A város jövő évi pénzügyi terve papíron rendben van, a mozgástér ugyan szűkös, de a városvezetés szerint biztosított a működés és a tervezett fejlesztések végrehajtása. Frissítve: 2025. 11.11., 18:30
Egyre nagyobb kihívást jelent Gúta számára a városi költségvetés összeállítása. Ugyan papíron minden rendben van, a valóság azonban egyre nehezebb terep: a 2026-os év költségvetése minden eddiginél bonyolultabb feladat elé állítja a városvezetést.
Idén év elején gyökeresen megváltozott az óvodák finanszírozása: immár nem a városok és községek kapják meg az óvodák fenntartására szolgáló pénzt a személyi jövedelemadóból származó bevételeikből, hanem a forrás közvetlenül az állami költségvetésből érkezik. A kormány ezzel a módosítással átvette az óvodák pénzügyi felelősségét, ugyanakkor az önkormányzatok mozgástere tovább szűkült.
A 2026-os költségvetés előkészítését tovább nehezíti, hogy novemberben lejár a 24 hónapos mentesség az alkotmányos adósságfék szankciói alól. Ez azt jelenti, hogy a városok és falvak 2026-ra már csak kiegyensúlyozott vagy többletes költségvetést fogadhatnak el, és a kiadások nem haladhatják meg az előző év szintjét. Az adatok hiánya és a jogszabályi szigor együttesen igazi logisztikai rémálmot eredményeznek a pénzügyi osztályokon.
A szlovák kormány 2025-ben elfogadott konszolidációs csomagja 2026-tól lép életbe, és bár a cél a közpénzügyek rendbetétele, az intézkedések az önkormányzatokat sem kímélik. A személyi jövedelemadóból (DPFO) származó bevételek arányát 55,1 százalékról 53 százalékra csökkentik, miközben a kormány a megtakarításokat 145 millió eurós nagyságrendben várja el az önkormányzati szférától.
Pozitívumként említhető, hogy a pedagógusbérek januári 7 százalékos emelésének finanszírozására a városok valamelyest magasabb részesedést kapnak, de ez a legtöbb településen aligha fedezi a növekvő kiadásokat.
Gúta 2026-ra 17,2 millió eurós összbevétellel és ugyanekkora kiadással számol, vagyis papíron a költségvetés kiegyensúlyozott. A működési bevételek 10,9 millió eurót tesznek ki, a tőkejellegű bevételek 350 ezer eurót, a pénzügyi műveletekből származó források pedig 4,8 millió eurót.
A legnagyobb kiadásokat a városi szervezetek, a fejlesztések és a hitelek törlesztése jelentik. A kulturális központ (Adamis Anna VMK) támogatását 22 ezer euróval emelik, 330 ezer euróra, a városi szolgáltató cég, a Gúta Service költségvetése pedig 887 690 euróra nő a béremelések miatt.
A sport és kultúra területére 2026-ban ugyanannyi jut, mint az előző évben: 100 500 euró sporttámogatásra, 21 990 euró kulturális programokra, és valamivel több mint 3 ezer euró egyéb célokra.
Az iskolák és oktatási intézmények finanszírozása a személyi jövedelemadó várható bevételének 24,9 százalékát teszi ki, de a város már most jelzi: ez nem lesz elég. Az oktatásban dolgozók béremelései (szeptembertől 7%, januártól újabb 5%, plusz prémiumrendszer) újabb terheket jelentenek.
A város pénzügyi helyzetének törékenységét jól mutatja, hogy Gúta egy áthidaló hitel felvételéről döntött, 1,48 millió euró értékben. Az összeg az Adamis Anna Városi Művelődési Központ felújításának előfinanszírozására szolgál, mivel a projektet támogató SIEA (Szlovák Innovációs és Energiaügynökség) a jóváhagyott, de még nem folyósított vissza nem térítendő támogatás kifizetésével késlekedik.
