A természetvédelmi egyesület meg a biodiverzitás megbontásától tart.
Három nap alatt 409 aláírás gyűlt össze a pacséroki kis őserdő megmentése, illetve a többhektáros terület természetes megtartása érdekében. Ez derült ki az önkormányzat legutóbbi ülésén, ahol a képviselők a pacséroki volt téglagyár területének értékesítéséről döntöttek. A tiltakozók legfőképpen azt nehezményezik, hogy a jelenleg vizenyős-lápos területen kialakult egy erdő, illetve kis tavakkal van átszelve és ezt szeretnék nemcsak megőrizni, hanem lehetőleg bővíteni is. A területhez tartozik még az egykori szeméttelep, ami ökológiai teherként szerepel az illetékes hatóságok nyilvántartásában.
A figyelem azután irányult a rég elfeledett területre, miután a gútai ClearSky Kft. vételi szándékát fejezte ki, jelezvén, oda költöztetné vállalkozását, telephelyet alakítana ki, amihez furgonok számára létesítene parkolót, illetve revitalizálná a halastavat és rekreációs központot hozna létre. Korábban ITT írtunk a témáról.
Árgyusi Imre, a környezetvédelmi bizottság elnöke az ülésen hosszan kifejtette és tolmácsolta a szakvéleményeket, amelyek szerint sem természetvédelmi szempontból, sem pedig egyéb megfontolásból nem javasolják az érintett terület eladását. Elmondta, a kft. által kidolgozott vállalkozási szándéknyilatkozat a jelenlegi városfejlesztési tervvel sincs összhangban, illetve a szeméttelep területe nem szerepel a vállalkozói szándékban, ami ökológiai tehernek van minősítve, medre nincs szigetelve és az átfolyó esővíz a tárolt hulladék rétegein jelen pillanatban is szennyezi a talajvizet Pacsérok területén. Hangsúlyozta, jelenleg nem megalapozottak az eladási feltételek. Kérte a polgármestert, vetesse le a programpontot a tárgyalási rendről és a kérvény beérkeztének tudomásul vétele mellett rendeljen el egy talajvizsgálatot. A képviselők döntő többsége azonban nem támogatta ezt a javaslatot.
A többi érintett bizottság, illetve a városi tanács javasolta az eredetileg beterjesztett javaslatváltozat elfogadását.
Lengyel István képviselő felidézte, több mint harminc éve fejezte be működését a téglagyár és „bombagödröket” hagyott maga után, amit többen illegális szemétlerakatnak használtak és használnak a mai napig. Úgy fogalmazott, jelen pillanatban egy általános eladási szándékot hirdet meg a város, amire bárki benevezhet, majd felsorolta, milyen hosszadalmas és körülményes folyamat elintéznie a vevőnek a szükséges engedélyeket a terve megvalósításához. Hangsúlyozta, az eladással a városról a vevőre szállnának a terület terhei.
Nagy talány Madarász Róbert képviselő számára, miért ilyen gyorsan akarja a város eladni a területet, ami a területrendezési terv szerint üdülőövezetként van nyilvántartva, tehát a beadvány nincs azzal összhangban, ahogyan a környezetvédelmi bizottság is ellenzi, mindemellett a BROZ természetvédelmi egyesület a biodiverzitás rombolásának veszélyére hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a tervezett eladási árat is nagyon alacsonynak tartja, hiszen visszaemlékezései szerint 2021-ben a város hasonló jellegű külterületen 8 euró/m2 áron értékesítették a telket.
Jelen esetben az önkormányzati anyag szerint minimum 0,65 euró/m2 áron, azaz a kilenc hektáros területet 60 ezer euró értékben adná tovább a város. A szakbecslés egyébként mintegy 48 ezer eurós értékű területet állapított meg.
Gúta érdeke, hogy megszabaduljon ettől a területtől – erről szólt az ülésen Halász Béla polgármester, aki kifejtette, immáron több hónapja – mióta kérvény érkezett a vállalkozótól – foglalkoznak behatóbban a kérdéssel és úgy értékelték ki, hogy a város számára felesleges az a terület, mivel jelentős terhet ró a városra, s ha tovább elodázzák a telek kezelését, anyagilag is rosszul járna a város. Arról értesített, hogy a képviselő-testületi ülés napján iktatták a városi hivatalban a 409 polgár által aláírt petíciót, s azt még nem volt idejük kiértékelni – arra harminc napjuk van, ám úgy látta, több, akár nem érintett településről is vannak aláírók. Megfogalmazása szerint a szóban forgó területen a tavakban sokféle szemét lapul, gumiabroncsoktól kezdve autóroncsokon át változatos hulladékot találni. Közölte, a tó egy része a városé, a másik része azonban magántulajdonban van.
A vitát követően a jelenlévő tizenhárom képviselő egy nem, kettő tartózkodás ellenében megszavazta a terület eladási szándékáról szóló javaslatot.
Összességében tehát a leendő beruházó hatalmas terhet von magára, hosszadalmas, években számolható procedúra következik, mivel saját költségre kell környezetvédelmi szempontból is rendeznie a megvásárolt területet, úgy, hogy a közvetlen szomszédságában lévő szeméttelep esetleges negatív hatásai ne zavarják a kialakítandó rekreációs központ látogatóinak komfortérzékét.
Címlapkép: a szerző
