrendben immáron a harmadik volt (hivatalosan második), ahol is Samu István, exMKP-s városi képviselő, történelemtanár illetve városi képviselő mellett volt Halász Béla polgárjogi aktivista és független képviselő (korábban szintén MKP-tag volt), illetve Petheő Attila, a Hídhoz közeli portál publicistája és történelemtanár.

Négyen vitáztak a közéletet foglalkoztató kérdésekről. Elsőként bulváros témát nyitott Beck Károly, aki felvezette – röviden, hiszen a csapból is ez folyt, hogy Schobert Norbert egy videóban illetlenül említette a szülés utáni súlyfelesleget, ami szerinte számos házasság megrontója. Ezzel lényegi egyetértésben Samu kifejtette, rejtett igazságot mondott Schobert, ám azt viszont szerencsétlen tálalásban tette. A többiek érdemben nem fejtették ki véleményüket a kérdésben. Mintegy tíz perc után aztán rátértek a parlamenti választásokra felkészülve indított politikai kampányokra, leginkább a Híd és a Magyar Közösségi Összefogás szlogenjeinek és részint megnyilvánulásait vették górcső alá.

Samu István magához ragadva a szót elmondta, az MKÖ-t tekintve (aminek listáján ő maga is indul) részint kritikát megfogalmazva, sokkal erőteljesebben kellene hozzáállni az egész kampányoláshoz. Kifejtette, azt érzékeli, rövid az idő, hiszen elhúzódtak a tárgyalások – már ami a megegyezésre irányult volna – és szerinte voltak felesleges körök is. Úgy véli, nincs egységes stratégia arra, hogyan kellene megszólítani a heterogén magyar közösséget és többet kellene törődni a választókkal.

Petheő ezzel összefüggésben megjegyezte, az egyeduralkodó MKP kezdi elveszíteni a súlyát, és úgy érzékeli, egyéni kampány zajlik, s ettől komolytalanná vált az egész. A liberális párttal közösen tartott tájékoztatón Petheő azt látta, az MKÖ képviselői kéztördelve asszisztáltak.

Vélhetően nem kerül be az MKÖ a parlamentbe. Ezt fogalmazta meg Halász Béla, aki elmondta, ha ez megtörténik, akkor az MKP megszüntetheti a járási struktúráit, illetve beolvadhat az MKÖ-be, mivel az állami támogatáshoz szükséges 3 százalék elérését követően a listán induló politikai pártok 60-20-20 arányban osztoznak az állami támogatáson, s az MKP pedig jóval kevesebb pénzhez jut majd.

Ehhez kapcsolódóan Samu megjegyezte, nincsen önreflexiós hangulat, mivel nem volt egy őszinte arculat fiatalítás sem, hogy lényegében ugyanazok az arcok láthatóak, akikkel felnőtt a jelenkori negyvenes közösség. Szerinte hiba, hogy nincs megfogalmazva az autonómia mint megmaradási lehetőség, valamint márciustól újra kell szervezni a felvidéki magyar érdekképviseletet. Mint fogalmazott, „nagypéntek nélkül nincs feltámadás”. Halász elmondta, a Hídban se lát önreflexiót.

Petheő nem a politikusok korát venné alapul, hanem az alkalmasságukat, azonban ő is úgy látja, nincs egységes irány, vagy közös kommunikációs sablon. A szlogenek tekintetében is inkább elégtelen a minősítés. Úgy fogalmazott, hogy nagyon jól élnek a déli régióban élők. Példaként említette, hogy a parkolók micsoda járművekkel vannak tele, hogy a mobiltelefonok is minőségesebbek, illetve a kávézókban és éttermekben is megtalálhatóak az emberek.

Samu erre azt jegyezte meg, hogy nincs a régiónak népességmegtartó ereje. Keletebbre haladva pedig egyre kisebb az esélye a munkabeli elhelyezkedésnek, s az is lényegében éhbérérért történik.

A kampányfinanszírozás kapcsán Halász kifejtette, látható mi folyik az Magyar Közösségi Összefogás és a Híd transzparens számláján. Míg a Híd számláján adományok szerepelnek, az MKÖ számláján kölcsönök láthatóak, ami szerinte azt mutatja, hogy saját maguk se bíznak a sikerben.

