Végigvettük a várost érintő történéseket.
Három év telt el Gúta polgármesteri ciklusából, amely alatt számos kihívással és fejlesztéssel kellett szembenézni. Az interjúban részletesen beszél a város vezetésének nehézségeiről, a közéleti hangnemről és a kommunikáció átláthatóságáról, miközben kitér a politikai vitákra és az esetleges megosztó kommentek hatásaira is. Választ kapunk arra, hogyan sikerült a testületet „egy irányba húzni”, milyen személyi döntések és átszervezések történtek a hivatalban, valamint hogyan kezelik a közösségi oldalakon megjelenő kritikákat és kommenteket.
A gazdasági és infrastrukturális fejlesztések kapcsán szó esik a Déli Zóna projektjéről, a LIDL-beruházásról és a csatornázási munkák állapotáról, valamint arról, hogyan próbálják támogatni a helyi kis- és középvállalkozásokat, miközben egyre nagyobb terhet jelent a hitelből finanszírozott beruházások kérdése. Az oktatási és demográfiai kihívásokra is kitér a polgármester, aki elmondja, milyen stratégiák vannak a népesség megtartására, az iskolák helyzetére és a drog elleni küzdelem állására.
A környezetvédelem és zöldterületek témaköre kapcsán kiderül, mi a helyzet a közösségi erdővel, a városi faültetésekkel és a kivágott fák pótlásával, míg a turizmus és kultúra területén a vízimalom fejlesztései, a szabadidőközpont, a termálfürdő tervei, valamint a VMK rendezvényeinek kihívásai kerülnek szóba. A közlekedési projektek állapotát, például a kerékpárutakat és buszmegállókat, valamint a város közéleti és politikai üzeneteit is részletesen tárgyalja.
Végül a polgármester beszél az egészségügyi központ helyzetéről, a lomtalanítási rendszer tapasztalatairól, a csörgői fekete építkezések kérdéséről, a közelgő park- és vízmegtartási projektekről, valamint a digitális infopanelek kihelyezéséről. Az interjú zárásaként személyes visszatekintést ad arra, mely eredményeire a legbüszkébb, és mit tenne másképp a ciklus hátralévő részében.
Az interjút két részletben közöljük, hogy minden témakör alaposan kibontásra kerüljön, és olvasóink minden fontos kérdésről részletes tájékoztatást kapjanak.
GútaOnline: Három év telt el a ciklusából. Miért csak most vállalta ezt az interjút?
Halász Béla: Megváltozott a világ. Én is érzékelem, hogy ez a közösség kezd megosztottá válni. Nemcsak a városra értem ezt, hanem mindenre. Egyetértek azzal, hogy ezen csak mi tudunk változtatni, akikben van akarat. Úgy gondolom, hogy ezzel a kézfogással elindíthatunk valamit. Kezdjünk tiszta lappal úgy, hogy senkiben ne maradjon tüske. Ha többet kommunikálunk azokkal is, akikkel sok mindenben nem értünk egyet, akkor ez a helyes út. Ha ezt nem tesszük meg, bennünk maradnak a sérelmek, amik félreértésekhez vezetnek. Nem szabad feladni a párbeszédet. Az információ mindenkinek jár. Így próbálom most. Nem akarom túlragozni. A lényeg: a megosztottság nem vezet sehova.
GútaOnline: A hivatali ideje elején azt mondta, minden gútai polgármestere szeretne lenni. Nem tart attól, hogy a kritikus hangok kizárása (törlés, ignorálás) ezt gyengíti?
Halász Béla: Ahogy az előbb is mondtam, ez a közösség annyira megosztott, hogy nehéz mindenkinek a polgármestere lenni. Viszont, ha úgy dolgozol, például a városfejlesztés terén, akkor valójában minden gútai polgármestere vagy. Én úgy gondolom, igen, minden gútai polgármestere vagyok, bár vannak, akik ezt másként látják, ezt is elfogadom. Ha azt kérdezi, törekszem-e arra, hogy mindenkinek megfeleljek, a válaszom: nem. Ez lehetetlen küldetés. Viszont úgy vélem, ha a munkámmal a várost szolgálom, akkor ezzel minden gútai életét próbálom jobbá tenni. Szeretném, ha ezt azok is megértenék, akik nem osztják a nézeteimet. Lássák, hogy valamit letettem az asztalra.
GútaOnline: És ami a kérdés másik felét illeti: a kritikus hangok kizárása?
