Éves összefoglaló.
Amit a népszámlálásból Gútára vetítve kiderült, hogy az elmúlt húsz évben több mint kilencszázzal csökkent a magyarok a száma a városban (2001: 8742, 2021: 7839), és ugyanezen időszak alatt kétszázzal több lett a szlovák (2001: 1890, 2021: 2152). De érdekes képet mutatnak a vallási hovatartozásra vonatkozó adatok is. Míg húsz éve a lakosok több mint 76 százaléka vallotta magát római katolikusnak, jelenleg alig több mint 55 százaléknyian állítják ezt magukról. Két évtized alatt mintegy háromszázzal csökkent a lakosok száma, nagyjából 10500 a lakosok száma, és annak jelentős része, mintegy 70 százaléknak alap- illetve középiskolai végzettsége van, a felsőfokú végzettséggel alig ezren rendelkeznek, ez kb. 9 százalékot tesz ki.
Mindezen számadatok kiviláglottak az iskolai beiratkozásoknál is, hiszen 2022-ben legtöbb beiratkozóval az egyházi iskola büszkélkedhetett (40), a szlovák alapiskola (35) végzett a második helyen, utána a Corvin (26) és a Rákóczi (11). És bár összességében többen választották a magyar iskolákat Gútán mint a szlovákot, ám az abszolút számokat és a trendeket szemügyre véve látni, hogy egyébként egyre vonzóbb a szlovák iskola.
„Használjuk ki a rendelkezésre álló időt arra, hogy elgondolkodunk a karácsony üzenetén, és ügyeljünk arra, hogy az óvintézkedések ellenére se vesszen ki az az emberi kapcsolatokból a türelem, az egyetértés, az összetartozás, a szeretet és a béke fogalma” – mondta Horváth Árpád polgármesterként újévi beszédében. Utalva a Covid-időszak okozta lelki gyötrelmekre, amik szintén hozzájárultak ahhoz, hogy ha nem is teljesen, de új fordulatot vegyen a város élete. És akkor még nem volt tisztázott, hogy a Kárpáty és Halász polgármesteri jelöltségével milyen irányban halad tovább a város, mert az utolsó pillanatig viszonylagos volt Horváth győzelme, bár nem igazán volt érzékelhető reformhangulat. Ám az alig több mint negyven százalékos részvételi arány a helyhatósági választásokon, amin belül a puruki választókörzetben rekordmagas volt a részvétel azt mutatta meg, hogy a Covid és a kormány kaotikus intézkedései és azok interpretálásában lévő városvezetés miatti frusztráltság egyfajta bosszúszavazásban öltött testet. Tizenhat év után új polgármestere lett Gútának, Halász Béla személyében, aki meglepő módon egyik olyan ellenfelét vette magához, akivel pár nappal a választások előtt még lényegében hadilábon állt. Aztán érdekes fordulatot vett a szavazás és Horváth hajszál híján veszítette el a tisztségét. Fontos adalék, hogy mintegy ötezer választópolgár távol maradt az urnáktól.
Amire viszont a Covid-időszak rámutatott: az aktivizmus iránti igény. Ez leginkább abban mutatkozott meg, hogy a közhatalom elévülten, dinoszauruszként viselkedik, miközben az események azonnali reakciót igényeltek. Ennek csak részben tudott megfelelni a városvezetés és a lendületesebb, illetve gyorsabb reakcióidőt Halász tettei (közéleti aktivizmusa által) mutatták és azt díjazták az emberek. “Elég volt a lagymatagságból!” – címszó alatt. Hogy aztán olyan szélsőséges, már-már euforisztikus magatartást hozzon, aminek egyik jellegzetes példája: “az új polgi tizenhat nap alatt többet csinált, mint az előző tizenhat év alatt”, ami természetesen nem csak elvakult túlzás, de egyenesen butaság is.
Felülkerekedett az általában elégedetlen közösségi réteg. Látva ezt a közlezüllést a helyi művelődési központ a régióban páratlan módon újraéleszteni kívánta a kultúrát, mégpedig interaktív és közenségbarátabb módon. Minek következtében a korábbi években sem látott kulturális sokszínűség és változatos programfolyam kelt életre, hozzávetőlegesen több mint 60 akció (+ vásárok: nyári, karácsonyi) valósult meg a városban.
Némi ellentételezés az orosz–ukrán háború, ami szintén befolyásolta Gúta közéletét, és az egyre közelebbre kerülő migránsválság – amikor is már láthatóan és többször is a városban fogtak el menekülteket. Válságból válságba tartott a közélet, miközben megpróbált aránylag normális életet élni.
Nem segítette a köznyugalom elérését a szennyvíztisztító üzem felújítását és bővítését előirányzó alapkőletételnél tapasztalt ellenállás sem. A kedélyek nem csillapodtak és a frusztráltság nőtt az emberekben.
A szlovák kormány amatőr vezetése egyre nagyobb ellenkezést váltott ki, ami aztán lecsapódott helyi szintre is. Rég nem látott ellenállást szült az önkormányzatok részéről, amik sztrájkkészültségbe álltak, ám még ez sem tudta elhozni az áhított nyugalmat – fogatlan oroszlánként érződött a városvezetés is.
Mindehhez hozzájött az egyre jobban előtörő közbiztonság elvesztésére vonatkozó érzület, miszerint akárki csak úgy járhat-kelhet a városban be-benyitva hajlékokhoz és nincs kellő visszatartó erő. Nem beszélve arról, hogy a központban szégyentelen egyének dorbézolnak, és diákok hol a város parkjában okoznak tüzet, vagy vasrúddal egymásnak esnek a sportcsarnok mellett. Illetve ékszereket csennek el.
Egyre jobban meglátszanak a szociális különbségek, a bolti lopások és zsebes tolvaljások is jobban szem elé kerültek. Duplájára nőtt a rászorulók száma, amit az azzal foglalkozó szervezet is nagyon megérzett – elmaradtak a nagyszabású élelmiszer-adományok.
Leginkább azonban a gyermekorvos távozása és a betöltetlen tisztsége miatti frusztráció tett be a gútaiaknak. És még ha páratlan módon felújításra került az egészségügyi központ, nem tudott közörömet szerezni Gútának.
Tavasszal bejelentésre került a Gúta-Komárom közút felújítása, ám azután is keserű szájíz maradt. Hiszen először teljes felújítást zengtek be, aztán a kivitelezés többször is elodázódott, majd amikor a városlakók személyesen is látták a folyamatot meg a vélhető minőséget (“úgyis csak kétévig tart ki a kamionok miatt”), szintén nem volt felhőtlen az öröm.
Bár arányait nézve elég jó évet zárt a mezőgazdasági szövetkezet, és szerencsésen megúszta a rendkívüli aszályt, a gútaiakat kiborította a Dögös területen lévő tó látványos hanyatlása és bár a szúnyoginvázió emiatt elmaradt, a természeti katasztrófa még jobban igénybe vette az emberek megtépázott idegrendszerét.
Mindebbe jött tehát az önkormányzati választás, amelyben leginkább Halász Béla érezte ki és szolgálta ki a közhangulatot – minimalista választási program, maximális szórakozás, kikapcsolódás a “felejtsük el a gondokat és mulassunk jókat” (trollfoci, kisgrófo, stb.).
Az év végére kifulladó “gútai nemzet” részben megtorolta az elszenvedett sérelmeit, ám a 2023-as évre felemás érzésekkel lép be, és továbbra is erős pesszimizmussal és aggodalommal tekint az új évbe.
