Ötven esztendeje versenyeztetik az énekeseket. Peter Šrámek is Gútáról indult. Fél évszázados jubileumát ünnepelte a Gútai Líra. Egykoron szereplő előadók is nosztalgiáztak.
Kevés olyan szlovákiai magyar énekes verseny van, amely megélte volna a fél évszázados jubileumát. Az 1969-ben útnak indított Gútai Líra korában megelőzi a Pozsonyi Lírát. A Kis-Duna és Vág összefolyásánál lévő mintegy tízezer lelket számláló városban anno Oláh József, helyi népművelő fejéből pattant ki az ötlet, a magyarországi táncdalfesztiválok mintájára gútai versenyt hirdetett. A helyi földműves-szövetkezet mellett működő ifjúsági klub tagjait beszervezte zsűrinek, a díjakért szponzorokat szólított meg. Előbb járási, később régiós, majd pedig országos illetve nemzetközi megmérettetéssé terebélyesedett. Az előzsűrizést követően gálaműsort tartottak, amely mindig is többórás volt. Kezdetben öt, végül két és fél órán át daloltak az amatőr táncdalénekesek, akiket élő zenekarok, mint a gútai Star, a Zajace, a Top Ton, vagy a Modifik illetve az Arizóna mellett az Alma Art zenekar kísért, ám zenei alapokra is daloltak az előadók.
A versenyzők között Arany-, Ezüst- és Bronzlírát osztottak ki, valamint a közönség is megszavazhatta kedvencét. A politikai fordulatok nem igazán kezdték ki az énekversenyt, bár a bársonyos forradalmat követő években szünetelt a Gútai Líra, amit 1998-ban a Sipos Univerzal élesztett fel, és rákövetkező éven a rendezést átvette a helyi városi művelődési központ, illetve 2007-ben az Alma Art Polgári Társulás égisze alatt került megrendezésre. Prominens zsűritagok is tiszteletüket tették. Egyebek mellett Gútán zsűrizett Katona Klári, Harangozó Teri, Karol Konárik, Tatiana Hubinská vagy éppen a Barátok közt tv-sorozatból ismert R. Kárpáti Péter. Számos tehetség bemutatkozott a gútai közönségnek, akik aztán félprofi vagy profi szinten folytatták pályafutásukat. Szulcsányi Béla, az 1998-as Líra győztese egészen Spanyolországig ment. De ismertebb nevek között találjuk a 2000-es Líra győztesét Ambrus Lelkes Simonat, vagy a 2004-ben Aranylíárt nyert nyárasdi Bacsó Mátyást, valamint a keszegfalvai Mészáros Tamást, aki jelenleg a Magyarock dalszínház tizenhat darabjában szerepel. Kiemelendő Vadkerti Imre, a későbbi István a király rockopera újrafeldolgozásának szereplője, és Peter Šrámek, aki 2013-ban az Aranylíra mellé a Közönség díját is elnyerte.
A világot jelentő deszkák nemcsak a régióban jelentettek sikert, hiszen Marika Valentová például a nagy presztízzsel rendelkező San Remo-i Junior Dalverseny döntőjébe jutott, mivel a napokban Prágában gyakorolt fellépésére, nem tudott eljönni a gútai gálára. A több mint két órás műsorban tizenhárom egykori „lírás” vett részt, mások videóüzenetben köszöntötték a jubiláló versenyt és a gútai közönséget. Eljött a nagyfödémesi Fám Péter is, aki 1973-ban szerezte meg az Aranylírát. Hatalmas ovációt kapott Peter Šrámek, aki saját és egy Zámbó Jimmy dalt hozott a gútai közönségnek.
Szépe Hilda főszervező számára egyben ez volt az utolsó is, szeretné átadni a stafétát. Ennek apropóján Horváth Árpád polgármester elismerte Szépe áldozatos munkáját és kitartását, valamint kiemelte az önzetlen kultúr- és sportemberek odaadó tevékenységét. Mindezek fényében tudott ötven évig fennmaradni a határokon is túllépő énekverseny. Eme apropóból a polgármester egy Aranylírát adományozott Szépe Hildának, megköszönve az eddigi ténykedését. A Gútai Líra jövője egyelőre bizonytalan, az új nemzedéken múlik a hagyomány továbbvitele.