Halász Béla: Nem tudom, mennyire van ez így. Meg lehet nézni, nem sokan vannak kitiltva a közösségi oldalamról. Ugyanakkor azt gondolom, nem vagyok köteles mindent elviselni a privát profilomon. Nézzük például a „Gútaiak Gútáért” csoportot: ott bármilyen kérdést fel lehet tenni. Jó lenne látni, hogy a város hivatalos oldalán korábban nem engedélyezték a hozzászólásokat, vezetésem alatt ez megváltozott. Ha megfelel a közösségi szabályoknak, bárki kifejtheti a véleményét, és kérdést is feltehet. A magánoldalam azonban egészen más: az az én saját döntésem, hogy kit szeretnék, vagy nem szeretnék ott látni.
GútaOnline: Itt van egy nézőpontbeli különbség is, mert a magánoldal a polgármesteré, mégis nem teljesen magánoldal. Elég gyakran először ott jelennek meg a várost érintő bejelentések. Nem gondolja, hogy ezzel elmosódnak a határok, és hivatalossá válik, ami eredetileg nem az? Nem lenne érdemes ezt különválasztani?
Halász Béla: Valóban, egykoron így volt, hiszen két Facebook-oldalam van. De annyira megváltozott a közösségi háló algoritmusa, hogy így tudok minél több embert elérni. Nálam csak néhány, nagyobb beruházás vagy fontos téma kerül bejelentésre, a napi események és információk a város hivatalos oldalán jelennek meg. Érzékelhető lehet ez a kettősség, de nem ez a cél, hanem az, hogy az információ minél több emberhez jusson el. Ennek van hátulütője is: többet tudnak a magánéletemről is. Ez ilyen kettős dolog, amit nem lehet teljesen elkerülni. Az viszont tény, hogy egyre kevesebb magánjellegű dolgot osztok meg, mert annyira megváltozott a világ.
GútaOnline: Azt is mondta, hogy „egy irányba kell húznia a testületnek”. Három év után hogy látja: sikerült ez?
Halász Béla: Ha a három évet nézem, most lesz a 27. testületi ülésünk, és talán csak kettő volt, ahol nézeteltérések voltak napirenden. Ha megnézzük, a határozataink 98%-át egyhangúlag fogadtuk el. A múltban sokkal több vita volt, és az ülések is hosszabbak voltak. Úgy gondolom, ebben sikerült előrelépni. Ugyanakkor érzékelem, hogy ahogy közelednek a 2026-os önkormányzati választások, előjönnek olyan helyzetek, amikor politikai vagy kampányjellegű feszültség tapasztalható, mintha az lenne a cél, hogy a másik fél is valamit felmutasson. Ennek ellenére azt gondolom, hogy mind a tizenhét képviselő azt szeretné, hogy Gúta előre haladjon. Vannak vitás pontok, de ezeken túl tudunk lépni.
GútaOnline: Ha már a vitás pontokat említette: a MAL-t érintő rendkívüli ülésen személyes sértettségek kerültek előtérbe a közérdek helyett. Milyen tanulságokat vont le ebből?
Halász Béla: Talán az a tanulság, hogy az ilyen ügyeket nem a nyilvánosság előtt kellene megvitatni, főleg nem egy önkormányzati ülésen. Szerintem mindkét fél hibázott. Ugyanakkor tudni kell, hogy a városvezetőségnek nem volt más választása, hiszen, ha nyolc képviselő kéri az ülés összehívását, kötelességünk ennek eleget tenni. Jobb lett volna, ha ezt zárt ajtók mögött intézzük, a képviselők pedig utánam jönnek, és megbeszéljük, így mindenki megismerhette volna a másik álláspontját. Ha ez megtörtént volna, nem lett volna ekkora ügy belőle. Nem vagyok erre büszke, nyugodtan megírhatja, mert ez az eset nem a valóságot mutatta meg arról, milyen is az igazi élet Gútán, hanem egy olyan folyamatot ragadott ki, amelyből valaki politikai tőkét akart kovácsolni. Nekem ez rosszul jött ki, és ezúton is elnézést kérek minden gútaitól, ha bárkinek rosszul esett.
GútaOnline: Az aratóbál kapcsán diszkrimináció és rasszizmus vádja is elhangzott. Ön szerint milyen üzenete volt ennek az ügynek a város számára?
