Halász éppenhogy megcsípte az elsőséget.
Bár az önkormányzati választások eredményei adottak és az alakuló ülés előtt különféle egyeztetések zajlanak a város ügyeit illetően, érdemes még pillantást vetni, mit is mondanak a számok.
Kezdjük azzal, hogyan sikerült Halász Bélának az elsőség. Röviden: hosszadalmas következetes rákészülés gyanánt. Halász civil aktivista, minden jellegzetességével, tehát amikor úgy látta, hogy valamiben gyorsan kell reagálni, akkor azonnal a tettek mezejére lépett, aláírásgyűjtéseket szervezett, lobbizott a magyar helységnévtáblákért, az orvosi ellátásért a gyorsmentőkön, Gúta szlovák névváltoztatásért, a disznófarm Gútára telepedés megakadályozásáért, az összeférhetetlen lakosok ellen is kiállt, de játszóteres szavazásakcióra is buzdított, illetve a világjárvány alatt megannyi szájmaszkot varratott. Hosszan lehetne sorolni. Olyan kiemelt ügyek ezek, amikre – ismerve a közigazgatás lassúságát – kifejezetten civil aktivizmusra van szükség. Lényegében Gútán 2006 óta tevékenykedik az önkormányzat mellett működő bizottságokban (építésügy, közbiztonság, vállalkozás). Nemcsak a helyi, hanem a megyei önkormányzatban is tevékenykedett (2009-2013), illetve az országos politikával is kacérkodott, ám ott nem járt sikerrel. Nagy ismeretlen még, hogyan és mennyire lesz képes az aktivista mivoltából fakadó akcióképességét a köztudottan csigalassúságú, hosszadalmas és sok esetben körülményes közigazgatásba átemelni és azzal ütemesebbé tenni. Éppen ezen fáradozásából adódóan ismerte fel Kürti Mónikában azt a civil lendületet, ami szerinte szükséges a dolgok előmozdítása érdekében és kérdés nélkül csapatához vonva szólt támogatásáról. Kritikusai éppen a forró kedélyű jellemét róják fel neki, illetve, hogy éppen ezért meglehetősen nehézkes vele az együttműködés. Ezen jellemvonásokból kifolyólag a „jó, de csináljuk már!” is lehetne a szlogenje.
Horváth Árpád 1993 óta a gútai városi hivatalban dolgozik, 2006-tól polgármesterként. Az ő kezdő szlogenje: „Valami új, valami más” volt. Az idő alatt végigkövette a folyamatokat nemcsak hivatalon belül, hanem az egész közigazgatásban, sőt, 2009-től a megyei önkormányzatban is (egy választási ciklus alatt Halásszal együtt) tevékenykedik. Közbenjárásával számtalan projekt valósult meg a városban, 16 év alatt megannyi fejlesztés is történt. Politikai támogatói az évek során változtak, és leginkább dr. Viola Miklóst gondolják mögé. Horváth bár nagy ügyek mellé állt, jól látható, kifejezetten a nevéhez köthető összvárosi akciója nem volt. Többször nyilatkozta, hogy leginkább nagyobb csapatban tud dolgozni, ahol mindenki elvégzi a rá bízott feladatokat és azt minőségi szinten teljesíteni is tudja. Hogy milyen intenzitással történtek, meg mennyire hatékonyan, az szemlélet kérdése, attól függően, ki mit tart elsődlegesen megoldandónak, saját érdekei szempontjából. Vezetése alatt az előző polgármesterek ciklusaihoz képest jelentősebb fejlesztések történtek a városban. Ha a rendszerváltástól számítjuk, előtte ugyanis csupán az azt megelőző száz évvel azelőtti fejlődésrobbanás, illetve a dunai árvíz utáni országos segítséggel megvalósuló újjáépítés tekinthető annak. Terjedelmi okokból felsorolni is nehéz lenne, mi minden valósult meg polgármestersége alatt, de talán az egyik – ha nem a legnagyobb – érdem az egészségügyi központ felújítása. Próbálkozott az országos politikával is, ám nem járt sikerrel. Horváth kritikusai a lassúságot róják fel neki, ő maga megfontoltságnak hívja. A Szövetség húzása viszont taktikailag jó volt, még ha kicsivel is elment a vezető pozíció.
Mindkét fentebb említett polgármester (kijár a volt városvezetőnek is) kiemeli a csapat és együttműködés fontosságát és jelentőségét. Valamint mindketten megegyeznek abban, hogy szükség van civil aktivistákra is, mert vannak ügyek, amik nélkülük nem valósíthatóak meg – az elkerülőút megépítésének sürgetésére a térség polgármesterei indítottak petíciót, semmit nem tudni a sorsáról…
Itt érkeztünk el ahhoz, hogy körültekintően megvizsgáljuk a hétvégi választások eredményeit.
