Végigvettük a várost érintő történéseket.
Három év telt el Gúta polgármesteri ciklusából, amely alatt számos kihívással és fejlesztéssel kellett szembenézni. Az interjúban részletesen beszél a város vezetésének nehézségeiről, a közéleti hangnemről és a kommunikáció átláthatóságáról, miközben kitér a politikai vitákra és az esetleges megosztó kommentek hatásaira is. Választ kapunk arra, hogyan sikerült a testületet „egy irányba húzni”, milyen személyi döntések és átszervezések történtek a hivatalban, valamint hogyan kezelik a közösségi oldalakon megjelenő kritikákat és kommenteket.
A gazdasági és infrastrukturális fejlesztések kapcsán szó esik a Déli Zóna projektjéről, a LIDL-beruházásról és a csatornázási munkák állapotáról, valamint arról, hogyan próbálják támogatni a helyi kis- és középvállalkozásokat, miközben egyre nagyobb terhet jelent a hitelből finanszírozott beruházások kérdése. Az oktatási és demográfiai kihívásokra is kitér a polgármester, aki elmondja, milyen stratégiák vannak a népesség megtartására, az iskolák helyzetére és a drog elleni küzdelem állására.
A környezetvédelem és zöldterületek témaköre kapcsán kiderül, mi a helyzet a közösségi erdővel, a városi faültetésekkel és a kivágott fák pótlásával, míg a turizmus és kultúra területén a vízimalom fejlesztései, a szabadidőközpont, a termálfürdő tervei, valamint a VMK rendezvényeinek kihívásai kerülnek szóba. A közlekedési projektek állapotát, például a kerékpárutakat és buszmegállókat, valamint a város közéleti és politikai üzeneteit is részletesen tárgyalja.
Végül a polgármester beszél az egészségügyi központ helyzetéről, a lomtalanítási rendszer tapasztalatairól, a csörgői fekete építkezések kérdéséről, a közelgő park- és vízmegtartási projektekről, valamint a digitális infopanelek kihelyezéséről. Az interjú zárásaként személyes visszatekintést ad arra, mely eredményeire a legbüszkébb, és mit tenne másképp a ciklus hátralévő részében.
Az interjút két részletben közöljük, hogy minden témakör alaposan kibontásra kerüljön, és olvasóink minden fontos kérdésről részletes tájékoztatást kapjanak.
Az első rész ITT található.
GútaOnline: Térjünk rá a demográfiára. A város népessége csökken és elöregszik. Van-e stratégiájuk a lakosságszám növelésére vagy legalább a 10 ezres határ megtartására?
Halász Béla: Városunknak nagy érvágás volt a Covid-járvány, nagyon sokan elhunytak, többen, mint ahányan születtek. A lakosságszám csökken, bár nem drámaian. Ezért is vannak a fejlesztések, például építjük a 48 új lakást, hogy fiataloknak tudjunk lakást biztosítani, valamint telkeket kínálunk olyan áron, amely lehetővé teszi a családalapítást. Mindent megteszünk azért is, hogy Gútát az egyelőre nem itt lakók számára is vonzóbbá tegyük, hogy megszeressék és itt maradjanak. Ha a munkahelyük is ideköti őket, talán ide is költöznek. A turizmus is hozzájárulhat ehhez. Ez azonban nem csak nálunk gond, hanem a térségben és egész Európában is. Komoly kihívás ez minden vezető számára. A települések elnéptelenednek, de szerencsénkre még van egy vonzáskörzetünk és jó iskolahálózatunk. Valójában minden megvan ahhoz, hogy itt lehessen családot alapítani. De kétségtelen, hogy ezen még javítanunk kell, és ezt folyamatosan tesszük. Félek attól, hogy a lakosságszám tízezer alá csökken, ami nagyon rossz lenne. Ezért kell mindent megtennünk, hogy a fiatalok családot alapítsanak és gyermeket neveljenek. Ugyanakkor ez már nem kizárólag rajtunk múlik. A családalapítási kedv csökken, sokan csak egy gyermeket vállalnak, a kettő már ritkább. Ez pedig a vezető politikusok felelőssége.
GútaOnline: Ha már az iskolahálózatot említette, mit terveznek a csökkenő tanulólétszámú iskolákkal? Várható-e átszervezés, például óraadó rendszer bevezetése?