Halász Béla: Rengeteg üzenetet és telefonhívást kaptam roma polgártársainktól, akik azt állították, hogy nem engedték be őket a rendezvényre. Kénytelen voltam ezzel foglalkozni, mert városi rendezvénynek hitték, és sokan engem támadtak, hogy milyen polgármester az, aki nem engedi be a romákat. Ezt tisztáznom kellett. Bíztam abban, ezért is fogalmaztam meg a szövegemben, hogy ez egy félreértés és véletlenül történt. Az események azonban túlléptek ezen, de azok már nem az én hatáskörömben zajlottak. Ez az ügy egyik fél részéről sem jó üzenet.
GútaOnline: Amikor azon gondolkodott, hogy kirakja-e a posztot, megfontolta azt is, hogy esetleg megkérdezi a szervezőket? Ahogy ezt korábban Ön is kérte politikai ellenfeleitől?
Halász Béla: Érdeklődtem, de a részletek ismertetése nélkül azt mondhatom, hogy ezek az ügyek azért fájtak, mert nem érkezett visszajelzés arról, hogy miért nem engedték be őket, például azért, mert rosszul viselkedtek volna. Ugyanakkor azzal, hogy a város a költségvetéséből támogatta ezt a rendezvényt, azt jelenti, hogy minden polgárnak joga volt ott lenni. Hiszen ingyenes és nyílt területen zajlott. Ezek azok a kérdések, amelyek mellett nem mehetünk el. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy amikor elkezdek ezzel foglalkozni, ismét olyan helyzetbe kerülünk, hogy Gútáról félreértelmezett információk terjednek, és az igazság megtalálása nehéz. Nehéz igazságot tenni, mert míg az egyik oldal azt mondja, hogy voltak ott romák, addig a másik oldal panaszokat fogalmaz meg. Ha mindenkit beengedtek volna, az a szervezők felelőssége lett volna.
GútaOnline: Akkor hogyan tovább? Korábban a közösségépítésre és párbeszédre helyezte a hangsúlyt. Most is ezen az úton járunk? Nem gondolja, hogy ez most valahol megbicsaklott?
Halász Béla: Szerintem ez egy hosszabb folyamat kicsúcsosodása volt. A Magyar Asszonyok Ligájában is megvolt a feszültség, csak mi nem tudtunk róla. Legalábbis én nem. Kisebb vitákról hallottam, mivel a feleségem és az édesanyám is tagja, de nem gondoltam volna, hogy ekkora dolog lesz belőle. Még az elnökválasztáskor sem, amikor nem választották meg újra Ivetát (Németh, a szerk.megj.). Ha nem voltak vele megelégedve, az rendben van, de nem volt ellenjelölt. Utólag derült ki, hogy problémákat láttak vele kapcsolatban. Ha eljöttek volna, megbeszéljük, akár Iveta le is mondott volna és átadta volna a helyét. De így nem volt szép. Viszont úgy vélem, hogy ez már megoldódóban van. Kellett ez a turbulencia, de a probléma még mindig ott van azokkal az asszonyokkal, akik nem az új vezetőség felé húznak, és nem járnak a rendezvényekre. Nagyon sokan vannak. Ez már az új vezetőség feladata lesz, hogy őket integrálják. Én azon vagyok, hogy békésen oldjuk meg a helyzetet, nem fogok ellenségeskedni senkivel. Támogatom az új vezetőséget is. Hamarosan tető alá hozzuk az új bérleti szerződést, amely mindkét fél számára megnyugtató lesz, és biztonságot jelent a városnak és a közösségnek egyaránt. Ismétlem, ez a feszültség évek óta jelen lehetett. Kívülről csak a jó dolgokat láttam: rendezvényeket szerveznek, bálokat, amikre sokan elmennek, és jók a testvértelepülési kapcsolatok is. Valójában itt a múlt és a jövő, vagy ha úgy tetszik, két generáció közötti feszültség van. Az egyik szerint a folyamat túl gyors, a másik szerint túl lassú. Lehet, hogy nem kommunikálták megfelelően. De most már talán tisztázódik minden, és én azon leszek.
GútaOnline: És Ön szerint ebbe bele kell folynia a polgármesternek? Mégiscsak egy intézményről beszélünk. Feltétlenül be kell avatkoznia?
