Nemcsak itthon a helyieket sanyargatta a pandémia, hanem földijeink a világ távoli pontjain se éltek könnyebben. Északon is számos kihívással kell megküzdeni. Sorozatunk második részében egy a filmes közeg műszaki hátterének bebiztosításával foglalkozó technikus történetével ismerkedhettek meg.
Hatalmas érvágás volt a gútai Fűri Rolandnak a Covid-19 pandémia által okozott munkakiesés. Londonban dolgozott. Korábban hollywoodi filmprodukciók, angol tv-sorozatok és sportgálák és a londoni olimpia műszaki berendezéseit biztosította. Olyan sztárokkal futott össze, mint Daniel Craig, Keanu Reeves, Tom Hanks, Emma Thompson, illetve több ismert angol színésszel és sportolóval foghatott kezet. Világpremierekre hívták, VIP-belépőket kapott, Tom Hardyval is mozizhatott.
Bár már a világjárvány előtt elhatározta, visszaköltözik Gútára. De még mielőtt ezt megtehette volna, a pandémia rendesen hazavágta, de nem a jó értelemben.
„Egész családomat leteperte a vírus. Habár még jóval azelőtt, hogy Európában megjelent volna a koronavírus, lakótársaimmal és családommal úgy döntöttünk, 2020 végén hazaköltözöm Gútára. Ám március végén minden megváltozott, az eredeti tervet teljesen felülírta a Covid. A munkám teljesen eltűnt a süllyesztőben, lockdown és ami vele jár. Két-három hét után már annyira idegtépő volt, hogy ideiglenesen az Amazonban vállaltam munkát. Bezzeg ott meg sem érezték a járványt” – mondja Fűri Roland.
Úgy fogalmaz, hogy Anglia az anyagiak tekintetében kegyes volt hozzá, hiszen a munkabére 80 százalékát megkapta. Bár a nyár közeledtével már szabadabban lehetett közlekedni, csak éppen hazajutni volt nagyobb kihívás.
„Sajnos nem nagyon jártak a repülőjáratok. Ha meg igen, akkor hol állami karantén, hol negatív teszt meglétéhez volt kötve a belépés az országba. Sose tudhattad, mikor mivel állítanak meg és fordítanak meg. Öt hónap után, július végén ölelhettem magamhoz újra a kis családomat. Mikor augusztusban visszatértem Angliába, már meglehetősen jól visszaállt minden a régi kerékvágásba, ám csak idő kérdése volt az újabb lezárás. Kibírtam, ugyanis vártam, hogy decemberben végleg elhagyom a szigeteket. Hazatértem előtt Svédországból kaptam ajánlatot. Gondoltam, bevállalom, a kilenc hónap alatt talán az egész rémálom véget ér.”
Ez év elején ment oda.
„Más az itteni élet. Nem kell szájmaszkot viselni, nyitva tartanak a bárok, éttermek, a szabadban lehet sportolni. Más a kormány hozzáállása. Még mindig hisznek a tömeges immunitásban. Rettentően hiányzik a családom, nagyon nehéz hazajutni. Az egész tiszta déja vu. Remélem, hamarosan.”
Roland is elkapta a vírust, bár enyhe tünetekkel megúszta. Abban bízik, hogy már nem kell sokat várni arra, hogy hazatérhessen és újra együtt lehessen a számára legfontosabbal, a családjával.
Fotó: Fűri Roland szelfije
