Nemcsak itthon a helyieket sanyargatta a pandémia, hanem földijeink a világ távoli pontjain se éltek könnyebben. Északon is számos kihívással kell megküzdeni. Sorozatunk harmadik részében egy barista történetével ismerkedhettek meg.
Pár éve nyelvtanulás miatt került Ausztráliába Czompó Kevin. Bondi városban találta meg a számítását, közel a strand, aránylag minden adott a jó élethez. A tanulás mellett egy helyi étteremben vállalt munkát. Elégedett. Egy városban lakik Hugh Jackmannel, de Russel Crow-val is összefutott már.
A kenguruk és koalák földje azért rendkívüli, mert lényegében egy hatalmas sziget (ennek lesz jelentősége), éppen ezért érdekes, hogyan birkózott meg a világjárvánnyal.
Kevin úgy mondja, tavaly január közepén tért vissza Ausztráliába, megérkezése előtt egy napot még Sanghajban, ahová a szülei is elkísérték. Rendben lezajlott a családi kirándulás, s miután az ősök visszatértek Szlovákiába, megérkezett a baj Ausztráliába.
„Konyhai balesetet szenvedtem, elvágtam a csuklómat, a gyűrűsujjam és kisujjam megjárta. Azonnal orvosi ellátásra volt szükség, szerencsére a biztosításom fedezte. A rehabilitációmat ugyan nekem kellett állnom, de az nem volt vészes. Még csak a híradóban láttam, valami van Kínában, egy vírus. Ahogy áttért Ausztráliába, és mondjuk napi 200-300 fertőzött volt, radikális megoldást választott a vezetőség: mindössze két napos határidővel lezárták az országot. Se ki, se be, és jelezték, a helyieknek, akinek szükséges, az akkor térjen vissza, különben nem lesz rá lehetősége” – fogalmaz Kevin.
A karantén már úgy érte, hogy eleve a sérült kezével volt elfoglalva. Két hétig minden bezárt, még repülőjáratok se voltak, aztán fokozatosan kezdődött az enyhítés.
„Két hét után szinte a normál kerékvágásba tértünk vissza, annyival, ahogy azért a higiéniára jobban figyeltek, illetve arra, nehogy újra elharapózzon a betegség. Mobilapplikációt fejlesztettek, amibe bejelentkezve pontosan nyomon követhető volt, ki merre jár. Ez azonban nem nyerte el az emberek tetszését, ezért aztán módosítottak rajta. Ma már QR-kódok vannak a bejáratokon, azt kell leolvasni. Vannak Covid-rangerek, akik ellenőrzik, hogy a szolgáltatói és egyéb helyekre való belépéskor regisztráltak az emberek online. Bárban táncolni nem lehetett, csak ülni, és az italt is aplikáción keresztül lehet rendelni.”
A szigorítás mellett kellő motivációt is adtak az embereknek ahhoz, hogy tisztességesen betartsák a rendeleteket.
„Olyan app van, ami bepittyan, ha éppen egy Covidossal találkozol, és ez jelzi a rendszernek. Nekem egy vírusos emberrel sikerült edzenem, jiu jitsura jártam. Próbáltak elérni, de nem vettem a számot, aztán a rendőrség a munkáltatómnál érdeklődött. És mire elértek, a tizennégy nap helyett, ötnapos volt az elzártságom. Ez tehát a kézbalesetem előtt volt.”
Az oktatás távúton, zoom-on keresztül történik. A buszjáratokat és metróvonalakat minden állomásnál fertőtlenítik. Persze, voltak, akik privát Covid-partykat tartottak, őket szigorúan ellenőrizték, és Kevin azt mondja, a bírság ezer dollár.
„Egészen jó kompenzációs rendszert hoztak létre. Akiket legálisan foglalkoztatnak, mint például engem is, azok a munkabérük 80 százaléka mellett a napi fizetés tíz százalékának megfelelő összeggel támogatták meg. Még adóvisszaigénylésre is van lehetőség. Mindemellett olcsóbb lett az élet, akár a lakbér, vagy a termékek és szolgáltatások árai, a fizetéshez viszont nem nyúltak. Ugyan szigorítottak, de közben kárpótoltak is.”
Az országba lépőknek – mindnek – állami karantént írtak elő azzal, hogy a munkából illetve iskolából visszaérkezve ingyenes szállást biztosítottak szállodákban, ám a kirándulásból visszatérőknek fizetni kellett a szállásért.
Kevin szerint Ausztrália egészen jól kezelte a járványt, az emberek is készségesek. Amit még megfigyelt, hogy a természet is mintha fellélegzett volna egy kicsit és beindította az újjáélesztési mechanizmusait. A tavalyelőtt a világot bejáró az égett koalákról szóló képeket és videókat felváltották a természet újjáéledésének bizonyítékai.
A gútai srác azt mondja, ő korábban is nyitott volt és kihasználta az élet adta lehetőségeket, de beszámolt arról, hogy többek átértékelték az életüket.
Fotó: Kevin képarchívuma