Itt Beck megjegyezte, hogy esetleg nyerészkednek a pártnál, s elmondta, a Transparency International elemzésében négyes osztályozást adott az MKÖ kampányfinanszírozására.

Halász Béla úgy véli, az utóbbi négy évben a kormánytól leginkább a Hídközeli önkormányzatok részesültek a javakban, míg a magyarországi pénzek pedig az MKP-s településekre kerül. Petheő Attila ezt úgy tudná elképzelni, hogy az lenne az eszményi, ha az MKP a magyarországi pénzeit, a Híd pedig a szlovákiai adópénzeket együttesen osztanák el, létrehozva egyfajta szlovákiai magyar kiegyezést.

A romakérdés is előkerült a több mint egy órás beszélgetés során. Halász elmondja, az MKÖ nem foglalkozik a romákkal, a Hídnak van ilyen tervezete, illetve úgy látja, a magyar romák a Hídra szavaznak, a szlovák romák pedig a Kiska pártjára, illetve a Progresszív Szlovákia/Együtt pártkoalícióra.

Petheő ezt úgy értékelte, hogy az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Azt gondolja, a cigánykérdés Gömörben lehet érdekes, hiszen visszaemlékszik, legutóbb kölyökkorában tűnt számára, hogy tartani kellett volna a roma polgártársak zaklatásától.

Samu lényegében kész társadalomtudományi kisértekezést tartott, amikor megemlítette, hogy a romák kezdenek kinőni a mások által adott általa úgynevezett Mikulás-csomagokból. Van egy réteg, ami el van szakadva. A Hídnak volt kormánybiztosa a témában, az MKÖ viszont nem rendelkezik romastratégiával. Visszatekintett a múltba, amikor is elmondta, a kommunisták integrálták a romákat, munkát és megélhetést biztosítva számukra, azonban az eltelt időszak alatt mintegy három generáció ebből kiesett, és a jelenlegi negyvenéves romák már nagyszülők és a gyerekek nem látták a szüleiket dolgozni. Úgy látja, a kormány mindenféle illegális vállalkozói rétegen keresztül Poprádról a déli országrészbe alkalmazkodni képtelen romákat telepítenek, akikkel a helyi cigányság se tud mit kezdeni és képtelen szót érteni. Míg a magyar régióban élő romák a hosszú évtizedek alatt megtanultak szimbiózisban élni az itt élőkkel. Hiányzik a párbeszéd.

A Privát szoba harmadik adása aránytalanul nagyobb részben politikával foglalkozott, amelyben Samu István túlságosan rátelepedett a műsorra, azt az érzetet keltve, mintha ő lenne a mindent tudó megmondóember, akinek a többiek csak asszisztálhatnak. Az arányos szóhoz jutást Beck Károly műsorvezető se segítette elő, ám az első adáshoz képest láthatóan javult a műsorvezetési stílusa, és külön kiemelendő az öltözéke is (ha már a nőknél szó eshet erről), amely eleganciájával jelzi, talán egyszer tényleg komolyan lehet venni a műsort. A potenciál megvan benne. Egyelőre egyoldalra lejt a pálya, bár akadtak vitamomentumok, azonban ez még nem adja a vélemény-pluralitást, amire pedig leginkább szükség lenne.

S bár ez még csak a harmadik adás volt, de a sokszínűség – vagy heterogénség – nem mutatja jeleit, sem női, sem pedig kvázi más politikai színezetű szemlélettel rendelkező egyén egyelőre nem kapott meghívást. Beck azonban elhintette a műsor végén, hogy legközelebb egy PS-es képviselőjelöltet is meghív. Jó is lehetne ez a közéleti beszélgetős műsor, és talán nem ártana Privát szoba környezetével is foglalkozni, sokkal semlegesebbé tenni, mert a háttérben a zászlók száma mintha adásról adásra növekedne. Beck kérdéseivel ugyan próbálta irányítani a műsort, de ezt lényegében lesöpörte Samu, ugyanakkor dicséretes Beck egyre bátrabb szerepvállalása.