Halász Béla: Ha összevetjük az öt évvel ezelőtti adatokat a maiakkal, azt látjuk, hogy a helyzet stabilizálódott. A Rákóczi iskola volt a legnagyobb kihívás, de most már húsznál több a beiratkozott gyermekek száma. Minden iskola jól áll jelenleg. Természetesen lehetne még jobb is, de a mostani reformok, például az iskolák közötti szorosabb együttműködés, már részleges sikert hoztak. Ezért is mondom, hogy meg tudjuk tartani az iskoláinkat. Ugyanakkor országos szinten a minisztérium célja az iskolaközpontok létrehozása, és nem úgy fogják támogatni az iskolákat, mint eddig, hanem kizárólag a tanulólétszám alapján, függetlenül a fenntartótól. Mindenképp szükséges valamilyen kombinációt keresni. Egyelőre csak halasztani tudjuk a változásokat, de azok később biztosan előjönnek. Az oktatási bizottsággal is dolgozunk a megoldáson. Ez is nagy kihívás. Anyagilag stabilizáltuk a helyzetet, viszont a környéken bezártak a kisiskolák, vagy nehézségekkel küzdenek, így az ottani diákokat is fogadjuk. Még az is opció lehet, hogy iskolabuszt biztosítunk számukra. Ez nem csak Gúta, hanem a régió egészének problémája. Mondhatnám, hogy még nem a piros zónában vagyunk, de már a sárgában.
GútaOnline: Korábban egy iskolai videóban harcot hirdetett a drog ellen. Hol tart most ez az ügy?
Halász Béla: Polgármesterként sok információm van erről, de rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok mindenható. Ezek a dolgok már kívül esnek a hatáskörömön, egyszerűen tehetetlen vagyok. Amit tehetünk, hogy megerősítjük a felvilágosítói tevékenységet az iskolákban. A probléma két részből áll: az egyik bűnügyi, ebben a rendőrség illetékes, a másik pedig a szülők felelőssége. A rendőrség kapacitásproblémákkal küzd, nincs elegendő erőforrásuk. A szülők pedig sokat dolgoznak, így kevesebb minőségi időt tudnak a gyerekekkel tölteni, pedig ez nagyon fontos lenne. És ne legyen lelkiismeretfurdalásuk, ha elveszik a gyerekek telefonját; figyelniük kell a chateléseiket is, mert elképesztő, milyen módon kommunikálnak és viselkednek a tizenévesek. Nagy felelősség hárul a szülőkre. Mindenkinek oda kell figyelnie… Ha pedig az iskolai zaklatásokra gondolunk, sok gyerek fél bevallani az ilyesmit. Az iskolapszichológusok segíthetnek, de ott is hosszú a folyamat, akár fél év is eltelhet, mire a gyermek kialakítja a bizalmat, és el meri mondani a problémáját. Addigra viszont már lehet, hogy késő. Ezért is kiemelten fontos a szülői jelenlét és odafigyelés a gyerek életében, jobban, mint valaha, mert ilyen világban élünk.
GútaOnline: Mi a helyzet a közösségi erdő ötletével? Minden újszülöttnek ígértek fát ültetni – mikor lesz ebből valami?
Halász Béla: Ez a koncepció még fejben van, de a csatornahálózat építése után kb. 1200 fát tervezünk kiültetni. Elkészült egy terv arról, hová és milyen fákat ültetnénk. Ősszel kezdhetnénk, bár elképzelhető, hogy inkább jövő tavasszal valósul meg. Egy közösségi erdőt szeretnénk létrehozni, akár gyümölcsfákkal, hogy bárki kimehessen és szedhessen almát, körtét vagy más ősgyümölcsöt. Volt ötlet, hogy a Szent Rozália parkban legyen, de a felújítás miatt ott nem lehetséges. Egyelőre nincs meg a megfelelő helyszín, bár akár a vízimalom melletti területen is megoldható lenne.
GútaOnline: Milyen koncepciójuk van a meglévő fák védelmére és a zöldövezetek kezelésére?