Halász Béla: Nem szóltunk bele egy civil szervezet belügyeibe, ahogy most sem szóltam bele abba, hogy ki legyen az elnök. Igazságtalannak tartom a történteket, de a város tulajdonát védenem kellett, ez az elsődleges felelősségem. Biztosnak kell lennem abban, hogy a Tájház továbbra is jó kezekben lesz. Anita (Mihalics, a szerk. megj.) lett az elnök, és elfogadtam. Beszéltem vele, tudom őt támogatni. Nem szóltam bele, hogy milyen irányba haladjanak, vagy ki legyen az elnök. Ilyen soha nem történt.
GútaOnline: Amikor mindezt megfontolta, milyen sarokpontok mentén döntött? Figyelembe vette azt is, hogy esetleg kivár a bérleti szerződés felmondásával, amíg tisztázódik a helyzet, és csak akkor lép, ha a városi vagyon ténylegesen veszélybe kerül? Mert jelenleg úgy tűnik, hogy az asszonyok saját erőből csinosították a Tájházat, értéket teremtettek, és ez egy rendkívül példaértékű közösségi tevékenység…
Halász Béla: Ne mossuk össze a kettőt. A Tájház felújítását a város támogatta, az asszonyok szervezték a programokat és biztosították a berendezéseket. Hangsúlyozom: minden egyes asszony kivette a részét a munkából, még azok is, akik most kívül rekedtek, köztük az én családom is. Nem arról van szó, hogy valakit ki akarunk semmizni. Ami pedig a bérleti szerződést illeti: annak felmondása összefügg a vagyonvédelemmel. És hogy miért kellett ezt gyorsan oldani? A bérleti szerződés felbontása nem azonnali, van három hónapos felmondási idő. Arra számítottam, hogy ez alatt az idő alatt megoldódnak a dolgok és tisztázódik a helyzet. És valóban, oldódnak is. A rendkívüli testületi ülésen szándéknyilatkozatot fogadtunk el, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ugyanazt akarjuk. Nem semmiztünk ki senkit. A MAL továbbra is ott szervezheti programjait, prioritást élveznek, és hamarosan papíron is lefektetjük a részleteket az új bérleti szerződésben. Ez mindenki számára biztonságot jelent. Gondoljon csak bele, ha történne egy tűzeset vagy baleset az akciók során, akkor a hatóságok vizsgálódnának, hogy mi alapján voltak ott, ki és hogyan felelős a szabályok betartásáért. Ezt pedig most rendbe tesszük. Továbbra is a MAL az elsődleges használója a helynek, és mi támogatjuk őket. Vásárkor testvértelepülési vendégeinket a Nyitott Tájház program keretében fogadjuk.
GútaOnline: Beszéljünk a városi hivatal átszervezéséről is. Mi indokolta a hivatalvezető-helyettesi poszt létrehozását? Miért épp Peczár Károly kapta meg ezt a feladatot?
Halász Béla: A hivatal szervezeti struktúrája mindig a mindenkori polgármester hatásköre. Hogy Peczár Károlyt hivatalvezető-helyettesnek hívjuk-e, vagy más megnevezést adunk neki, tulajdonképpen nem lényeges. Számomra ő az, aki koordinálja a rendezvényeinket, elsősorban a kulturális jellegűeket. Ő a kapocs a kultúrházzal és a külsős szervezőkkel. Az elmúlt három évben számos kiállítást és kulturális programot szerveztünk, amelyek javítják Gúta megítélését, és segítenek, hogy jobban bekapcsolódjunk a kulturális vérkeringésbe. Fontos, hogy a rendezvényeink egyre színvonalasabbak legyenek. Ez Károly feladata, és ez szerepel a munkatöltetében. Emellett besegít a belső és külső kommunikációban is. Neki köszönhetően jól alakulnak testvérvárosi kapcsolataink, újakat is kötöttünk, amelyekkel pályázatokban és projektekben veszünk részt. Ha mindezt csak a hivatalvezetőre bíztam volna, az túlterhelés lett volna. Mivel a feladatok száma nőtt, több ember bevonása szükséges. Természetesen mindezt a költségvetési keretek között kell megoldanunk.
GútaOnline: Néhány családtagja is önkormányzati intézményekben kapott munkát. Választói részéről felmerül a nepotizmus vádja. Mit válaszol erre?