A kulturális központnak addig is fizetnie kellett a kivitelező számláját, ezért a város mintegy 400 ezer eurós pénzügyi segélyt már átutalt az intézménynek. A fennmaradó rész fedezetét biztosítja az áthidaló hitel, amelyet a Szlovák Garancia- és Fejlesztési Banktól (SZRB) vesznek fel 3M EURIBOR + 0,19% kamattal – ez a város szerint kedvező feltétel, ráadásul a bankkal korábban is jó tapasztalataik voltak.
A főellenőr szerint a hitelfelvétel nem veszélyezteti a város adósságplafonját: Gúta eladósodottsága a 2024-es működési bevételek 21,73 százalékán áll, messze a törvényben meghatározott 60 százalékos határ alatt. A város elméletileg akár további 2,36 millió euró hitelt is felvehetne anélkül, hogy túllépné a limitet, de a jelentés óvatosságra int: a késlekedő EU-s támogatások és a növekvő működési költségek miatt minden újabb kölcsön kockázatos tánc a határon.
A város kénytelen inflációkövetően korrigálni a helyi adókat: 2026-ban átlagosan 4,2 százalékkal nő az ingatlanadó, a kutyaadó, az étel- és italautomaták után fizetett díj, valamint a szállás- és játékgépadó is. Az új, 2023-ban elfogadott helyi fejlesztési illetékből (VZN o miestnom poplatku za rozvoj) a város 20 ezer eurós bevétellel számol, amelyet kizárólag fejlesztési célokra lehet fordítani.
A 2026-os év a szlovák önkormányzatok egyik legnehezebb időszakának ígérkezik. Az új adózási szabályok, a konszolidációs csomag, az infláció és a béremelések együtt komoly kihívást jelentenek. A város vezetése szerint a költségvetés ugyan biztosítja a „zavartalan működés feltételeit”, de csak korlátozott mértékben.
Ahogy a városi hivatal fogalmaz: „A költségvetés akkor stabil, ha az adott év forrásai fedezik az adott év kiadásait, és a működési többlet elegendő a hiteltörlesztésekre.” 2026-ban azonban ez inkább remény, mint garancia.
Halász Béla polgármester elmondta, hogy a város kénytelen takarékoskodni, ezért a városi hivatalban több területen is létszámcsökkentésre kerül sor. A védett műhelyben az eddigi hat alkalmazott közül öt fő távozik, egy marad. A három távozó városi rendőr helyére csak két új munkatársat vesznek fel, a hivatalban pedig két takarító marad állományban. A karbantartói részlegen egy munkatárs bérének költségét spórolja meg az önkormányzat.
A költségvetés egyensúlya tehát részben a takarékossági intézkedéseknek is köszönhető, ám ezek csak átmeneti megoldást jelentenek. Gúta most a pénzügyi egyensúly határán táncol.
Frissítés:
A városvezetés szerint ugyanakkor nincs ok aggodalomra. Cikkünk megjelenése után Kárpáty Ernő alpolgármester közösségi bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Gúta költségvetése nemcsak papíron kiegyensúlyozott, hanem ténylegesen biztosítja a jövő évi működést is. Mint írta, az áthidaló hitel kizárólag az Adamis Anna Városi Művelődési Központ felújításának előfinanszírozását szolgálja, nem pedig a működési hiány fedezését. Az alpolgármester optimistán értékelte a város gazdasági helyzetét, kiemelve a növekvő bevételeket, a sikeres pályázatokat és a tervezett fejlesztéseket.
A pénzügyi adatok ugyanakkor továbbra is azt mutatják, hogy a mozgástér szűk, és a város stabilitása nagymértékben függ a külső gazdasági környezet alakulásától.
Frissítésünk célja az egyértelműsítés: az áthidaló hitel nem a város működését szolgálja, hanem fejlesztési célokra fordítják.
Fotó: városi hivatal