Halász Béla: Egy külsős cég végezte a helyzetfelmérést, és folyamatosan odafigyelünk a fás területekre. Korábban általános gyakorlat volt, hogy egy kivágott fa helyett három újat kellett ültetni, de azt nem ellenőrizték, megtörtént-e ez vagy hol. Jelenleg Kincel Marián feladata ennek az ellenőrzése, ő rendelkezik egy listával, amely meghatározza, hogy fakivágási engedély esetén hová és milyen fát kell ültetni, és azokat gondozni kell. Ő helyszíni szemlékkel ellenőrzi ezt. Bízom benne, hogy ez a rendszer fokozatosan jól fog működni. A már említett 1200 fa ültetésével egy régi adósságot törlesztünk, és azokat gondozni, öntözni kell majd. Ráadásul utcakoncepciókat dolgozunk ki a lakosok bevonásával, így a közterületek egységes képet fognak mutatni, és minden utcakép jellegzetes lesz. Például a Diófa utcában talán egyáltalán nincs diófa, vagy a fabetegség miatt más, betegségekkel és klímahatásokkal szemben ellenállóbb fafajokat kell majd ültetni. Szakemberrel dolgoztunk ki egy anyagot, amely alapján történik a faültetés. A temetőben már elvégeztük ezt a munkát, lecseréltük a tujákat.
GútaOnline: A Dögös és a vízimalom már a városé, nyertes pályázat is van. Mikor indulnak a fejlesztések?
Halász Béla: Ez egy hosszabb folyamat lesz. Jelenleg az első szakaszban vagyunk, meg kell kötnünk a szerződést a minisztériummal, ami nagyjából két-három hónapot vesz igénybe, majd elindul a közbeszerzés. Ha minden jól megy, 2026 tavaszán elkezdhetünk ott működni. A pályázat szerint 2027 végéig kell elkészülnünk, tehát van időnk, hogy alaposan átgondoljuk a megvalósítást. Nem mindegy, ki nyeri a közbeszerzést, bár sok beleszólásunk nincs. De olyan feltételeket fogunk szabni, hogy a kivitelező értse a természetvédelmi koncepciót, és legyen tapasztalata is. Mindenképp a környezethez illő épületeket szeretnénk, hogy ne tűnjön idegennek vagy műnek, hanem szervesen kapcsolódjon a természethez. Tervezünk egy gyönyörű, fából készült szabadtéri színpadot, valamint új szociális helyiségeket, kívül faszerkezetűeket, de belül modernet. Már léteznek ilyen épületek. Lesznek kiszolgáló egységek is, amelyeket vállalkozóink bérbe vehetnek és üzemeltethetnek. Tervben van egy játszótér is, hogy a családok is megtalálják a maguk örömét. Vannak további elképzelések a békavárral kapcsolatban is, ahol facölöpökkel építenénk meg a kontúrokat, így bejárhatóvá válna. A „tóval” is szeretnénk kezdeni valamit. Bár elegendő lenne csak mélyíteni és rendbe tenni, de természetvédelmi terület, és még élnek benne olyan őshonos élőlények, ezért ez egy kicsit nehézkes. Remélem, hogy a környezetvédelmi minisztérium is foglalkozik majd vele, hiszen az ő feladatuk a természet megóvása. Ahhoz azonban ezt meg kell lépni.
GútaOnline: Mi lesz a malomnál lévő épületekkel?
Halász Béla: A malomnál található parasztház és a kültéri kemence felújításra kerülnek. A többi épületet, beleértve a malomkocsmát is, amely életveszélyes állapotban van, lebontjuk. Helyükön szabad terület lesz, ahonnan jól rálátni majd a vízimalomra.
GútaOnline: És Šáli Iván elképzelése, hogy egy gazdasági udvar is legyen, hogyan valósul meg?
Halász Béla: Az még a jövő zenéje. El tudnám képzelni, például egy kis állatparkot, de nem gondolom, hogy ezt a városnak kellene létrehoznia. Egy gazda akár saját minifarmot is indíthatna. Látványosságnak mindenképp jó lenne.
GútaOnline: Továbbra is tervben van egy termálfürdő létrehozása?
