A polgármester népszavazást ígér, a cég tanulmányi kirándulással győzné meg a lakosokat.
Nem csillapodnak az indulatok a szélerőműpark körül Ifjúságfalván. Lakossági fórumot tartottak péntek este, ahol a tervezett szélerőműpark terveiről próbálták meggyőzni a helyieket. A kultúrház nagytermébe csak az léphetett be, akinek erre a polgármestertől volt engedélye vagy meghívót kapott: az önkormányzat kizárólag a falubelieknek szánta az eseményt. A bejáratnál három rendőr ellenőrizte a belépőket, miután kisebb konfliktus alakult ki egy résztvevővel, aki egy párt nevében követelte a részvétel jogát. Sem a helyszínen ott lévő rendőrök, sem a polgármester nem tudták rávenni, hogy távozzon.
A fórum előtt a Green Energy Holding Kft. képviselői egy, kifejezetten Ifjúságfalvának összeállított tájékoztatót osztottak ki. A nagyjából ötven résztvevőt Gönczöl Gabriella polgármester köszöntötte, hangsúlyozva: a szélerőmű ügyében eddig is átláthatóan jártak el, és a lakosságot folyamatosan tájékoztatták. Szerinte alaptalanok azok a vádak, hogy a falu vezetése titokban intézte volna a projekt előkészítését, vagy hogy korrupció történt volna. Mint mondta, a beruházás évente jelentős bevételt hozna a településnek, ami – a csökkenő önkormányzati források mellett – akár járdafelújítást vagy vízhálózatfejlesztést is lehetővé tenne. „Melyik kistelepülés ne gondolkodna el egy ilyen lehetőségen?” – tette hozzá.
A cég nevében Tomáš Lacko ügyvezető ismertette a beruházás részleteit. Elmondása szerint a vállalat nyolc, egyenként 250 méter magas turbinát telepítene a falu határába, a lakóházaktól számított nagyjából egy kilométeres távolságra. A helyszínt azért választották, mert a telkek rendezettek, a terület nem esik madárvédelmi övezetbe, és szerintük műszakilag is megfelelő. Lacko arról is beszélt: egy szélerőmű 6–8 MW teljesítményre képes, a park összesen évente 110 GWh-t termelhetne, és nagyjából 2029–2030 körül állhatna üzembe.
A cég szerint a beruházás évente 126 ezer euró bevételt hozna a községnek, amelyet inflációkövetéssel emelnének. Ez jelenleg a település költségvetésének mintegy 40 százaléka lenne. Emellett a vállalat egyszeri, akár 300 ezer eurós hozzájárulást is ígér, ha sikeres lesz egy uniós támogatási pályázatuk. Lacko szerint a park nem rontaná a levegő minőségét, a zajhatás elhanyagolható lenne, és az élővilágra sem jelentene veszélyt – a turbinák magassága miatt például a méhek nem kerülnek kapcsolatba a lapátokkal, a parlagi sas pedig szerintük nem közvetlenül a tervezett nyomvonal fölött repül.
A lakosokat azonban szemmel láthatóan nem nyugtatta meg a prezentáció. Többen részletesen érdeklődtek az előszerződés tartalmáról; a kérdésekre a falu ügyvédje, Katona válaszolt. Felmerült az is, hogy a zajhatás vizsgálata nem lehetne-e folyamatos, illetve hogy a vadállomány mennyire tűrné a változást – egy vadász például attól tartott, hogy a környékbeli nyulak és őzek eltűnnének.
A fórumra meghívták Jozef Chavkót, a ragadozómadár-védelmi szervezet (Ochrana dravcov na Slovensku) szakértőjét is, aki elmondta: ők korábban már kiadtak egy negatív állásfoglalást, mert a beruházás két madárvédelmi terület között valósulna meg, és szerintük a parlagi sas rendszeresen átrepül a térség felett. A denevérek vonulását is érinthetné a projekt. Chavko szerint a cég túlzóan leegyszerűsítette az ökológiai hatásokat. A beruházó képviselői erre azt válaszolták, hogy minden aggályt külön vizsgálnak, és a környezetvédelmi minisztérium szakértői értékelik majd a jelenségeket. Az erről szóló jelentés 2026 nyarán készülhet el, nyilvános vitára pedig augusztusban kerülhet sor.
A légkör a fórum előrehaladtával egyre feszültebbé vált. Több felszólaló nem csupán a projekt pénzügyi megalapozottságát kérdőjelezte meg, hanem azt is, hogy a cég hosszú távon valóban vállalná-e a felelősséget a létesítmények lebontásáért. A lakosok egy része attól tart: ha a vállalkozás néhány évtized múlva eltűnik, a településre maradhatnak a turbinák és az elszállítás költségei. A cég képviselői próbálták csillapítani az indulatokat, és még tanulmányutat is felajánlottak Ausztriába, hogy az érdeklődők megnézhessék, hogyan működik egy hasonló park a gyakorlatban.
A polgármester szerint azonban hamarosan el kell dőlnie, mit akar a falu: kilencven napon belül népszavazást tartanak a szélerőműpark ügyéről. A referendum eredménye nem lesz kötelező érvényű, de az önkormányzat figyelembe veszi majd. A fórumon felszólalt Halász Béla, Gúta polgármestere is, aki azt tanácsolta a lakosoknak, hogy tájékozódjanak alaposan, és vegyenek részt a népszavazáson. Szerinte ha a település nemet mond, akkor a beruházásból nem lesz semmi. Gúta maga nem támogatja a projektet.
A kétórás fórum végére sem sikerült közelebb kerülni a konszenzushoz. Egyes résztvevők továbbra is úgy gondolják, a bemutatott ígéretek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek, és tartanak attól, hogy a beruházás hosszú távon inkább terhet, mint előnyt jelentene. A hivatalos program után kisebb csoportokban még sokáig folyt a vita: többen úgy érezték, amit láttak, inkább csak a projekt „színpadi változata” volt, nem pedig meggyőző válasz a kételyeikre.
A témáról korábban ITT, ITT és ITT írtunk.
Fotók: a szerző