Halász Béla: Tudomásom szerint édesanyám egy-két órában takarít a szabadidőközpontban, de ebbe nem szólok bele. A feleségem a kultúrházban dolgozik, és ez igazgatói döntés volt, közbenjárásom nem volt. Ezt meg lehet kérdezni az érintettektől. Fontos volt számomra, hogy elkerüljem a nepotizmus gyanúját, sőt, ha valaki ismer, tudja, hogy távol áll tőlem az ilyesmi. Láttam már olyan régiós polgármestert, akinek a felesége a hivatalban dolgozik, de én ezt nem szerettem volna. A feleségem több éve a kultúrában dolgozik, rendezvényeket szervez, saját érdemei miatt került oda. Csak sajnálni tudom, ha valakinek ez szúrja a szemét.
GútaOnline: Egy háttérben zajló tanácsadói szerződés havi 500 euró értékben Forgács Attilával – mi a feladata pontosan, és él-e még ez a szerződés?
Halász Béla: Ennek a részleteit még pontosan nem ismerem, utána kell néznem. Amit tudok, hogy vásári szervezések során szokott segíteni. Ezt még pontosítom.
GútaOnline: Hivatalba lépésekor bevezette a napi hitelesítést. Hogyan működik ez a gyakorlatban? Van ehhez elegendő kapacitás, hogy minden nap elérhető legyen?
Halász Béla: Igen, minden nap működik a hitelesítés. A kollégák sokszor még hétvégén is hajlandóak hitelesíteni, alkalmazkodnak a lakosok igényeihez, és ha valaki nem tud bejönni, akár ki is mennek hozzá. A kollégák nagyon rugalmasak.
GútaOnline: A közösségi oldalakon való nyitottságot ígért, mégis előfordul kommenttörlés vagy válasz nélküli kérdés. Mi alapján történik a moderáció? És törli-e a válaszokat is?
Halász Béla: Én nem törlöm a kommenteket. Miért tenném? Többször láttam már, hogy valaki kap választ, de aztán kitörli a saját kommentjét, mert nem tetszik neki a válasz. Általában nem moderálok különösebben, ha a beszélgetés kulturált módon zajlik, nincs rá szükség. Viszont ha valaki durva, alpári módon nyilvánul meg, akkor nincs helye az oldalon. Miért kellene, hogy ilyen emberek kommenteljenek? A város oldalán senkit sem tiltottam le. Minimális azok száma, akik nálam le vannak tiltva, meg is tudom mutatni. A „Gútaiak Gútáért” csoportban adminisztrátor vagyok, de ott többen adminok, és van automatikus szűrés bizonyos tartalmakra. Például profilkép nélküli hozzászólásokat is törlik. Az „üdvözöljük az új tagokat” köszöntő is automatikus. Nem tudok minden hozzászólást figyelni, és van, amikor reagálok, van, amikor nem. Ez sok száz üzenet esetén természetes, hogy nem mindig érkezik válasz, és ez miatt nem szeretnék megbántani senkit.
GútaOnline: Nem érzi úgy, hogy sok esetben átlép egy bizonyos határt? Számtalanszor használ olyan kifejezéseket, mint a „barom” vagy a „hülye”, hogy a csúnyábbakat ne idézzem. Ez mennyire viszi előrébb egy polgármester megítélését?
Halász Béla: Érdekes, amit mond. Nem emlékszem sok olyan alkalomra, amikor ennél durvább szavakat használtam volna. Úgy gondolom, hogy az olyan kifejezések, mint a „bamba” vagy „hülye”, beleférnek. Nem változtam meg attól, hogy polgármester lettem. Ha valaki olyan stílusban ír, ami megérdemli, meg is válaszolom neki így. Ugyanakkor ha valaki szépen vagy jogos kritikát fogalmaz meg, akkor sosem használnám ezeket a kifejezéseket. De ha valaki nem illő módon nyilvánul meg, akkor miért ne válaszolhatnék ilyen élesen neki?
GútaOnline: Mondjuk mert a polgármester egyszemélyben intézmény is?
Halász Béla: A városi oldalnál szabad a kommentelés, minden más pedig a privát dolgom.
GútaOnline: A Déli Zóna fejlesztése az egyik fő kampányígérete volt. Hol tart most a folyamat? Mikor indul a „kereskedelmi zóna” építése? Nem járnak arra gyakran az emberek.