Halász Béla: Talán itt árulom el először, de már egy éve dolgozunk ezen a projekten. Jelenleg a próbafurat engedélyeztetésénél tartunk. Ez akár a Kolbyt fűtésrendszereinek optimalizálásában is segíthet. Megállapították, hogy alattunk ugyanolyan minőségű termálvíz található, mint Nagymegyeren. Felújítanánk a kazánházat, a projektdokumentáció már készül, és erre is lesznek majd pályázatok. A próbafurat mintegy 2500 méter mély lesz, és ha sikerül a pályázat, akár már jövőre is elindulhat a kivitelezés, bár ez egy ötéves terv. Egy furat költsége 3-3,5 millió euró körül van. Ezzel megtudnánk, milyen hőmérsékletű a víz, és tervezni tudnánk a hálózatra való csatlakozást. A termálvíz hatalmas lehetőséget rejt magában, mert nemcsak fűtésre, hanem áramtermelésre is alkalmas lehet. Bonyolult folyamat, de kihasználatlan kincs lenne, ha nem élhetnénk vele.
GútaOnline: Miért éppen a szabadidőközpont lenne a legmegfelelőbb hely a hadtörténeti múzeum számára?
Halász Béla: Több okból is. Egyrészt közel van a vízimalomhoz, így a turisták könnyen át tudnának menni, hiszen szemben van vele. Másrészt az a régi épület már nem használható hatékonyan. A mellette lévő rossz állapotú épületeket már lebontottuk, ami szükséges volt. A területen kialakítanánk egy kis teraszt, és parkolót építenénk az udvaron, ami egyúttal a malom környékét is szolgálná. A Híd utcán pedig lakóházak épülnek, és az ősz folyamán az utat is felújítanánk. Azért akkor, mert jelenleg még zajlanak a látványpékség és piactér építési munkálatai.
GútaOnline: A VMK rendezvényei sűrűek, de Mayer igazgató emberhiányra panaszkodik. Lesz erősítés?
Halász Béla: Nem látom azt, hogy ne működne a jelenlegi rendszer. Több emberre lenne szükség?
GútaOnline: Legalábbis az igazgató az önkormányzaton is arról beszélt, hogy a rendezvények száma elérte a maximumot ezzel a szervezőgárdával, és már plusz emberre lenne szükség.
Halász Béla: Valóban sok program van, talán már túl sok is. Valószínűleg inkább a minőségre kell jobban odafigyelni. Új ember felvétele azonban szóba sem jöhet, és úgy gondolom, ez felesleges is lenne. Jól működik a városháza és a VMK kapcsolata ezen a téren, így meg tudjuk oldani.
GútaOnline: Mikorra várható a VMK felújításának befejezése?
Halász Béla: Az év végére tervezzük. Nem ígérem, hogy addigra teljesen kész lesz, de január-február környékén szeretnénk egy nagyszabású újranyitási gálát, ünnepséget tartani.
GútaOnline: Több rendezvényen magyar kormányközeli megszólalók szerepelnek, például Nógrádi György, legújabban pedig Ábrahám Róbert. Terveznek-e olyanokat is meghívni, akik függetlenek, vagy ellenzéki véleményeket képviselnek?
Halász Béla: Nógrádit nem a város hívta meg, hanem én magánszemélyként, nem is egyszer. Talán Kiszelly Zoltánt is, de őt is a Gútáért Polgári Társulás keretében hívtuk meg. Ezek az emberek érdeklődést váltottak ki. Ábrahám Róbert sem a város meghívottja, őt Samu István és egyesülete hívta meg, ő a gútai vásárra időzítette a szereplését. Már vezetett beszélgetést a Hajómalom fesztiválon, és most ismét helyet adunk neki.
GútaOnline: Tehát ha valaki meghívná például Puzsér Róbertet, az rendben lenne?
Halász Béla: Nem látok akadályt. Ha érdekli az embereket, és elmennek rá, akkor igen. Az más kérdés, hogy én elmennék-e rá. Komáromba például Magyar Pétert is meghívták. Ha valaki vállalja, hogy megszervezi, akkor csinálja nyugodtan.
GútaOnline: EU-s támogatások nélkül kevés fejlesztés lenne, mégis március 15-i beszédében azt mondta: „a vész Brüsszelből jön”. Hogyan fér meg ez a két dolog egymás mellett?
Halász Béla: Brüsszelből nagyon is jól jönnek a támogatási pénzek, ám én a politikai vezetést kritizáltam.
GútaOnline: Nézzük analógiaként: ha egy civil szervezet élesen kritizálja a város vezetését, akkor is számíthat anyagi támogatásra?
