Utópisztikusnak tűnik, azonban a szaktárca ezzel a lehetőséggel is számol. Ugyan a futottak még kategóriájában, a vonal alatt, de mégis.
Megvizsgálja a közlekedési minisztérium annak lehetőségét, hogy Gúta és Negyed között vasúti hálózatot építsen ki – derül ki a napokban nyilvánosságra hozott stratégiai dokumentumból. A mintegy 15 kilométeres szakasz megépítésének tervét 2035-ig kívánják véglegesíteni.
Egyébként tavaly a másik vonalon, azaz a Negyed és Vágsellye közötti vasúti szakaszon, a „Csángón” a régió lakói kezdeményezték visszaállítani a személyforgalmat. Még petíciót is írtak. Mint azt Zilizi Tihamértől, a petíciós bizottság elnökétől megtudtuk, ésszerű érveik vannak amellett, hogy az emberek újra felfedezik maguknak a vasutat, mivel a szűk és nem erre a forgalomra tervezett közutak egyre zsúfoltabbak.
„Talán ezzel a kezdeményezéssel is hangot adunk annak, hogy nemcsak holmi nosztalgia-faktor miatt próbálunk ennek érvényt szerezni, hanem a térségben lévő nem megfelelő infrastruktúra és a környezetre való pozitív hozadék is jelentős szerepet játszik” – fogalmazott a petíciós bizottság elnöke. Hozzátette, tavaly indították a petíciót, amit több mint ezren (1059) aláírtak. Postafordultával eljuttatták a szaktárcához, amely szerintük foglalkozik a kérdéssel.
Ezt irányozná elő Zilizi szerint az is, hogy a Gúta-Negyed vasútvonal elképzelése belekerült a hosszútávú közlekedési tervezetbe, holott ki is hagyhatták volna. A szaktárca válaszában a „nem kiértékelt” státuszba rakta a petíciót, amely tehát további elbírálást von maga után.
A minisztérium ugyanakkor a Komárom-Gúta vasútvonal revitalizációját is tervezi, már sokkal konkrétabb elképzeléssel. Ugyan a 25,853 km-s egyvágányú szakasz, amelyen 2003-ban a személyforgalmat és 2007-ben a teherforgalmat megszüntették, a prioritási lista 174 tételéből a 162-ik helyen szerepel, ám már pénzügyi keretet is felvázolt, egészen pontosan 4,3 millió eurót terveznek rá elkölteni, illetve a villamosítása 25,5 millió eurót igényelne.
Andrej Doležal közlekedési miniszter úgy fogalmazott, elkészült a tervezet, most már az anyagi források megtalálásán fognak dolgozni és ez a stratégia egyfajta irányadó lesz a szaktárca ez irányú tevékenységénél. Amikor Komáromban járt a miniszter, akkor arról szólt, hogy igény esetén újra üzembe helyeznék a Gúta-Komárom vasutat.
A Gúta-Komárom helyiérdekű vasútvonal közadakozásból jött létre, amit a Gregersen G. és Fiai budapesti vállalat épített és 1914. április 19-én elindult rajta az első mozdony (a rendes forgalom az év november 7-én). Az ügyben oroszlánszerepet vállalt Palkovich Viktor gútai esperes-plébános, illetve Tuba János takarékpénztári vezérigazgató, és összefogott az egész térség, hiszen még az ácsi cukorgyárnak is érdeke volt ez a vasútvonal. Érdekesség, hogy a téglákat a gútai téglagyárból hordták.
Már akkor tervezték Vágsellyével összekötni, ám a Kis-Dunán átívelő híd megépítésének magas költségei és az első világháború miatt végül letettek erről a tervükről. Majd a múlt század hatvanas éveiben ismét felmerült az ötlet, mivel az elképzelések szerint a Gúta-Negyed vasúti szakasszal megnyílna a lehetőség bevonni a térséget a nemzetközi vérkeringésbe, hiszen akkor egyebek mellett a Pozsony-Vágsellye-Negyed-Gúta-Komárom-KomáromMáv-Budapest vasútvonal számos lehetőséget kínált volna.
A gútai „göcse” hosszú évtizedekig szolgálta a munkásokat, tanulókat és nyugdíjasokat, még ha kényelmetlen és koszos is volt, hiszen Gúta mellett Királynérét, Hegedűspuszta (Violín), Megyercs, Bálványszakállas, Keszegfalva és Gadóc települések lakói is kihasználhatták, ha Komáromba utaztak volna. Az autóbuszjáratok növekedésével és a menetsebesség gyorsulásával (vonattal mintegy 50 perc volt az út) azonban a vasúti forgalom jelentősen visszaesett és ezért megszüntették. Jelenleg az egész Gúta-Komárom szakaszon a rozsdamarta sínpárokat benőtte a sűrű növényzet.
Fotók: Fűri Gábor, képarchívum