A város 2025-ben rekordnagyságú költségvetéssel és több mint hétmillió eurónyi beruházással zárt, miközben nőtt az adósságállomány és átalakult a finanszírozási szerkezete.
Kettős képet mutat Gúta 2025-ös zárszámadása. A hivatalos értékelések szerint a város pénzügyi stabilitása megmaradt, a vagyon tovább nőtt, és a költségvetés a törvényi keretek között maradt. Ugyanakkor a számok azt is jelzik, hogy a fejlesztési volumen és a finanszírozási igény egyszerre nőtt, miközben az adósságállomány is emelkedett.
A 2025-ös költségvetést még 11,4 millió eurós főösszeggel fogadta el a képviselő-testület, az év végére azonban a módosítások után a bevételi oldal 22,5 millió euróra, a kiadási oldal pedig 20,3 millió euróra nőtt. A költségvetést kilenc alkalommal módosították az év során.
A város működési költségvetése 2025-ben 418 ezer eurós többlettel zárt, miközben a beruházási oldal közel 3,9 millió eurós hiányt mutatott ki. A működési többlet és a beruházási hiány eredőjeként a költségvetés összességében 3,5 millió eurós hiányt mutatott, amelyet pénzügyi műveletekkel – köztük hitelekből és egyéb finanszírozási eszközökből – fedezték.
A pénzügyi műveletek egyenlege 4,37 millió eurós többletet eredményezett, így a város végül 867 ezer eurós számviteli többlettel zárta az évet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ekkora összeg ténylegesen szabadon felhasználható lenne, mert a zárszámadás szerint a ténylegesen képződő új tartalékalap 83,8 ezer euró, míg a teljes tartalékalap 2026 elején 687 ezer euró körül alakult.
Rekord beruházások, EU-s és hitelforrásokkal
Gúta 2025-ben több mint 7,1 millió eurót költött beruházásokra. A fejlesztések jelentős része külső forrásokból valósult meg, beleértve állami, európai uniós és megyei támogatásokat. A legnagyobb tétel az új bérlakásépítési programhoz kapcsolódik. A közlekedési minisztérium 800 ezer eurót folyósított 2025-ben, a teljes támogatás pedig meghaladja az 1,5 millió eurót, amelynek egy része 2026-ban érkezik meg.
Emellett európai uniós forrásból valósul meg a „Vízmegtartó intézkedések Gútán” című projekt, valamint sportcélú és megyei támogatások is érkeztek kisebb beruházásokra. A város saját bevételt is szerzett ingatlanértékesítésből, mégpedig a déli zónában zajló telekeladások több mint 831 ezer eurót hoztak a költségvetésnek.
A beruházások finanszírozása nem volt zökkenőmentes. Az Adamis Anna Városi Művelődési Központ felújításához kapcsolódó uniós támogatás kifizetése elhúzódott, ezért a városnak áthidaló hitelt kellett felvennie. A Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank több mint 1,14 millió eurós hitelt biztosított a projekt átmeneti finanszírozására. A pénzügyi osztály vezetése szerint az áthidaló hitel nem része a város hosszú távú adósságállományának, mivel ideiglenes finanszírozási eszközről van szó.
A város hitelállománya egy év alatt 1,75 millió euróról 3,03 millió euróra emelkedett. Gútának jelenleg hét hitele van, amelyek közül négy az állami lakásépítési alaphoz kapcsolódik, emellett kereskedelmi banki és fejlesztési banki hitelek is szerepelnek a portfólióban. A növekedés ellenére a mutatók továbbra is a törvényi határok alatt maradnak, mert az adósság a megelőző évi bevételek 25,3 százalékát teszi ki, miközben a jogszabály 60 százalékos felső határt enged.
A hiteltörlesztés és kamatok együttes terhe 5 százalék körüli szinten maradt, ami szintén jóval a 25 százalékos plafon alatt van.
A zárszámadás szerint a város bevételei tovább növekedtek, 2025-ben a befolyt bevételek elérték a 13 millió eurót, ami több mint egymillió eurós növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor a dokumentum kiemeli, hogy a saját bevételek szerkezete változik, részben az állami finanszírozási rendszer átalakítása miatt. A bevételek egy része csökkent, miközben a pályázati és transzferekből származó források súlya nőtt.
Egyensúly külső forrásokkal
Németh Iveta, a város főellenőre szerint a pénzügyi stabilitás 2025-ben nem romlott, a bevételek növekedtek, a költségvetés egyensúlyban maradt, és a vagyon több mint 5 millió euróval gyarapodott. A főellenőr ugyanakkor jelentésében arra is figyelmeztetett, hogy a pénzáramlás alakulását folyamatosan figyelni kell, mivel egy önkormányzat viszonylag gyorsan nehéz helyzetbe kerülhet akkor is, ha a mérleg összességében stabil képet mutat.
A képviselő-testület bizottságai tudomásul vették a zárszámadást, és annak elfogadását javasolták.
Halász Béla polgármester szerint a város „történelmi rekordköltségvetést” és „rekordfejlesztési évet” zárt, amelyet sikeres pályázatok és beruházások tettek lehetővé. A város vagyona az elmúlt három évben összesen több mint 12 millió euróval nőtt. A városvezetés szerint a hitelek a fejlesztések természetes velejárói, és a jelenlegi arányok mellett a pénzügyi helyzet stabilnak tekinthető.
A 2025-ös számok alapján Gúta nem egy pénzügyi válságban lévő önkormányzat képét mutatja. Inkább egy olyan városét, amely egyszerre próbál alkalmazkodni a szűkülő mozgástérhez, miközben rekordméretű beruházási programot visz végig.
Címlapkép: városi hivatal