Halász Béla: Miért ne? Ahogy eddig is, ezután is megkapják a támogatásokat. Ha kritizálnak, az belefér. Ha megfelelnek a városi támogatási kritériumoknak, természetesen támogatjuk őket. Ha viszont tüntetést szerveznének, vagy politikai akcióba kezdenének, az már más lenne. Senkit nem utasítottunk el azért, mert más a véleménye.
GútaOnline: Akkor tehát az sem probléma, ha valaki azt írja, hogy „az EU latrina”, miközben örömmel fogadja az uniós fejlesztési pénzeket?
Halász Béla: Teljes mértékben belefér. Nálam ezek a dolgok nem függnek össze.
GútaOnline: Megosztó politikai kommentárjai – például „hajrá Trump”, „hajrá Viktor” – vajon előreviszik vagy inkább gátolják a városi közbeszédet? Egy korábbi interjúban említette, hogy oldalt kell választani. Valóban így van?
Halász Béla: Ezt árnyalnám egy kicsit. A világ kétpólusú, tetszik vagy sem. Nincs olyan, hogy középen áll az ember. Nem állítom, hogy ez egészséges, de ez a valóság. Nem értek mindenben egyet az általuk képviselt politikával, mégis úgy gondolom, hogy ez a jobb világ. Ezt képviselem, és nem fogom megtagadni. Többen mondják, hogy már túl sokat foglalkozom Orbán Viktorral, de én felvidéki szemmel nézem a Fidesz politikáját, hogy mennyit segítettek közösségünknek – legyen szó kulturális, sport-, oktatási vagy éppen templomi támogatásról. Ezt így látom, és ettől nem tudok elvonatkoztatni. Szimpatizálok ezzel a politikával. És bár sokan vádolnak, nem csak a kormányzati tévéket nézem – az ATV, RTL, TV2, valamint a szlovák adók híreit is figyelem, és ezek alapján alakítom ki a saját világképemet. Még egyszer mondom: nem mindenben értek egyet, de hozzám közelebb áll a Fidesz politikája.
GútaOnline: És ami a városi közbeszédre gyakorolt hatását illeti?
Halász Béla: Ebben igazat adok, valóban nincs mindig jó hatással. De azt is látni kell, hogy én nem csak Gúta polgármestereként vagyok jelen, hanem Halász Béla személyében, aki évek óta aktívan részt vesz a felvidéki politikában, volt megyei képviselő, aktivista, és a civil énem is megjelenik. Ezért indultam függetlenként a Magyar Szövetség listáján is, mert így tudom leginkább segíteni a közösségemet. Nemcsak polgármesterként tekintek magamra, hanem van véleményem az országos, európai és világpolitikáról is, és ezt nem fogom visszatartani csak azért, mert egy várost vezetek. Tudom, hogy emiatt nem mindenki kedvel, sőt, sokan ellenfélnek tekintenek, de ezt elfogadom. Ugyanakkor én nem fogok senkit támadni vagy kritizálni csak azért, mert más véleménye van. Ritkán előfordul, hogy egy-egy poszt alá ellenvéleményt írok, de ez nem rendszeres.
GútaOnline: Amikor ezeken gondolkodik, fontolóra veszi azt is, hogy ha visszafogná magát, akkor a közbeszéd változhatna?
Halász Béla: Nem hiszem. Ha most azt mondanám, hogy mától nem nyilvánulok meg ilyen témákban a Facebookon, akkor ettől a közbeszéd vajon jobbá válna, vagy egyáltalán módosulna?
GútaOnline: Lehet, hogy valakinek Ön a példakép ebben.
Halász Béla: Biztosan vannak ilyenek. De olyanok is, akiknek talán ellenség vagyok, vagy mi. A feleségemnek szoktam mondani, nézze meg Orbán Viktor profilja alatti kommenteket, és hasonlítsa össze az enyémekkel. Nálam jóval kevésbé durvák a hozzászólások. De ezzel együtt jár ez az egész. Ha van véleményed, ráadásul határozott, akkor lesz, aki egyetért, és lesz, aki nem. Lehet, hogy kétharmaduk támogat, egyharmaduk nem, vagy akár fele-fele az arány. Változó. De a közbeszéd akkor sem fog megváltozni, ha én elhallgatok.
GútaOnline: A bicikliút-tervek hogy állnak? Vágsellye, Felsővámos, Szímő, Bogyarét, Nagymegyer – hol tartanak?