Halász Béla: Ajánlom mindenkinek, hogy menjen oda és nézzen körül. Folyamatosan zajlanak az építkezések: családi házak és lakóházak épülnek, és elkezdődött a 48 lakásos társasház építése is. Ránk még az úthálózat kiépítése vár, de az majd csak az építkezések befejezése után kezdődhet meg. A meghirdetett telkek 95-96 százaléka eladásra került. Ami a kereskedelmi zónát illeti, ott is van előrelépés: már benyújtották az engedélyeztetéshez szükséges dokumentumokat. Az eljárás lassú, mert körforgalmat kell építeni, ezért tart ennyi ideig. Viszont úgy gondolom, hogy idén elkezdődhetnek az építkezések.
GútaOnline: A LIDL-beruházás tíz éve húzódik. Idén karácsonyra nyitás lesz?
Halász Béla: Ami a LIDL-t illeti, az engedélyeztetési eljárás folyamatban van. Az információim szerint várhatóan augusztus végén vagy szeptemberben kezdik meg a bontási munkákat, majd az építkezést. Ott is körforgalom épül majd, ami miatt nehéz volt megállapodni a hatóságokkal, mivel az érintett út megyei tulajdonban van és nemrég újították fel. A bontási és áthelyezési munkák miatt forgalomkorlátozásokra kell számítani. Kétszer fogunk örülni: amikor elkezdik és amikor befejezik, mint a csatornázás esetében.
GútaOnline: Hol tart most a csatornázás kiépítése?
Halász Béla: Már a vége felé járnak a munkálatok, év végéig be kellene fejezni, de a felmerült problémák miatt csúszás várható. Többletmunkák is felmerültek, például a Szlovák és az Iskola utcában, de ezeket teljes egészében elvégzik. A terv szerint év végén összehívunk egy lakossági fórumot, ahol részletesen tájékoztatjuk az érintetteket.
GútaOnline: Ha már szóba kerültek az útfelújítások, ezek jelentős részben hitelből valósulnak meg. Miért nem EU-s forrásból finanszírozzák?
Halász Béla: Útfelújításra nincsenek uniós források. Ez az utolsó dolog, amit az EU támogat. Viszont örülök, hogy sikerült a csatornázási munkákat végző céggel megállapodni, hogy közösen újítsuk fel az utakat teljes egészében, ne csak bizonyos sávokat, mint ahogy más településeken is tapasztalható. Inkább egyszerre oldjuk meg a felújítást, mint hogy tíz évre bontva, 150 ezer eurónként finanszírozzuk. Ezért is szavazta meg egyhangúlag az önkormányzat a 2 millió eurós hitelfelvételt. Úgy gondolom, hogy ez tényleg minden idők legnagyobb útfelújítása nálunk. Elismerem, hogy vannak olyan utak, amelyeket sajnos nem tudunk felújítani, de a jövőben ezt is megpróbáljuk saját bevételből megoldani. Itt megjegyzem, hogy az állami támogatás, amely a részesedési adóból származik, folyamatosan csökken az állami gazdálkodás miatt, és ez nem jó.
GútaOnline: Sikerült-e új munkahelyeket teremteni, különösen a kis- és középvállalkozások támogatásával, ahogy ígérte?
Halász Béla: Közvetlenül mi nem tudunk munkahelyeket teremteni, bár elterjedt az a vicc, hogy a városi hivatalban viszont igen. Támogatjuk a vállalkozókat, például a Lévai családot. Azzal, hogy bővítik vállalkozásukat, üzletet, apartmant és piacteret hoznak létre, munkahelyeket teremtenek. Közvetlenül a turizmusban is látok munkahelyteremtési lehetőséget. Szükséges is, mert egy vendég jelenleg nálunk átlagosan csak 0,3-0,5 napot tölt, ezt jó lenne 1,5 napra növelni. Ez azt jelenti, hogy ha több turista érkezik, akkor több szálláshelyre is szükség lesz, ami adóbevételeket jelent a városnak. Több ilyen tervünk is van, ezzel munkahelyeket lehet teremteni. Támogatjuk az éttermeket, bárokat és kisebb-nagyobb kiszolgáló egységeket. Ehhez tudunk hozzájárulni. Nálunk nincs ipari park, viszont olyan környezetet tudunk teremteni, hogy a vendégek több időt töltsenek nálunk, és ezáltal a gútai vállalkozók is jobban járjanak, ők is komoly fejlesztéseket tudnak végrehajtani. Nem szeretnék itt semmilyen akkumulátorgyárat vagy hasonló ipari létesítményt, mert az szerintem tönkretenné a várost. Mindig is kis közösség voltunk, egymásra számíthatunk és segítjük egymást.
A második rész ITT található.