Elsőkörben a káprázat és radikális nacionalizmus jut az ember eszébe, amikor értékeli az adatokat. Halász ugyanis köztudottan a Fidesz nagy híve, nagyon jó kapcsolatokat ápol a párttal és az ahhoz köthető vállalkozói csoporttal, illetve a közösségi oldalán olvasható nézetei is magyar szélsőségre utalnak (liberálfasizmus, progresszivitás elutasítása, genderlobbi, migránskérdés, stb. – hogy csak párat említsek).
Horváth nem kampányolt, aktivitása se igen volt látható, és inkább a burokban létezést választotta, bár a kötelező kampányrendezvényen megjelent, ami édeskevés volt ahhoz, hogy sikerüljön nyernie. (frissítve: 16:30, másolásnál kimaradt a bekezdés).
A gútai választás során két erő folytatott párharcot, miben csak hajszálnyira sikerült győzelmet aratni Halásznak. Gútán a 8848 választópolgárból 3847 élt a választás jogával, ami az átlagos 43 százalékos részvételt hozta. Tehát 5000 ember távolmaradt, illetve lábbal szavazott, vélhetően közönyösségből. Négy évvel ezelőtt több mint 51 százalékos volt a részvétel, ami már jobban jelezte a voksolás demokratikus mivoltát, hiszen több mint a fele járult az urnákhoz. Idén mindössze alig több mint száz szavazaton múlott Horváth győzelme, ami rendkívül szoros és kiegyenlített erőviszonyt mutat. Korántsem bukás, az ugyanis akkor lenne, ha jelentős különbség lett volna a két fél között.
Harmadik, mára futottak még kategóriába eső, Kárpáty Ernő volt, aki az „ellenzéki összefogásban” hitt és maga mellé vonta azokat a független (és két Progresszív Szlovákia párttag) képviselőket, akik úgy érezték, hogy nem kaptak kellő kibontakozási lehetőséget a helyi önkormányzatban. Kárpáty bár rövid ideig szintén a Progresszív Szlovákia párt tagja volt, ám a konzervatívabb vonalat képviselte, másfél éve kilépett a pártból, mert megfogalmazása szerint ideológiailag függetlennek kell lennie egy polgármesternek. Az ő szereplését csúnya bukásnak lehet tekinteni, és beszédes, hogy négy éve és idén is hasonló szavazatot gyűjtött be képviselőként (2018-ban 725 voks, idén 715 karika) és nem sokkal többet polgármesterjelöltként (781 szavazat). Oka elsősorban a nem megfelelő kampánytechnika, nem megfelelő és sok esetben kétes megítélésű emberek bevonása. Legnagyobb támogatója, Forgács Attila (PS) 473 szimpátiaszavazatot gyűjtve kibukott a gútai parlamentből. Érdekesség, hogy párttársa, Forró Tibor (PS), aki négy éve polgármesterjelöltként indult, idén is szép számú szavazatot (830-at) gyűjtött be – azaz őt nem ejtették ki a gútaiak és nem „büntették” meg. Ellenben az látható, hogy szép lassan lemorzsolódik az egykor szebb napokat is megélő, végülis mindenkori hellógútás frakciójuk – volt ciklus, mikor négy képviselőjük is volt, idén kettőre csökkent a számuk. Kárpáty is probálkozott már az orszásog politikával, ami nem jött össze.
És éppen az ideológia-függetlenséget nem látják Halász kritikusai. Ő ugyan megrögzötten hangsúlyozza a „Gútaiak Gútáért” elvet, mondhatni „Gúta first”, vagy akár „Nekünk Gúta az első” – a választás utáni első bejegyzése is ezt a „nemzetiességet” hangsúlyozta (ismeretes, a gútaiak annak idején saját magukra nemzetként tekintettek).
Ami a helyi önkormányzat képviselői összetételét illeti, meglehetősen változatos a paletta. Vannak újak, illetve régi harcosok. Ha szigorúan a pártbeli és függetlenes hovatartozást nézzük, akkor a 17 tagú testületben 7 Szövetség/MKP-s van, 1 Progresszív Szlovákia és 9 független képviselő. De ha ezt csoportokra bontjuk, akkor Halásznak nincs többsége az önkormányzatban, egyelőre, hiszen csupán két biztos támogatóra tud támaszkodni, és még ha sikerül is egyik-másik független képviselőt magához vonnia, még akkor sem biztosított automatikusan a többség. Míg Horváth aránylag jól tudott ebben dolgozni, Halásznak nem lesz egyszerű dolga.
Következik a helyezkedések időszaka, és egy ideig eltart, míg kikristályosodnak a hatalmi kontúrok, azonban láthatóan bár kisebbségben van a Szövetség, mandátumuk még az alacsony részvételnél is erős, míg a többiek gyengültek, viszont nekik is az új helyzettel szükséges lesz megbirkózni.
Az alakuló ülésre Halász Béla megválasztott polgármester közösségi oldalán közzétett információ szerint november 21-23 között kerülhet sor és csak azután indulhat meg az érdemi munka egy teljes város életét illetően, valamennyi intézménnyel és társulattal egy válságos időszakban Szövetség/MKP-s többséggel.
Fotók: villagutta képarchívum, Fűri Gábor