Halász Béla: A Nagymegyer felé vezető szakasz új projekt, Tóth Péter szilasi polgármester kezdeményezte, örömmel csatlakoztunk, és már dolgozunk rajta, a tervek elkészültek. Ami a Vágsellye-Gúta szakaszt illeti, az megvalósulása a forrásoktól függ. A Gúta-Kamocsa-Szímő első szakaszára már megvan a pénz, és ha minden jól alakul, szeptember-október körül megkezdődhetnek a munkálatok. Emellett a város kerékpárút-hálózatának fejlesztésére is vannak tervek, de forrás egyelőre nincs. Ez komoly beruházás lenne, de legalább megvan a szakemberek által összeállított koncepció, illetve a legbiztonságosabb útvonalak kijelölése. Most éppen útfelújítások zajlanak, utána lehet majd kijelölni kerékpársávokat is, ahol ez lehetséges. Ugyanakkor sok helyen az út szélén parkolnak az autók, például a Béke utcában, és nem akarom, hogy kijelöljünk kerékpársávokat, amit aztán a kerékpárosok nem tudnak használni. A járdákat sok helyen nem lehet szélesíteni, csak a főúton, ahol elég széles. Itt már beadtuk a pályázatot, és ha sikeres, akkor mintegy három kilométeren újulhatnak meg a járdák. A szakemberek azt javasolják, hogy a főútról a mellékutcákra vigyük át a kerékpárforgalmat, ez biztonságosabb.
GútaOnline: Mi a helyzet a Komárom–Gúta kerékpárúttal? Megtörtént már az átvétel a Pons Danubii-től? Hogyan biztosítják a karbantartását?
Halász Béla: Úgy tudom, az átvétel még az előző ciklusban megtörtént. Volt rá garancia, de az már lejárt, így látható, hogy megérett a felújításra. Szükséges is, tervezzük, és bízunk benne, hogy hamarosan előre tudunk lépni ebben.
GútaOnline: Terveznek kerékpárpihenőket is?
Halász Béla: Igen, a Gúta-Kamocsa szakaszon már a projekt része egy pihenőhely kialakítása. Ami a Gúta-Komárom kerépárutat illeti: mindig is mondtam, hogy a keszegfalvai zsilipnél lenne érdemes egy ilyen helyet létrehozni, mert ott sok kerékpáros megáll, pihen egy kicsit. Ha lenne vállalkozó kedvű vendéglős, akár a nyári szezonban szépen profitálhatna is ebből, hiszen elég forgalmas a környék. Ez azonban már nem a város hatásköre.
GútaOnline: Buszmegállók: eddig csak egy újult meg. Mikorra várható a többi felújítása?
Halász Béla: Már előkészítés alatt vannak a munkálatok. Az idén tervezzük a temetőnél lévő buszmegálló felújítását is, amely az Alsó utcaihoz hasonló lesz. Nagyon tetszik az embereknek, és jól illik a környezetbe.
GútaOnline: Az egészségügyi központban van új gyermekorvos, de még hiányzik kb. egy tucat szakember. Mi a terv a létszám bővítésére?
Halász Béla: Igen, a gyermekorvos kérdése megoldódott, a doktornő már itt dolgozik, és a családja is ide költözött, gyerekei is itt járnak iskolába. Volt egy időszak, amikor Ukrajnába kellett visszamenni beteg édesapjához, aki már sajnos elhunyt. Vannak tervek új orvosok idecsábítására, egy új fogorvos is érkezett. Viszont az egészségügyi központ nem elég tágas, és az előírások miatt az eredeti projektet nem lehet teljesen megvalósítani. Minden évben jelentéseket írunk, de nem tudjuk, mikor lesz az uniós minisztériumi ellenőrzés, illetve számíthatunk-e büntetésre. Mindent megteszünk, hogy minél több orvost idehozzunk, és bízom benne, hogy a hiányt valahogy elfogadják indokként. Ez a vállalás egyébként az előző vezetéshez kötődik.
GútaOnline: Az új lomtalanítási rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket? Hogyan lehet úgy kezelni a hulladékgazdálkodást, hogy ne nőjenek tovább a lakossági terhek?
Halász Béla: A minisztériumi tervek szerint 2027-ben újabb törvénymódosítás jön, és még szigorúbb lesz a hulladék osztályozása. Beadtunk egy pályázatot, hogy a lakótelepeken is megoldjuk a hulladék mérését, tárolását és szelektálását, így mindenki csak annyit fizetne, amennyit ténylegesen termel. Gúta amúgy nagyon jól áll, a szelektálás nálunk 68 százalékos, szerintem ez már közel a maximumhoz. Nehéz lesz ezt tovább javítani. Ami még nagy kihívás, az az, hogy az emelkedő bérek, útiköltségek és lerakati díjak mellett kell optimalizálnunk, hogy a lakosok terhei ne növekedjenek. Az a cél, hogy egy olyan szint alakuljon ki, ahol a hulladékkezelés ára és a lakosok befizetése összhangban legyen, és idén ezt reálisan teljesíthetjük is. Persze folyamatos fejlesztésekre szükség van, de sok mindent már nem lehet változtatni, mert az EU szigorú elvárásokat támaszt. Jelenleg átlagosan 40 eurót fizetünk, Komáromban ez 55 euró, Pozsonyban pedig akár 100 euró is lehet. Ez az összeg folyamatosan emelkedni fog, így nekünk az a feladatunk, hogy a városi cégen keresztül oldjuk meg, mert külső céggel jóval drágább lenne.
GútaOnline: Beszéljünk még a hulladéktaxiról is.
Halász Béla: Szeptembertől indulhat a szolgáltatás. Egyeztettünk az igazgatóval, és a lényege, hogy ha valakinek nagyobb térfogatú hulladéka van, amit ingyenesen nem tud leadni a Gúta Servicenél, akkor egy taxival elvihetjük neki, egy telefonos egyeztetés után. Előzetesen 10-15 eurós díjat képzeltem el, ami fedezi a dolgozók bérét és az üzemanyagköltséget. Odamennek a címre, felpakolják és elszállítják. Különösen sok idős embernek jelenthet ez nagy segítséget.
GútaOnline: Mi az aktuális helyzet a csörgői fekete építkezésekkel?
Halász Béla: Jelenleg párhuzamosan érvényes a régi és az új építési törvény. Mi hoztunk egy határozatot, hogy a csörgői területen legfeljebb 80 négyzetméteres építmények lehetnek legálisan. Ami ennél nagyobb, az illegális. Az ellenőrzést a járási hivatalok végzik, ők illetékesek. Akinek nagyobb építménye van, annak el kell bontania. Lehet, hogy van esély legalizálásra, de ez kétséges. Fekete építkezést senkinek sem ajánlok, mert az új törvény szigorúan fogja büntetni, és utólag sem lehet majd engedélyeztetni.
GútaOnline: Mikor indul a Szent Rozália park átalakítása és a VMK-Piactér-Korzó vízmegtartási projekt?
Halász Béla: Mindkét projekt közbeszerzése sikeresen lezárult, az egyiket vágsellyei, a másikat pozsonyi cég nyerte el. Azt tervezzük, hogy a vásár után, augusztus 18-20. körül kezdjük a munkálatokat, párhuzamosan zajlanak majd. A befejezési határidő 2026 vége, de mindent megteszünk, hogy minél előbb kész legyen. A teljes területet felújítjuk, még a korzó részt is, és gyönyörű térköves rész lesz kialakítva.
GútaOnline: Mi a helyzet a Králik társaság multifunkciós központjával?
Halász Béla: Velük is megállapodtunk, hogy az ő építkezésük is ugyanabban az időszakban kezdődik majd.
GútaOnline: Mikor kerülnek ki a digitális infopanelek?
Halász Béla: Ez egy többéves EU-s projekt. Idén workshopok zajlanak több mint egy tucat országban, és jövőre kezdődik az infopanelek kihelyezése. 130 ezer eurós támogatást nyertünk rá.
GútaOnline: Végezetül: Ha egy dolgot ki kellene emelnie a ciklusából, amire a legbüszkébb, mi lenne az? És mit csinálna ma másképp?
Halász Béla: Ez váratlan kérdés. De ha azt kérdezi, mi volt rám a legnagyobb hatással, akkor az, amikor Adamis Annáról neveztük el a kultúrházat. Hogy mit csinálnék másképp? Ezen nem gondolkodtam még, nem tudok most válaszolni rá, biztos van ilyen, de nem jut eszembe.
Az interjút a polgármesterrel autorizáltattuk. Nem kért sem tartalmi, sem stiláris módosítást.
Címlapképek: városi hivatal
